Eszperantó szórend: szabad, de nem véletlenszerű

Az eszperantó szokásos szórendje alany – ige – tárgy (SVO), akárcsak az angolé: La hundo mordis la katon – „A kutya megharapta a macskát.” Mivel a tárgy a tárgyeset -n végződését viseli, a szavak mozoghatnak anélkül, hogy megváltozna, ki mit tett. A La katon mordis la hundo továbbra is azt jelenti, hogy a kutya harapta meg a macskát.

A szabadságnak vannak határai. A PMEG a fő szabályt világosan kimondja: a szórendnek az érthetőséget kell szolgálnia. A kis szavaknak, például az elöljárószóknak, a la-nak és a ne-nek rögzített helyük van.

#Miért változhat a sorrend

Az angolban a hely mutatja meg, ki az alany. Az eszperantóban a végződés – a magyarhoz hasonlóan, ahol a „-t” tárgyrag teszi ugyanezt. Az alábbi hat sorrend mind azt jelenti: „A kutya megharapta a macskát”: a nyíl mindig az alanytól az -n-nel ellátott szóhoz vezet, bárhol áll is. Csak az -n áthelyezése változtatja meg az eseményt, mint az utolsó sorban.

La hundo alany mordis ige la katon tárgy

La katon tárgy mordis ige la hundo alany

La hundo alany la katon tárgy mordis ige

La katon tárgy la hundo alany mordis ige

Mordis ige la hundo alany la katon tárgy

Mordis ige la katon tárgy la hundo alany

A kutya megharapta a macskát.

La kato alany mordis ige la hundon tárgy

A macska megharapta a kutyát.

Az SVO az alapértelmezett; a többi sorrend a hangsúlyt tolja el (PMEG). A magyarban a hangsúlyos elem közvetlenül az ige előtt áll („Téged szeretlek”); az eszperantóban nincs ilyen kijelölt hely, a nyomatékot a sorrend és a hanglejtés adja.

#Az alapsorrend

A PMEG az alapmintát így adja meg: alany – főige – tárgy – egyéb részek:

• Karlo manĝas rizon per manĝbastonetoj. – „Károly rizst eszik pálcikával.”

A mondatok rendszerint azzal kezdődnek, ami már ismert (a téma), és azzal végződnek, ami új (angol Wikipédia). Ha egy részt előre teszel, témává válik, vagy hangsúlyt kap:

• Tiun libron mi jam legis. – „Azt a könyvet már elolvastam.”
• Sur la sofo ili sidas. – „A kanapén ülnek.”
• Vin mi amas. – „Téged szeretlek.”

A mondat vége is hordozhat hangsúlyt: a Sur la sofo sidas ili azt emeli ki, ki ül ott – „A kanapén ők ülnek.”

#Amikor a sorrend dolgozik

Néha egyik főnév sem kap -n-t, és akkor a hely dönt. Ez az esti „lenni” és a fariĝi „válni” után történik, ahol mindkét főnév alanyesetben marad (PMEG):

• Lernanto fariĝis instruisto. – „A tanuló tanár lett.”
• Instruisto fariĝis lernanto. – „A tanár tanuló lett.”

Itt az alany áll elöl. A magyarban a „válik” után -vá/-vé rag áll („tanárrá vált”), az eszperantóban a fariĝi után alanyeset, ezért a jelentést itt valóban a sorrend adja. A rögzített kis szavak, például az elöljárószók szintén megtartják a helyüket, ahogy a következő táblázat mutatja.

#Ami nem szabad

Az első sorban látszik a legnagyobb különbség a magyarhoz képest: a magyar a névutót a főnév mögé teszi („az asztal alatt”), az eszperantó elé: sub la tablo.

Az utolsó sor jelentést változtat: a Nur mi vidis lin azt jelenti: „Csak én láttam őt”, a Mi vidis nur lin pedig: „Csak őt láttam.” A magyarban is a „csak” helye dönt. Lásd: határozószók és kérdések és tagadás.

#A melléknév a főnév előtt vagy után

A melléknév rendszerint a főnév előtt áll: bela domo „szép ház”. Utána is állhat: domo bela. Mindkettő helyes, és a melléknév–főnév sorrend valamivel gyakoribb (angol Wikipédia). A névelő, a la ilyenkor is elöl marad: la domo bela. A magyarban a jelző szinte mindig a főnév előtt áll, és nem egyezik vele; az eszperantóban a főnév után is állhat, és akkor is egyezik vele.

Mivel a melléknevek számban és esetben egyeznek (lásd: főnevek és melléknevek), a végződések még távolról is megmutatják, melyik főnévhez tartozik a melléknév:

• Mi vidis grandan hundon. = Hundon grandan mi vidis. – „Egy nagy kutyát láttam.”
• Ruĝajn pomojn li aĉetis. – „Piros almákat vett.”

#A kérdések megtartják az állítás sorrendjét

Az eszperantó kérdésben nem cseréli fel az alanyt és az igét. A Vi parolas Esperanton mondatból Ĉu vi parolas Esperanton? lesz – csak a ĉu kerül hozzá. A ki- szavak, például a kie „hol”, rendszerint elöl állnak: Kie vi loĝas? – „Hol laksz?” A magyar sem cseréli fel az alanyt és az igét a kérdésben.

#Példák mondatokban

• Mi trinkas kafon ĉiumatene. – „Kávét iszom minden reggel.”
• Ĉiumatene mi trinkas kafon. – „Minden reggel kávét iszom.”
• Kafon mi trinkas matene, teon vespere. – „Kávét reggel iszom, teát este.”
• En la ĝardeno ludas la infanoj. – „A kertben játszanak a gyerekek.”
• La patrino lavas la infanon. – „Az anya mossa a gyereket.”
• La patrinon lavas la infano. – „Az anyát mossa a gyerek.”
• Ankaŭ mi trinkas kafon. – „Én is iszom kávét (mint a többiek).”
• Mi trinkas ankaŭ kafon. – „Kávét is iszom (nemcsak más italokat).”
• Ne mi trinkas kafon, sed mia frato. – „Nem én iszom kávét, hanem a fivérem.”

#Gyakori kérdések

#Szabad az eszperantó szórend?

Nagyrészt. Az alany és a tárgy tetszőleges sorrendben állhat, mert a tárgy -n-t kap. Az elöljárószóknak, a la-nak, a ne-nek és a kötőszóknak rögzített helyük van. Ebben az eszperantó hasonlít a magyarra.

#Mi az eszperantó alapszórendje?

Alany – ige – tárgy, mint az angolban: Mi lernas Esperanton – „Eszperantót tanulok.” Más sorrendek is helyesek, és hangsúlyozásra használják őket.

#Állhat-e a melléknév a főnév után az eszperantóban?

Igen. A bela domo és a domo bela is helyes; a főnév előtti melléknév a gyakoribb.

#Változik-e a szórend a kérdésekben?

Nem. Az eldöntendő kérdések elé ĉu kerül, a mondat többi része változatlan marad.

#Mikor számít a szórend az eszperantóban?

Amikor egyik szó sem kap -n-t, például az esti és a fariĝi után: a Lernanto fariĝis instruisto azt jelenti, hogy a tanuló lett tanár. A ne, nur, ankaŭ és hasonló szavaknál is számít.

#Források

• PMEG – Szórend
• PMEG – A mondatrészek sorrendje
• PMEG – Ĉu-kérdések
• PMEG – Ankaŭ (helye a mondatban)
• Fundamento de Esperanto – nyelvtan angolul
• Esperanto grammar (word order) – Wikipédia (angolul)