Esperantopedia

Nyelvtan

Gyakori eszperantó hibák: 50 tévedés és javításuk

Minden sor egy hibás mondatot, a helyeset és az okot mutatja, a tévedés fajtája szerint csoportosítva.

Frissítve: 2 perc olvasás

A leggyakoribb eszperantó hibák: a hiányzó tárgyesetű -n, a főnevét nem másoló melléknév, az összekevert -ig- és -iĝ-, a sia helyén álló lia, és az ol helyén álló kiel. Az alábbi sorokat magyar anyanyelvűeket szem előtt tartva írtuk. Mindegyik megadja a hibás alakot, a helyes alakot és az okot. Néhány „hibás” mondat nyelvtanilag helyes, de mást mond, mint amit szerettél volna; a „Miért” oszlop jelzi ezt.

Végződések

Teljes szabályok: a tárgyeset és főnevek és melléknevek.

HibásHelyesMiért
Mi vidas la hundo.Mi vidas la hundon. – „Látom a kutyát.”A közvetlen tárgy -n-t kap; a szórend nem jelöli. A magyar „-t” rag feladatát az eszperantóban az -n végzi.
Mi estas instruiston.Mi estas instruisto. – „Tanár vagyok.”Az esti után a szó az alanyt jellemzi, nem tárgy, ezért nincs -n. Magyarul is „tanár vagyok”, nem „tanárt”.
belaj domo, grandan domojbela domo, grandajn domojn – „szép ház”, „nagy házakat”A melléknév átveszi főneve számát (-j) és -n végződését.
Mi vidas grandan domojn.Mi vidas grandajn domojn. – „Nagy házakat látok.”A magyar jelző nem kap ragot („nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont a főnevével együtt kapja a -j-t és az -n-t.
katonjkatojn – „macskákat”A -j mindig az -n előtt áll, akárcsak a magyarban a többes jel a tárgyrag előtt.
Mi havas du kato.Mi havas du katojn. – „Két macskám van.”Egynél több dolog többes számú főnevet jelent. A magyar számnév után egyes számot használ („két macska”), az eszperantó többest.
Mi iras al la urbon.Mi iras al la urbo. – „A városba megyek.”Az al már irányt jelöl; az irányjelölő -n az en, sur, sub mellé való (PMEG). A magyar „a városba” ragos alak, ezért a magyar nyelvérzék nem segít eldönteni, hová kell az -n.
La birdo flugis en la ĉambro.La birdo flugis en la ĉambron. – „A madár berepült a szobába.”Mindkettő helyes, de -n nélkül a madár már bent volt. A magyar is megkülönbözteti („a szobában repült” és „a szobába repült”), az eszperantóban ezt az -n végzi.
Mi donis ŝin libron.Mi donis al ŝi libron. – „Könyvet adtam neki.”Az eszperantóban nincs részes eset: a címzettet az al vezeti be, az -n csak az átadott dolgot jelöli (libron). A magyar „neki” alakja tehát al ŝi.

Igék

Lásd: -ig- és -iĝ-, igék és melléknévi igenevek.

HibásHelyesMiért
La filmo komencas.La filmo komenciĝas. – „A film elkezdődik.”A komenci tárgyat kíván (Mi komencas la filmon). Ami magától kezdődik, az -iĝ- képzőt kap. A magyar is szétválasztja: „elkezd” és „elkezdődik”.
Mi dormas la bebon.Mi dormigas la bebon. – „Elaltatom a babát.”A tárgyatlan ige csak az -ig- révén kap tárgyat. A magyar is így képez: „alszik” – „altat”.
Mi volas lernas.Mi volas lerni. – „Tanulni akarok.”A voli, a povi és a devi után a második ige főnévi igenév (-i) marad.
Mi volas, ke vi venas.Mi volas, ke vi venu. – „Azt akarom, hogy gyere.”Akarást, kérést kifejező ige után a ke mellett -u áll. A magyar „(hogy) gyere” is felszólító alak, így a nyelvérzéked segít.
Li diris, ke li venus.Li diris, ke li venos. – „Azt mondta, hogy eljön.”Tartsd meg az eredeti szavak idejét („eljövök”); az angolhoz hasonló időeltolás hiba (PMEG). A magyar sem tolja el az időt, ezért ez nálad ritkább tévedés.
Estas varma hodiaŭ.Estas varme hodiaŭ. – „Ma meleg van.”Alany nélküli mondatban határozószó áll.
La ĉambro estas varme.La ĉambro estas varma. – „A szoba meleg.”Valódi alany mellett az esti után melléknév áll.
La domo granda.La domo estas granda. – „A ház nagy.”Az eszperantóban az esti kötelező. A magyar harmadik személyben elhagyja a „van” szót („A ház nagy”), az eszperantóban ez nem lehetséges.
La pordo estas fermata.La pordo estas fermita. – „Az ajtó be van zárva.”Az -at- még tartó cselekvést jelöl („éppen zárják”), az -it- befejezettet.
Mi ĵetadis la pilkon unu fojon.Mi ĵetis la pilkon unu fojon. – „Egyszer eldobtam a labdát.”Az -ad- tartó vagy ismétlődő cselekvést jelöl (PMEG); egyetlen cselekvéshez egyszerű ige kell. Lásd: utóképzők.

Névmások és tabellaszók

Lásd: névmások, vonatkozó mellékmondatok és kérdések és tagadás.

HibásHelyesMiért
Petro amas lian edzinon.Petro amas sian edzinon. – „Péter a (saját) feleségét szereti.”A sia az alanyra utal vissza. A lian egy másik férfi feleségét jelenti. A magyar „a feleségét” nem különbözteti meg a kettőt, ezért itt kell leginkább figyelned.
Petro kaj sia edzino venis.Petro kaj lia edzino venis. vagy Petro kun sia edzino venis. – „Péter és a felesége jöttek.”A sia nem lehet az alany része, és csak harmadik személyű: Mi venis kun mia frato, nem kun sia frato.
Maria diris, ke ĝi estas laca.Maria diris, ke ŝi estas laca. – „Mária azt mondta, hogy fáradt.”A magyar „ő” nem mutatja a nemet. Eszperantóul nőre ŝi, férfira li áll; a ĝi dologra, állatra vagy olyan lényre való, akinek a nemét nem kell megadni (ReVo).
domo mimia domo – „a házam”A magyar birtokos személyrag („házam”, „házad”) helyett az eszperantóban birtokos névmás kell.
La libro, ke mi legisLa libro, kiun mi legis – „a könyv, amelyet olvastam”Főnév jellemzéséhez a kiu kell, tárgyként -n-nel. A ke csak kijelentést vezet be.
Mi pensas, kiu vi pravas.Mi pensas, ke vi pravas. – „Úgy gondolom, hogy igazad van.”A gondolkodást vagy mondást kifejező ige utáni kijelentéshez ke kell.
Mi estas dudek jaroj.Mi havas dudek jarojn. vagy Mi estas dudekjara. – „Húsz éves vagyok.”A kort birtokolod (havi … jarojn), vagy a -jara melléknév fejezi ki; nem vagy „évek”. A magyar „húsz éves vagyok” az utóbbinak felel meg. Lásd: idő és dátumok.
Mi ne vidis neniun.Mi vidis neniun. – „Senkit sem láttam.”Mondatonként egy tagadás. Kettő kioltja egymást, ezért a hibás mondat azt jelenti: „Mégis láttam valakit.” A magyarban a tagadó szó mellett az igét is tagadni kell („nem láttam senkit”), ezért könnyen átkerül ide a kettős tagadás.
Mi ne scias, se li venos.Mi ne scias, ĉu li venos. – „Nem tudom, eljön-e.”A függő eldöntendő kérdést ĉu vezeti be; a se jelentése „ha”. Az eszperantóban nincs segédige, és a szórend a kijelentő mondaté marad. A magyar is megkülönbözteti: „eljön-e” – ĉu, „ha eljön” – se.

Szóválasztás

Lásd: fokozás, elöljárószók és a névelő.

HibásHelyesMiért
Li estas pli alta kiel mi.Li estas pli alta ol mi. – „Magasabb, mint én.”A „mint” fokozás után ol. A kiel az egyenlőségé („olyan magas, mint én”). A magyar „mint” mindkettőt jelenti, ezért itt könnyű hibázni.
Mi volas glason de akvo.Mi volas glason da akvo. – „Egy pohár vizet kérek.”A da mennyiséget nevez meg. A glaso de akvo egy vízhez kapcsolódó pohár, például olyan, amelyben víz volt (PMEG).
multe homoj, multe de homojmulte da homoj – „sok ember”A magyar a mennyiséget közvetlenül a főnév elé teszi („sok ember”, „egy pohár víz”), az eszperantó viszont összekötő da-t kíván, és utána nincs -n: Mi vidis multe da homoj.
Mi venos en la oka.Mi venos je la oka. – „Nyolckor jövök.”Az órák je-t kapnak. A napok -n-t: lundon – „hétfőn”. A magyar „hétfőn” ragos alakjának az eszperantóban a lundon felel meg.
Tiu ŝtofo kostas dek eŭrojn po metro.Tiu ŝtofo kostas po dek eŭrojn por metro. – „Az a szövet méterenként tíz euróba kerül.”A po az ismétlődő mennyiség elé kerül, a „per” szó pedig por (PMEG).
Mi parolas anglan.Mi parolas la anglan. – „Angolul beszélek.”A melléknévvel megnevezett nyelv la-t kap: la angla.
Mi lernas la Esperanton.Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.”Az -o végű nyelvnevek (Esperanto, Ido, Volapuko) tulajdonnevek, és nem kapnak la-t.
La mia libro estas nova.Mia libro estas nova. – „A könyvem új.”A birtokos és a mutató névmás már határozottá teszi a főnevet. A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”), az eszperantóban nem: mia libro, tiu domo.
Mi vidis unu hundon.Mi vidis hundon. – „Egy kutyát láttam.”Határozatlan névelő nincs. Az unu hundon nyelvtanilag helyes, de a számot hangsúlyozza: „egyetlen kutyát”. A magyar „egy” névelőszerepének nincs megfelelője.

Hamis barátok

Eszperantó szavak, amelyek egy magyar szóra hasonlítanak (vagy ugyanúgy hangzanak), de mást jelentenek (a ReVóban ellenőrizve):

HibásHelyesMiért
Mi estas hungaroj.Ni estas hungaroj. – „Magyarok vagyunk.”A magyar „mi” az eszperantóban ni. Az eszperantó mi jelentése „én”.
La vorto estas sur la tablo.La vorto estas sur la tabulo. – „A szó a táblán van.”A tablo asztal, a magyar „tábla” megfelelője pedig a tabulo (iskolai táblához: skribtabulo). A hibás mondat nyelvtanilag helyes, de azt jelenti: „A szó az asztalon van.”
Li estas tago de la klubo.Li estas membro de la klubo. – „Ő a klub tagja.”A tago nap. A magyar „tag” megfelelője a membro vagy az ano.
Mi kaptis leteron de li.Mi ricevis leteron de li. – „Levelet kaptam tőle.”A magyar „kapni” az eszperantóban ricevi. A kapti azt jelenti: „megfog, elkap”.
Mi havas paron da libroj.Mi havas kelkajn librojn. – „Van pár könyvem.”A paro kettőt jelent (egy párat), a magyar „pár” viszont gyakran azt: „néhány”. Erre a kelka való.

Kiejtés és helyesírás

Ezek a hibák a magyar kiejtési szokásokból származnak. Lásd: az ábécé oldala.

HibásHelyesMiért
FA-mi-li-o, TE-le-fo-nofa-mi-LI-o, te-le-FO-noA hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, mint az es-pe-RAN-to szóban. A magyar az első szótagot hangsúlyozza. Az i az o előtt magánhangzónak számít.
sano a magyar „s” hanggal ejtve (mint a „sál” eleje)sano ejtve „szano” – „egészség”Az eszperantó s mindig a magyar „sz”; a magyar „s” hangot a ŝ adja (a ŝi ejtése „si”).
Csu vi komprenas?Ĉu vi komprenas? – „Érted?”Az eszperantóban nincsenek kettős betűk: a magyar „cs, dzs, zs, s” hangoknak a ĉ, ĝ, ĵ, ŝ felel meg. Ha nem tudod beírni, használd az x-rendszert (cx).
Ĝis revído!Ĝis revido! – „Viszontlátásra!”Az eszperantóban nincsenek hosszú magánhangzót jelölő ékezetek (á, é, í, ó, ő, ú, ű), és a magánhangzó hossza semmit sem változtat.
aŭto ejtve „a-u-to”AŬ-to – „autó”A magánhangzó és a j vagy a ŭ egy szótag: aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ. Az aŭ hasonlít a magyar „autó” első szótagjához.
Mi scias, ke si venos.Mi scias, ke ŝi venos. – „Tudom, hogy ő eljön.”Az ékezet nélküli si a visszaható névmás, egészen más szó. A magyar „s” hangot éppen a ŝ adja, ezért ez a hiba könnyen becsúszik. Nem tudsz ŝ-t írni? Használd az x-rendszert.
Mi lernas esperanton.Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.”Az Esperanto tulajdonnév, nagybetűvel írjuk; a magyar „eszperantó” kisbetűs.
Ŝi parolas la Francan.Ŝi parolas la francan. – „Franciául beszél.”A nyelvek és nemzetiségek melléknévi alakját rendszerint kisbetűvel írjuk. Csak az -o végű nevek, például az Esperanto, kapnak nagybetűt (PMEG). A magyarban is kisbetű („francia”).

Gyakori kérdések

Mely eszperantó hibák változtatják meg a mondat jelentését?

Több is van: a lian a sian helyett (egy másik férfi felesége, nem a sajátja), az -ata az -ita helyett („éppen zárják” a „be van zárva” helyett), a hiányzó irányjelölő -n (a szobán belül, nem a szobába), a kettős tagadás (a mondat állítássá válik), valamint a tablo és a tabulo, a tago és a membro felcserélése.

Nehéz-e az -ig- és az -iĝ- megkülönböztetése magyar anyanyelvűnek?

Kevésbé, mint sokaknak: a magyar sok párt külön igével vagy képzővel különböztet meg („kinyílik – kinyit”, „elkezdődik – elkezd”, „alszik – altat”). Az eszperantóban ugyanezt a két képző végzi: La pordo malfermiĝis – „Az ajtó kinyílt”, Mi malfermis la pordon – „Kinyitottam az ajtót”. A párok listája az -ig- és -iĝ- oldalon található.

Nagybetűvel írjuk az eszperantóban a nyelvek nevét?

Csak az -o végű neveket, például az Esperanto, az Ido és a Latino szót. A melléknévi alakok, mint az angla és a franca, valamint a legtöbb nemzetiségnév (anglo, usonano) rendszerint kisbetűsek. A magyarban a nyelv neve mindig kisbetűs („eszperantó”), ezért az Esperanto szót különösen könnyű kisbetűvel leírni.

Hogyan ellenőrizhetem a saját eszperantó szövegemet?

Minden mondatban ellenőrizd, hogy minden tárgyon van-e -n, a melléknevek átvették-e főnevük -j és -n végződését, helyes-e az -ig-/-iĝ- alak, a sia csak az alanyra vonatkozik-e, és az ol, a ke meg a ĉu a helyén áll-e. Aztán olvasd fel hangosan, és ellenőrizd a hangsúlyt.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.