Nyelvtan
Gyakori eszperantó hibák: 50 tévedés és javításuk
Minden sor egy hibás mondatot, a helyeset és az okot mutatja, a tévedés fajtája szerint csoportosítva.
A leggyakoribb eszperantó hibák: a hiányzó tárgyesetű -n, a főnevét nem másoló melléknév, az összekevert -ig- és -iĝ-, a sia helyén álló lia, és az ol helyén álló kiel. Az alábbi sorokat magyar anyanyelvűeket szem előtt tartva írtuk. Mindegyik megadja a hibás alakot, a helyes alakot és az okot. Néhány „hibás” mondat nyelvtanilag helyes, de mást mond, mint amit szerettél volna; a „Miért” oszlop jelzi ezt.
Végződések
Teljes szabályok: a tárgyeset és főnevek és melléknevek.
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| Mi vidas la hundo. | Mi vidas la hundon. – „Látom a kutyát.” | A közvetlen tárgy -n-t kap; a szórend nem jelöli. A magyar „-t” rag feladatát az eszperantóban az -n végzi. |
| Mi estas instruiston. | Mi estas instruisto. – „Tanár vagyok.” | Az esti után a szó az alanyt jellemzi, nem tárgy, ezért nincs -n. Magyarul is „tanár vagyok”, nem „tanárt”. |
| belaj domo, grandan domoj | bela domo, grandajn domojn – „szép ház”, „nagy házakat” | A melléknév átveszi főneve számát (-j) és -n végződését. |
| Mi vidas grandan domojn. | Mi vidas grandajn domojn. – „Nagy házakat látok.” | A magyar jelző nem kap ragot („nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont a főnevével együtt kapja a -j-t és az -n-t. |
| katonj | katojn – „macskákat” | A -j mindig az -n előtt áll, akárcsak a magyarban a többes jel a tárgyrag előtt. |
| Mi havas du kato. | Mi havas du katojn. – „Két macskám van.” | Egynél több dolog többes számú főnevet jelent. A magyar számnév után egyes számot használ („két macska”), az eszperantó többest. |
| Mi iras al la urbon. | Mi iras al la urbo. – „A városba megyek.” | Az al már irányt jelöl; az irányjelölő -n az en, sur, sub mellé való (PMEG). A magyar „a városba” ragos alak, ezért a magyar nyelvérzék nem segít eldönteni, hová kell az -n. |
| La birdo flugis en la ĉambro. | La birdo flugis en la ĉambron. – „A madár berepült a szobába.” | Mindkettő helyes, de -n nélkül a madár már bent volt. A magyar is megkülönbözteti („a szobában repült” és „a szobába repült”), az eszperantóban ezt az -n végzi. |
| Mi donis ŝin libron. | Mi donis al ŝi libron. – „Könyvet adtam neki.” | Az eszperantóban nincs részes eset: a címzettet az al vezeti be, az -n csak az átadott dolgot jelöli (libron). A magyar „neki” alakja tehát al ŝi. |
Igék
Lásd: -ig- és -iĝ-, igék és melléknévi igenevek.
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| La filmo komencas. | La filmo komenciĝas. – „A film elkezdődik.” | A komenci tárgyat kíván (Mi komencas la filmon). Ami magától kezdődik, az -iĝ- képzőt kap. A magyar is szétválasztja: „elkezd” és „elkezdődik”. |
| Mi dormas la bebon. | Mi dormigas la bebon. – „Elaltatom a babát.” | A tárgyatlan ige csak az -ig- révén kap tárgyat. A magyar is így képez: „alszik” – „altat”. |
| Mi volas lernas. | Mi volas lerni. – „Tanulni akarok.” | A voli, a povi és a devi után a második ige főnévi igenév (-i) marad. |
| Mi volas, ke vi venas. | Mi volas, ke vi venu. – „Azt akarom, hogy gyere.” | Akarást, kérést kifejező ige után a ke mellett -u áll. A magyar „(hogy) gyere” is felszólító alak, így a nyelvérzéked segít. |
| Li diris, ke li venus. | Li diris, ke li venos. – „Azt mondta, hogy eljön.” | Tartsd meg az eredeti szavak idejét („eljövök”); az angolhoz hasonló időeltolás hiba (PMEG). A magyar sem tolja el az időt, ezért ez nálad ritkább tévedés. |
| Estas varma hodiaŭ. | Estas varme hodiaŭ. – „Ma meleg van.” | Alany nélküli mondatban határozószó áll. |
| La ĉambro estas varme. | La ĉambro estas varma. – „A szoba meleg.” | Valódi alany mellett az esti után melléknév áll. |
| La domo granda. | La domo estas granda. – „A ház nagy.” | Az eszperantóban az esti kötelező. A magyar harmadik személyben elhagyja a „van” szót („A ház nagy”), az eszperantóban ez nem lehetséges. |
| La pordo estas fermata. | La pordo estas fermita. – „Az ajtó be van zárva.” | Az -at- még tartó cselekvést jelöl („éppen zárják”), az -it- befejezettet. |
| Mi ĵetadis la pilkon unu fojon. | Mi ĵetis la pilkon unu fojon. – „Egyszer eldobtam a labdát.” | Az -ad- tartó vagy ismétlődő cselekvést jelöl (PMEG); egyetlen cselekvéshez egyszerű ige kell. Lásd: utóképzők. |
Névmások és tabellaszók
Lásd: névmások, vonatkozó mellékmondatok és kérdések és tagadás.
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| Petro amas lian edzinon. | Petro amas sian edzinon. – „Péter a (saját) feleségét szereti.” | A sia az alanyra utal vissza. A lian egy másik férfi feleségét jelenti. A magyar „a feleségét” nem különbözteti meg a kettőt, ezért itt kell leginkább figyelned. |
| Petro kaj sia edzino venis. | Petro kaj lia edzino venis. vagy Petro kun sia edzino venis. – „Péter és a felesége jöttek.” | A sia nem lehet az alany része, és csak harmadik személyű: Mi venis kun mia frato, nem kun sia frato. |
| Maria diris, ke ĝi estas laca. | Maria diris, ke ŝi estas laca. – „Mária azt mondta, hogy fáradt.” | A magyar „ő” nem mutatja a nemet. Eszperantóul nőre ŝi, férfira li áll; a ĝi dologra, állatra vagy olyan lényre való, akinek a nemét nem kell megadni (ReVo). |
| domo mi | mia domo – „a házam” | A magyar birtokos személyrag („házam”, „házad”) helyett az eszperantóban birtokos névmás kell. |
| La libro, ke mi legis | La libro, kiun mi legis – „a könyv, amelyet olvastam” | Főnév jellemzéséhez a kiu kell, tárgyként -n-nel. A ke csak kijelentést vezet be. |
| Mi pensas, kiu vi pravas. | Mi pensas, ke vi pravas. – „Úgy gondolom, hogy igazad van.” | A gondolkodást vagy mondást kifejező ige utáni kijelentéshez ke kell. |
| Mi estas dudek jaroj. | Mi havas dudek jarojn. vagy Mi estas dudekjara. – „Húsz éves vagyok.” | A kort birtokolod (havi … jarojn), vagy a -jara melléknév fejezi ki; nem vagy „évek”. A magyar „húsz éves vagyok” az utóbbinak felel meg. Lásd: idő és dátumok. |
| Mi ne vidis neniun. | Mi vidis neniun. – „Senkit sem láttam.” | Mondatonként egy tagadás. Kettő kioltja egymást, ezért a hibás mondat azt jelenti: „Mégis láttam valakit.” A magyarban a tagadó szó mellett az igét is tagadni kell („nem láttam senkit”), ezért könnyen átkerül ide a kettős tagadás. |
| Mi ne scias, se li venos. | Mi ne scias, ĉu li venos. – „Nem tudom, eljön-e.” | A függő eldöntendő kérdést ĉu vezeti be; a se jelentése „ha”. Az eszperantóban nincs segédige, és a szórend a kijelentő mondaté marad. A magyar is megkülönbözteti: „eljön-e” – ĉu, „ha eljön” – se. |
Szóválasztás
Lásd: fokozás, elöljárószók és a névelő.
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| Li estas pli alta kiel mi. | Li estas pli alta ol mi. – „Magasabb, mint én.” | A „mint” fokozás után ol. A kiel az egyenlőségé („olyan magas, mint én”). A magyar „mint” mindkettőt jelenti, ezért itt könnyű hibázni. |
| Mi volas glason de akvo. | Mi volas glason da akvo. – „Egy pohár vizet kérek.” | A da mennyiséget nevez meg. A glaso de akvo egy vízhez kapcsolódó pohár, például olyan, amelyben víz volt (PMEG). |
| multe homoj, multe de homoj | multe da homoj – „sok ember” | A magyar a mennyiséget közvetlenül a főnév elé teszi („sok ember”, „egy pohár víz”), az eszperantó viszont összekötő da-t kíván, és utána nincs -n: Mi vidis multe da homoj. |
| Mi venos en la oka. | Mi venos je la oka. – „Nyolckor jövök.” | Az órák je-t kapnak. A napok -n-t: lundon – „hétfőn”. A magyar „hétfőn” ragos alakjának az eszperantóban a lundon felel meg. |
| Tiu ŝtofo kostas dek eŭrojn po metro. | Tiu ŝtofo kostas po dek eŭrojn por metro. – „Az a szövet méterenként tíz euróba kerül.” | A po az ismétlődő mennyiség elé kerül, a „per” szó pedig por (PMEG). |
| Mi parolas anglan. | Mi parolas la anglan. – „Angolul beszélek.” | A melléknévvel megnevezett nyelv la-t kap: la angla. |
| Mi lernas la Esperanton. | Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.” | Az -o végű nyelvnevek (Esperanto, Ido, Volapuko) tulajdonnevek, és nem kapnak la-t. |
| La mia libro estas nova. | Mia libro estas nova. – „A könyvem új.” | A birtokos és a mutató névmás már határozottá teszi a főnevet. A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”), az eszperantóban nem: mia libro, tiu domo. |
| Mi vidis unu hundon. | Mi vidis hundon. – „Egy kutyát láttam.” | Határozatlan névelő nincs. Az unu hundon nyelvtanilag helyes, de a számot hangsúlyozza: „egyetlen kutyát”. A magyar „egy” névelőszerepének nincs megfelelője. |
Hamis barátok
Eszperantó szavak, amelyek egy magyar szóra hasonlítanak (vagy ugyanúgy hangzanak), de mást jelentenek (a ReVóban ellenőrizve):
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| Mi estas hungaroj. | Ni estas hungaroj. – „Magyarok vagyunk.” | A magyar „mi” az eszperantóban ni. Az eszperantó mi jelentése „én”. |
| La vorto estas sur la tablo. | La vorto estas sur la tabulo. – „A szó a táblán van.” | A tablo asztal, a magyar „tábla” megfelelője pedig a tabulo (iskolai táblához: skribtabulo). A hibás mondat nyelvtanilag helyes, de azt jelenti: „A szó az asztalon van.” |
| Li estas tago de la klubo. | Li estas membro de la klubo. – „Ő a klub tagja.” | A tago nap. A magyar „tag” megfelelője a membro vagy az ano. |
| Mi kaptis leteron de li. | Mi ricevis leteron de li. – „Levelet kaptam tőle.” | A magyar „kapni” az eszperantóban ricevi. A kapti azt jelenti: „megfog, elkap”. |
| Mi havas paron da libroj. | Mi havas kelkajn librojn. – „Van pár könyvem.” | A paro kettőt jelent (egy párat), a magyar „pár” viszont gyakran azt: „néhány”. Erre a kelka való. |
Kiejtés és helyesírás
Ezek a hibák a magyar kiejtési szokásokból származnak. Lásd: az ábécé oldala.
| Hibás | Helyes | Miért |
|---|---|---|
| FA-mi-li-o, TE-le-fo-no | fa-mi-LI-o, te-le-FO-no | A hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, mint az es-pe-RAN-to szóban. A magyar az első szótagot hangsúlyozza. Az i az o előtt magánhangzónak számít. |
| sano a magyar „s” hanggal ejtve (mint a „sál” eleje) | sano ejtve „szano” – „egészség” | Az eszperantó s mindig a magyar „sz”; a magyar „s” hangot a ŝ adja (a ŝi ejtése „si”). |
| Csu vi komprenas? | Ĉu vi komprenas? – „Érted?” | Az eszperantóban nincsenek kettős betűk: a magyar „cs, dzs, zs, s” hangoknak a ĉ, ĝ, ĵ, ŝ felel meg. Ha nem tudod beírni, használd az x-rendszert (cx). |
| Ĝis revído! | Ĝis revido! – „Viszontlátásra!” | Az eszperantóban nincsenek hosszú magánhangzót jelölő ékezetek (á, é, í, ó, ő, ú, ű), és a magánhangzó hossza semmit sem változtat. |
| aŭto ejtve „a-u-to” | AŬ-to – „autó” | A magánhangzó és a j vagy a ŭ egy szótag: aj, ej, oj, uj, aŭ, eŭ. Az aŭ hasonlít a magyar „autó” első szótagjához. |
| Mi scias, ke si venos. | Mi scias, ke ŝi venos. – „Tudom, hogy ő eljön.” | Az ékezet nélküli si a visszaható névmás, egészen más szó. A magyar „s” hangot éppen a ŝ adja, ezért ez a hiba könnyen becsúszik. Nem tudsz ŝ-t írni? Használd az x-rendszert. |
| Mi lernas esperanton. | Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.” | Az Esperanto tulajdonnév, nagybetűvel írjuk; a magyar „eszperantó” kisbetűs. |
| Ŝi parolas la Francan. | Ŝi parolas la francan. – „Franciául beszél.” | A nyelvek és nemzetiségek melléknévi alakját rendszerint kisbetűvel írjuk. Csak az -o végű nevek, például az Esperanto, kapnak nagybetűt (PMEG). A magyarban is kisbetű („francia”). |
Gyakori kérdések
Mely eszperantó hibák változtatják meg a mondat jelentését?
Több is van: a lian a sian helyett (egy másik férfi felesége, nem a sajátja), az -ata az -ita helyett („éppen zárják” a „be van zárva” helyett), a hiányzó irányjelölő -n (a szobán belül, nem a szobába), a kettős tagadás (a mondat állítássá válik), valamint a tablo és a tabulo, a tago és a membro felcserélése.
Nehéz-e az -ig- és az -iĝ- megkülönböztetése magyar anyanyelvűnek?
Kevésbé, mint sokaknak: a magyar sok párt külön igével vagy képzővel különböztet meg („kinyílik – kinyit”, „elkezdődik – elkezd”, „alszik – altat”). Az eszperantóban ugyanezt a két képző végzi: La pordo malfermiĝis – „Az ajtó kinyílt”, Mi malfermis la pordon – „Kinyitottam az ajtót”. A párok listája az -ig- és -iĝ- oldalon található.
Nagybetűvel írjuk az eszperantóban a nyelvek nevét?
Csak az -o végű neveket, például az Esperanto, az Ido és a Latino szót. A melléknévi alakok, mint az angla és a franca, valamint a legtöbb nemzetiségnév (anglo, usonano) rendszerint kisbetűsek. A magyarban a nyelv neve mindig kisbetűs („eszperantó”), ezért az Esperanto szót különösen könnyű kisbetűvel leírni.
Hogyan ellenőrizhetem a saját eszperantó szövegemet?
Minden mondatban ellenőrizd, hogy minden tárgyon van-e -n, a melléknevek átvették-e főnevük -j és -n végződését, helyes-e az -ig-/-iĝ- alak, a sia csak az alanyra vonatkozik-e, és az ol, a ke meg a ĉu a helyén áll-e. Aztán olvasd fel hangosan, és ellenőrizd a hangsúlyt.
Források
- PMEG: N – alapszabályok, N a tárgyhoz, N az irányhoz, A-vortoj, Egyes és többes szám
- PMEG: Igék az -iĝ- képzővel, Semleges mód (főnévi igenév), Az idő a függő beszédben, E-vortoj, Melléknévi igenevek mint A-vortoj, Az -ad- utóképző
- PMEG: Si az egyszerű mondatokban, Kiu, Kérdések mint mellékmondatok, Tagadás, Felkiáltások
- PMEG: Kiel és ol, Da, Je, Po, La a nyelvnevek előtt, Nagybetűk, Kiejtés
- Reta Vortaro (ReVo): ni, mi, tablo, tabulo, tago, membro, ano, kapti, ricevi, paro, kelka, ĝi
- Eszperantó – Wikipédia (magyarul): a betűk kiejtése, a hangsúly
- Hangsúly (nyelvészet) – Wikipédia (magyarul): a magyar hangsúly az első szótagon van
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.