Nyelvtan
Az eszperantó la névelő: mikor használd, mikor nem
Egyetlen szó, amely sosem változik, és nagyjából úgy használjuk, mint a magyar határozott névelőt – néhány tudnivalóval.
Az eszperantóban egyetlen névelő van, a la, amelynek jelentése „a, az”. Nem változik nyelvtani nem, szám vagy eset szerint: la domo – „a ház”, la domoj – „a házak”, la domojn – „a házakat” (tárgyként). Határozatlan névelő nincs: a domo jelentése „egy ház” vagy egyszerűen „ház”.
A 16 szabály 1. szabálya mondja ki ezt, és a kezdőknek még azt is megengedi, hogy eleinte elhagyják a la szót. A gyakorlatban minden jól beszélő használja, és a használata közel áll a magyar határozott névelőéhez.
Mikor használd a la szót
Használd a la szót, ha a hallgató tudja, melyik dologra gondolsz. A PMEG a jelentését így foglalja össze: „tudod, melyikre gondolok”.
| Helyzet | Példa | Fordítás |
|---|---|---|
| Már említettük | Mi vidis hundon. La hundo estis nigra. | „Láttam egy kutyát. A kutya fekete volt.” |
| A helyzetből világos | Mi luis aŭton, sed la radio ne funkciis. | „Béreltem egy autót, de a rádió nem működött.” |
| A mondatban meghatározott | la ĉapelo de mia patro | „az apám kalapja” |
| Csak egy van belőle | la suno, la ĉielo | „a nap, az ég” |
| Felsőfok | la plej alta monto | „a legmagasabb hegy” |
| -a végű nyelvnevek | la angla, la pola | „az angol, a lengyel” |
| Hétköznapi szavakból álló nevek | la Nigra Maro, la Alpoj | „a Fekete-tenger, az Alpok” |
A la angla típusú nyelvnevek a la angla lingvo – „az angol nyelv” rövidítései. Ezért kell eléjük a la.
Mikor ne használd a la szót
- Valami új vagy ismeretlen. Hundo bojas. – „Egy kutya ugat.”
- Más meghatározóval együtt. A mia, a tiu, a ĉiu és a hasonló szavak már önmagukban határozottá teszik a főnevet: mia libro – „a könyvem”, tiu domo – „az a ház”. Soha nem la mia libro vagy la tiu domo.
- A legtöbb tulajdonnév előtt. Petro, Londono, Japanio – és maga az Esperanto is: Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.”
- Általában vett dolgok előtt. Mi trinkas kafon. – „Kávét iszom.” Hasonlítsd össze: La kafo estas varma. – „A kávé meleg” (ez a konkrét kávé).
A la-val álló birtokos névmás önállóan is állhat, jelentése „az enyém”, „a tiéd” és így tovább: Via aŭto estas ruĝa, la mia estas blua. – „A te autód piros, az enyém kék.” Lásd: névmások.
Amikor egy egész fajtáról beszélünk
Egy fajról vagy típusról háromféleképpen szólhatunk:
- Ĉevalo estas besto. – „A ló állat.”
- Ĉevaloj estas bestoj. – „A lovak állatok.”
- La ĉevalo estas utila besto. – „A ló hasznos állat.”
A PMEG szerint a la nélküli alak a leggyakoribb, a la viszont az egész fajt egyetlen ismert egyedként mutatja be, és formálisabban hangzik.
Különleges használat
- Testrészek és ruhadarabok. Ha a tulajdonos nyilvánvaló, a la a birtokos névmás helyett áll: Li levis la manon. – „Felemelte a kezét.”
- Egy ismert csoport „összes” tagja. La gastoj eksidis. – „A vendégek leültek” (mindannyian).
- Uralkodói nevek. A la a név után áll: Karolo la Granda – „Nagy Károly”.
A rövid l' alak
A 16. szabály megengedi az l' használatát a la helyett. A PMEG csak magánhangzóra végződő elöljárószó után ajánlja, mint a de, a pri, a tra vagy a je: de l' mondo – „a világtól”, pri l' amo – „a szerelemről”.
Az l' külön szó az írásban, de az elöljárószóval együtt, egy egységként ejtjük. A költészeten és a dalokon kívül ritka, beszédben szinte nem fordul elő.
A la és a magyar névelő
| Szempont | Magyar | Eszperantó |
|---|---|---|
| Határozatlan névelő | „egy” | nincs: libro – „egy könyv” |
| Nyelvnevek | „az angol” | la angla |
| Testrészek | „a kezét” (birtokos személyraggal) | a la mano gyakori |
| Országnevek | „Hollandia”, de „az Egyesült Államok” | Nederlando, Usono: névelő nélkül |
| Változik esetben vagy számban? | nem, de két alakja van („a” és „az”) | nem: la domojn |
Ha az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyos, használd az unu vagy az iu szót: Iu viro telefonis. – „Egy bizonyos férfi telefonált.” Lásd: tabellaszók.
Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj
A magyar anyanyelvűnek a la kevés gondot okoz, hiszen a magyarban is van határozott névelő. Néhány helyen mégis másként működik a két nyelv:
- Birtokos és mutató névmás. A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”, „az a ház”), az eszperantóban nem: mia libro, ĉi tiu domo, tiu domo.
- Az „egy” névelő. Az „egy ház” eszperantóul egyszerűen domo. Az unu domo azt jelenti: „egy (darab) ház”, vagyis a számot hangsúlyozza.
- Általános állítás. A magyarban az ilyen mondat rendszerint névelővel áll („a ló állat”, „a lovak állatok”), eszperantóul viszont inkább la nélkül mondjuk: Ĉevalo estas besto, Ĉevaloj estas bestoj.
- Testrészek. A magyar a tulajdonost a szóvégi birtokos személyraggal jelöli („felemelte a kezét”), az eszperantó a la névelővel: Li levis la manon.
Példák mondatokban
- La suno brilas. – „Süt a nap.”
- Mi aĉetis libron. La libro estas tre interesa. – „Vettem egy könyvet. A könyv nagyon érdekes.”
- Ĉu vi vidis la ŝlosilojn? – „Láttad a kulcsokat?”
- Hundoj estas fidelaj bestoj. – „A kutyák hűséges állatok.”
- La hundo estas fidela besto. – „A kutya hűséges állat.”
- Mi ŝatas muzikon. – „Szeretem a zenét.”
- Esperanto estas facila lingvo. – „Az eszperantó könnyű nyelv.”
- La esperanta lingvo naskiĝis en 1887. – „Az eszperantó nyelv 1887-ben született.”
- Mi loĝas en la ĉefurbo de Pollando. – „Lengyelország fővárosában lakom.”
Gyakori kérdések
Van az eszperantóban megfelelője az „egy” névelőnek?
Nincs. A la nélküli főnév határozatlan: libro – „egy könyv”. Az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyozására használd az unu vagy az iu szót.
Változik a la többes számban vagy tárgyesetben?
Nem. A la soha nem kap -j-t vagy -n-t: la grandajn domojn – „a nagy házakat” (tárgyként). Csak a főnév és a melléknevei változnak, ahogy a főnevek és melléknevek oldalon olvasható.
Mit jelent az l' az eszperantóban?
A la rövidített alakja, amelyet a 16. szabály enged meg. Többnyire költészetben és dalokban fordul elő, olyan elöljárószók után, mint a de vagy a pri: de l' mondo – „a világtól”.
Mondjuk, hogy „la Esperanto”?
Nem. Az Esperanto tulajdonnév: Mi parolas Esperanton. – „Eszperantóul beszélek.” Az -a végű nyelvnevek viszont kapnak névelőt: la angla – „az angol”.
Források
- Fundamento de Esperanto, az 1. és a 16. szabály (angolul) – Akademio de Esperanto
- PMEG a la szóról: alapszabályok, egyedek, ismert dolgok, fajták, különleges használat, tulajdonnevek
- Apostrofo: normala uzo – PMEG
- Esperanto grammar – Wikipédia (angolul)
- Eszperantó – Wikipédia (magyarul)
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.