Esperantopedia

Nyelvtan

Az eszperantó la névelő: mikor használd, mikor nem

Egyetlen szó, amely sosem változik, és nagyjából úgy használjuk, mint a magyar határozott névelőt – néhány tudnivalóval.

Frissítve: 4 perc olvasás

Az eszperantóban egyetlen névelő van, a la, amelynek jelentése „a, az”. Nem változik nyelvtani nem, szám vagy eset szerint: la domo – „a ház”, la domoj – „a házak”, la domojn – „a házakat” (tárgyként). Határozatlan névelő nincs: a domo jelentése „egy ház” vagy egyszerűen „ház”.

A 16 szabály 1. szabálya mondja ki ezt, és a kezdőknek még azt is megengedi, hogy eleinte elhagyják a la szót. A gyakorlatban minden jól beszélő használja, és a használata közel áll a magyar határozott névelőéhez.

Mikor használd a la szót

Használd a la szót, ha a hallgató tudja, melyik dologra gondolsz. A PMEG a jelentését így foglalja össze: „tudod, melyikre gondolok”.

HelyzetPéldaFordítás
Már említettükMi vidis hundon. La hundo estis nigra.„Láttam egy kutyát. A kutya fekete volt.”
A helyzetből világosMi luis aŭton, sed la radio ne funkciis.„Béreltem egy autót, de a rádió nem működött.”
A mondatban meghatározottla ĉapelo de mia patro„az apám kalapja”
Csak egy van belőlela suno, la ĉielo„a nap, az ég”
Felsőfokla plej alta monto„a legmagasabb hegy”
-a végű nyelvnevekla angla, la pola„az angol, a lengyel”
Hétköznapi szavakból álló nevekla Nigra Maro, la Alpoj„a Fekete-tenger, az Alpok”

A la angla típusú nyelvnevek a la angla lingvo – „az angol nyelv” rövidítései. Ezért kell eléjük a la.

Mikor ne használd a la szót

  • Valami új vagy ismeretlen. Hundo bojas. – „Egy kutya ugat.”
  • Más meghatározóval együtt. A mia, a tiu, a ĉiu és a hasonló szavak már önmagukban határozottá teszik a főnevet: mia libro – „a könyvem”, tiu domo – „az a ház”. Soha nem la mia libro vagy la tiu domo.
  • A legtöbb tulajdonnév előtt. Petro, Londono, Japanio – és maga az Esperanto is: Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.”
  • Általában vett dolgok előtt. Mi trinkas kafon. – „Kávét iszom.” Hasonlítsd össze: La kafo estas varma. – „A kávé meleg” (ez a konkrét kávé).

A la-val álló birtokos névmás önállóan is állhat, jelentése „az enyém”, „a tiéd” és így tovább: Via aŭto estas ruĝa, la mia estas blua. – „A te autód piros, az enyém kék.” Lásd: névmások.

Amikor egy egész fajtáról beszélünk

Egy fajról vagy típusról háromféleképpen szólhatunk:

  • Ĉevalo estas besto. – „A ló állat.”
  • Ĉevaloj estas bestoj. – „A lovak állatok.”
  • La ĉevalo estas utila besto. – „A ló hasznos állat.”

A PMEG szerint a la nélküli alak a leggyakoribb, a la viszont az egész fajt egyetlen ismert egyedként mutatja be, és formálisabban hangzik.

Különleges használat

  • Testrészek és ruhadarabok. Ha a tulajdonos nyilvánvaló, a la a birtokos névmás helyett áll: Li levis la manon. – „Felemelte a kezét.”
  • Egy ismert csoport „összes” tagja. La gastoj eksidis. – „A vendégek leültek” (mindannyian).
  • Uralkodói nevek. A la a név után áll: Karolo la Granda – „Nagy Károly”.

A rövid l' alak

A 16. szabály megengedi az l' használatát a la helyett. A PMEG csak magánhangzóra végződő elöljárószó után ajánlja, mint a de, a pri, a tra vagy a je: de l' mondo – „a világtól”, pri l' amo – „a szerelemről”.

Az l' külön szó az írásban, de az elöljárószóval együtt, egy egységként ejtjük. A költészeten és a dalokon kívül ritka, beszédben szinte nem fordul elő.

A la és a magyar névelő

SzempontMagyarEszperantó
Határozatlan névelő„egy”nincs: libro – „egy könyv”
Nyelvnevek„az angol”la angla
Testrészek„a kezét” (birtokos személyraggal)a la mano gyakori
Országnevek„Hollandia”, de „az Egyesült Államok”Nederlando, Usono: névelő nélkül
Változik esetben vagy számban?nem, de két alakja van („a” és „az”)nem: la domojn

Ha az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyos, használd az unu vagy az iu szót: Iu viro telefonis. – „Egy bizonyos férfi telefonált.” Lásd: tabellaszók.

Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A magyar anyanyelvűnek a la kevés gondot okoz, hiszen a magyarban is van határozott névelő. Néhány helyen mégis másként működik a két nyelv:

  • Birtokos és mutató névmás. A magyarban ezek mellett is áll névelő („az én könyvem”, „ez a ház”, „az a ház”), az eszperantóban nem: mia libro, ĉi tiu domo, tiu domo.
  • Az „egy” névelő. Az „egy ház” eszperantóul egyszerűen domo. Az unu domo azt jelenti: „egy (darab) ház”, vagyis a számot hangsúlyozza.
  • Általános állítás. A magyarban az ilyen mondat rendszerint névelővel áll („a ló állat”, „a lovak állatok”), eszperantóul viszont inkább la nélkül mondjuk: Ĉevalo estas besto, Ĉevaloj estas bestoj.
  • Testrészek. A magyar a tulajdonost a szóvégi birtokos személyraggal jelöli („felemelte a kezét”), az eszperantó a la névelővel: Li levis la manon.

Példák mondatokban

  • La suno brilas. – „Süt a nap.”
  • Mi aĉetis libron. La libro estas tre interesa. – „Vettem egy könyvet. A könyv nagyon érdekes.”
  • Ĉu vi vidis la ŝlosilojn? – „Láttad a kulcsokat?”
  • Hundoj estas fidelaj bestoj. – „A kutyák hűséges állatok.”
  • La hundo estas fidela besto. – „A kutya hűséges állat.”
  • Mi ŝatas muzikon. – „Szeretem a zenét.”
  • Esperanto estas facila lingvo. – „Az eszperantó könnyű nyelv.”
  • La esperanta lingvo naskiĝis en 1887. – „Az eszperantó nyelv 1887-ben született.”
  • Mi loĝas en la ĉefurbo de Pollando. – „Lengyelország fővárosában lakom.”

Gyakori kérdések

Van az eszperantóban megfelelője az „egy” névelőnek?

Nincs. A la nélküli főnév határozatlan: libro – „egy könyv”. Az „egy” vagy az „egy bizonyos” hangsúlyozására használd az unu vagy az iu szót.

Változik a la többes számban vagy tárgyesetben?

Nem. A la soha nem kap -j-t vagy -n-t: la grandajn domojn – „a nagy házakat” (tárgyként). Csak a főnév és a melléknevei változnak, ahogy a főnevek és melléknevek oldalon olvasható.

Mit jelent az l' az eszperantóban?

A la rövidített alakja, amelyet a 16. szabály enged meg. Többnyire költészetben és dalokban fordul elő, olyan elöljárószók után, mint a de vagy a pri: de l' mondo – „a világtól”.

Mondjuk, hogy „la Esperanto”?

Nem. Az Esperanto tulajdonnév: Mi parolas Esperanton. – „Eszperantóul beszélek.” Az -a végű nyelvnevek viszont kapnak névelőt: la angla – „az angol”.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.