Az eszperantó története: 1887-től napjainkig

Az eszperantót 1887. július 26-án adta ki Varsóban Ludwik Lejzer Zamenhof, a białystoki szemorvos, egy rövid, oroszul írt füzetben, amelyet ma Unua Libro („Első könyv”) néven ismerünk. Két évtizeden belül elterjedt Európában és azon túl. Az első Eszperantó Világkongresszus 1905-ben ült össze, az Eszperantó Világszövetség (UEA) pedig 1908-ban alakult. A mozgalom túlélte a náci Németország és a Szovjetunió üldözését, 1954-ben és 1985-ben elnyerte az UNESCO támogatását, és 2000 után az interneten új nemzedékre talált.

#Hogyan kezdődött az eszperantó?

Zamenhof Białystokban nőtt fel, lengyelek, oroszok, németek és zsidók városában, akik gyakran bizalmatlanok voltak egymással. Arra a meggyőződésre jutott, hogy egy semleges, könnyen megtanulható második nyelv enyhítheti az ilyen ellenségességet. Varsói tizenévesként egy nyelvtervezeten dolgozott, amelyet Lingwe uniwersala címmel 1878. december 17-én egy összejövetelen mutatott be iskolatársainak.

A következő kilenc évben javítgatta és próbálgatta, főleg irodalmi művek fordításával. A nyelv mögött álló életről lásd: L. L. Zamenhof.

#Mi volt az Unua Libro?

Az Unua Libro volt az eszperantó első tankönyve. Az orosz cenzor az akkor az Orosz Birodalomban használt Julián-naptár szerint 1887. július 14-én engedélyezte az árusítását – a mai naptár szerint 1887. július 26., amelyet ma eszperantó napként tartanak számon. Varsóban nyomtatta Chaim Kelter, és Zamenhof menyasszonyának, Klara Silberniknek a hozományából fizették.

A könyv oroszul készült, és Doktoro Esperanto („reménykedő doktor”) álnéven jelent meg. Az olvasók hamarosan magát a nyelvet nevezték „eszperantónak”; Zamenhof saját neve a nyelvre Lingvo Internacia, „nemzetközi nyelv” volt. 1887-ben lengyel, német és francia kiadás követte, 1889-ben pedig Richard Geoghegan angol fordítása. A könyv egy 16 szabályból álló nyelvtant tartalmazott – lásd: a 16 szabály.

#Hogyan terjedt a nyelv 1905 előtt?

Eleinte lassan, aztán gyorsan. 1888-ban Zamenhof kiadta a Dua Libro („Második könyv”) című kötetet, a németországi nürnbergi világnyelvi klub pedig – addig a rivális volapük híve – átállt az eszperantóra. 1889. szeptember 1-jén ugyanebben a városban jelent meg az első eszperantó folyóirat, a La Esperantisto.

1894-ben Zamenhof radikális reformok csomagját bocsátotta a folyóirat olvasóinak szavazására, akik elvetették őket. 1895-ben a La Esperantisto közölte Lev Tolsztoj egy szövegének fordítását, az orosz cenzorok pedig betiltották a lapot. Előfizetőinek többsége Oroszországban élt, ezért megszűnt; helyét 1895 decemberében Svédországban egy új folyóirat, a Lingvo Internacia vette át.

1900 után Franciaország lett a növekedés központja, tudósok, tanárok és kiadók, például a Hachette támogatásával.

#Mi történt az első Világkongresszuson 1905-ben?

1905 augusztusában 688 ember mintegy 20 országból gyűlt össze a franciaországi Boulogne-sur-Merben az első Eszperantó Világkongresszuson. Kiderült, hogy tolmácsok nélkül is képesek beszélgetni, vitatkozni és egy egész kongresszust megtartani.

A kongresszus elfogadta a boulogne-i nyilatkozatot. Eszerint a Fundamento de Esperanto (1905) – Zamenhof nyelvtana, gyakorlatai és alapszótára – a nyelv kötelező alapja, amelyet senki sem változtathat meg. Új szavakat és alakokat fel lehet venni, de a mag változatlan marad. Ez a stabilitás az egyik oka annak, hogy az eszperantó túlélte a vetélytársait. A kongresszus Nyelvi Bizottságot is létrehozott, amelyből 1948-ban a mai Eszperantó Akadémia lett.

A grafikon azokat a szótöveket számolja, amelyeket a ReVo szótár hivatalosnak jelöl. Az Akadémia „elemeket” számol – szótöveket, képzőket, kis szavakat és a 11 végződést –, és mintegy 5373-ra jut; lásd: hivatalos eszperantó.

#Hogyan nőtt a mozgalom az első világháború előtt?

1907 októberében a nemzetközi segédnyelv elfogadásáért alakult küldöttség (Délégation) bizottsága Párizsban összeült, és egy reformált eszperantót, az idót támogatta. Szerzőjéről, aki „Ido” néven írt alá, 1908-ban kiderült, hogy Louis de Beaufront, addig vezető eszperantista; későbbi történészek a tervet főleg Louis Couturat művének tartják. A szakadás miatt a mozgalom néhány vezetőjét elveszítette, de a legtöbb beszélő az eszperantónál maradt.

1908. április 28-án Genfben megalapították az Eszperantó Világszövetséget (UEA); alapítói között volt a fiatal svájci újságíró, Hector Hodler, a francia tanár, Théophile Rousseau és mások. Két évvel később, 1910-ben a Világkongresszus először lépte át az Atlanti-óceánt: az Egyesült Államokba, Washingtonba utazott. Zamenhofot 1907 és 1917 között 14-szer jelölték Nobel-békedíjra, az első jelölést 12 brit parlamenti képviselő nyújtotta be. Az 1914-re Párizsba tervezett kongresszust a háború kitörésekor lemondták. Zamenhof 1917. április 14-én halt meg Varsóban, a német megszállás idején.

#Foglalkozott a Népszövetség az eszperantóval?

Igen. 1920 decemberétől Irán vezetésével küldöttségek javasolták, hogy a Népszövetség ajánlja az eszperantót. A francia küldött, Gabriel Hanotaux az első, 1920. decemberi javaslattól kezdve ellenezte, mert a francia mint diplomáciai nyelv szerepét fenyegető veszélyt látott benne. A Népszövetség főtitkárhelyettese, Nitobe Inazó a Népszövetség küldötteként részt vett az 1921-es prágai Világkongresszuson, és kedvezően számolt be róla.

A Népszövetség Esperanto as an International Auxiliary Language című jelentését 1922-ben a harmadik közgyűlés elé terjesztették, amely elfogadta, de az iskolák kérdését egy bizottságra bízta; ez a bizottság 1923-ban elutasította. Franciaország már 1922 júniusában kitiltotta az eszperantót az állami iskoláiból: a tanárokat arra utasították, hogy ne népszerűsítsék, az iskolaépületeket pedig nem lehetett eszperantó tanfolyamoknak kölcsönadni. Az 1920-as évek ennek ellenére az eszperantó egyik csúcsidőszaka volt: új folyóiratok, az 1923-as nürnbergi kongresszus 4963 résztvevővel (1987-ig rekord), az 1921-ben alapított SAT munkásszövetség, és 1927-től az eszperantó könyvnap december 15-én.

#Miért üldözték az eszperantót?

A totalitárius rezsimek veszélyt láttak egy nemzetközi nyelvben. Az üldözés alapműve Ulrich Lins könyve, a La danĝera lingvo – „A veszélyes nyelv”.

• Náci Németország. Hitler a Mein Kampfban a zsidó világösszeesküvés eszközeként támadta az eszperantót. A munkás-eszperantista csoportokat 1933-ban betiltották, 1936 júniusában pedig a politikai rendőrség feloszlatta az összes megmaradt eszperantó szervezetet. Zamenhof mindhárom gyermekét meggyilkolták a holokausztban: Adamot 1940 januárjában Palmiryban lelőtték, Zofiát és Lidiát 1942-ben Treblinkában ölték meg.
• A Szovjetunió. Az eszperantót eleinte eltűrték, sőt támogatták, és 1921-ben hivatalosan elismert Szovjet Eszperantó Szövetség alakult. Sztálin tisztogatásai során vezetőjét, Erneszt Drezent 1937 áprilisában letartóztatták, és 1937. október 27-én kivégezték. Az eszperantista tevékenység 1937-től 1956-ig gyakorlatilag lehetetlen volt.

#Mit döntött az UNESCO az eszperantóról?

1954. december 10-én az UNESCO montevideói Általános Konferenciája elfogadta a IV.1.4.422–4224 határozatot. Ez tudomásul vette az eszperantó által a nemzetközi szellemi cserében és a népek közelítésében elért eredményeket, és konzultatív kapcsolatot nyitott az UNESCO és az UEA között.

1985-ben, szófiai konferenciáján az UNESCO második határozatot fogadott el. Gratulált a mozgalomnak a közelgő centenáriumhoz, és felkérte a tagállamokat, hogy ünnepeljék meg, és ösztönözzék a nyelvi problémáról és az eszperantóról szóló oktatást. Az 1987-es varsói centenáriumi kongresszuson 5946 résztvevő volt, ez ma is a rekord.

#Hogyan változott az eszperantó 1945 után?

Az UEA 1955-ben Rotterdamba helyezte át a székhelyét, ahol ma is van. Az eszperantó 1956 után Kelet-Európában feléledt, és Európán kívül is terjedt – Kínában, Kelet-Ázsia más részein, Latin-Amerikában, később Afrikában. 1996-ban Prágában a 81. Világkongresszus elfogadta a prágai kiáltványt, a mozgalom hét alapelvét, például a demokráciát, a nyelvi jogokat és a nyelvi sokféleséget. A modern szervezetek ebben az időszakban alakultak ki.

#Hogyan változtatta meg az internet az eszperantót?

Az internet jól illett egy szétszórt közösséghez. A fontosabb állomások:

• 2001 – megalapították az eszperantó Wikipédiát (Vikipedio); 2026 októberére mintegy 390 000 cikke volt.
• 2002. december 21. – elindult az ingyenes lernu! kurzusoldal.
• 2012. február 22. – a Google Fordító felvette az eszperantót a 64. nyelvként.
• 2015. május 28. – a Duolingo eszperantó kurzust indított angolul beszélőknek; 2020 márciusáig 2,8 millió ember kezdte el az eszperantó kurzusait.
• 2017 – az Amikumu alkalmazás elkezdte összekötni a közelben élő eszperantistákat.

Ezek az eszközök sokkal több tanulót vonzottak, mint bármely korábbi kampány, bár a legtöbben korán abbahagyják. Lásd: hányan beszélik az eszperantót.

#Mi történik ma az eszperantóval?

2014-ben Lengyelország felvette „az eszperantó nyelvet mint az eszperantó kultúra hordozóját” a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe, 2026-ban pedig Ausztria felvette az eszperantó kultúrát a saját jegyzékébe. 2023 májusában az UEA történelmi könyvtárát átadták a Lengyel Nemzeti Könyvtárnak.

A Világkongresszus 2024-ben jutott el először Afrikába, a tanzániai Arushába. A 110. kongresszus 2025-ben Brnóban ült össze, a 111. pedig az ausztriai Grazban, 2026. augusztus 1–8-án. Az UEA az ausztráliai Melbourne-t jelentette be 2027-re.

#Hogyan fejlődött az eszperantó Magyarországon?

Az eszperantó magyarországi története több szempontból különleges. A magyarországi mozgalom nem a fővárosban, hanem vidéken indult: a Lingvo Internacia című nemzetközi folyóiratot 1900-tól a tolnai Szekszárdon nyomtatták, Lengyel Pál nyomdájában, egészen 1904 szeptemberéig, amikor a lap Párizsba költözött. Az első magyar eszperantó egyesület, a Magyar Eszperantisták Egylete 1902 márciusában alakult Budapesten, Miletz József kezdeményezésére. Ez a mai Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ) elődje; a neve többször változott, mai nevét 1991 óta viseli.

A két világháború között Budapest az eszperantó irodalom egyik központja lett. 1922-ben itt indult a Literatura Mondo („Irodalmi Világ”) folyóirat, amelyet Soros Tivadar (Teodoro Schwartz) adott ki, Kalocsay Kálmán és Baghy Gyula pedig szerkesztett, és amelynek köré a „budapesti iskola” szerzői csoportosultak (lásd: híres eszperantisták). 1929-ben Budapesten rendezték a 21. Világkongresszust mintegy 1200 résztvevővel. Az erdélyi születésű Cseh Andor (Andreo Cseh) katolikus pap 1920-ban Nagyszebenben dolgozta ki a beszélgetésre épülő, tankönyv nélküli Cseh-módszert.

A sztálini időszakban a mozgalom visszaszorult: a Literatura Mondo 1949-ben megszűnt, az országos eszperantó egyesület pedig 1950. április 6-án feloszlatta magát. 1955-ben megalakult az Országos Eszperantó Tanács, 1960. október 30-án pedig a Magyar Eszperantó Szövetség, amelyet az UEA 1962-ben fogadott tagszervezetei közé. Budapest még kétszer adott otthont a Világkongresszusnak: 1966-ban (51., 3975 résztvevő) és 1983-ban (68., 4834 résztvevő, az eddigi harmadik legnagyobb). 1966-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán Szerdahelyi István vezetésével eszperantó nyelv és irodalom szak indult.

2000 óta lehet Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgát tenni eszperantóból, és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 2004 januárjában élő nyelvnek minősítette. Az eszperantó ezután az angol és a német mellett az egyik legtöbbet választott vizsganyelv lett. Az Eduline az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva azt írta, hogy 2012-ben még harmadik volt 3699 vizsgázóval, 2020-ban viszont már csak 681-en választották. A mai helyzetről lásd: az eszperantó Magyarországon.

#Az eszperantó idővonala

#Gyakori kérdések

#Mikor találták ki az eszperantót?

Zamenhof az 1870-es évek óta dolgozott rajta, és 1887. július 26-án tette közzé Varsóban. Ezt a napot ünnepeljük eszperantó napként.

#Miért hozta létre Zamenhof az eszperantót?

Semleges, könnyű második nyelvet akart, amely lehetővé teszi, hogy a különböző nemzetek tagjai egyenrangúként érintkezzenek. A soknyelvű Białystokban nőtt fel, ahol látta, hogyan táplálják a nyelvi akadályok a közösségek közötti bizalmatlanságot.

#Betiltották valaha az eszperantót?

Igen. A náci Németország 1936-ban feloszlatta az összes eszperantó szervezetet, a Szovjetunióban pedig 1937 és 1956 között elnyomták az eszperantó tevékenységet, vezető eszperantistákat lelőttek. Az Orosz Birodalom már 1895-ben betiltotta az első eszperantó folyóiratot.

#Elfogadta a Népszövetség az eszperantót?

Nem. Az 1920-as évek elején egy javaslat széles támogatást kapott, de Franciaország megakadályozta, és a Népszövetség 1922-es jelentése nem vezetett az iskolákra vonatkozó ajánláshoz.

#Elismeri az UNESCO az eszperantót?

Az UNESCO 1954-ben és 1985-ben az eszperantónak kedvező határozatokat fogadott el, az Eszperantó Világszövetség pedig 1954 óta konzultatív kapcsolatban áll az UNESCO-val. Az eszperantó nem hivatalos ENSZ-nyelv.

#Mikor alakult az első magyar eszperantó egyesület?

1902 márciusában alakult meg Budapesten Magyar Eszperantisták Egylete néven, Miletz József kezdeményezésére. Ez a mai Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ) elődje.

#Források

• Wikipédia (angolul), Unua Libro, History of Esperanto és Declaration of Boulogne; Wikipédia, Eszperantó és Boulogne-i határozat; Vikipedio, Unua Libro és La Esperantisto
• Eszperantó Világszövetség, a Világkongresszusok listája
• Vikipedio, 1-a Universala Kongreso de Esperanto
• Nobel Prize, jelölési archívum: Lazarus Ludwig Zamenhof
• Az UNESCO 1954-es és 1985-ös határozatai, az ILEI által összeállított szöveg; UNESCO Records of the General Conference, 1985
• Léon Bérard, 1922. júniusi körlevél az eszperantóról a francia iskolákban, újranyomva a Les Langues modernes 1922. júliusi számában (másolat az Espéranto-France oldalán)
• Wikipédia (németül), Deutscher Esperanto-Bund (a náci időszak); Wikipédia (angolul), Ernest Drezen
• Ulrich Lins, La danĝera lingvo (Bleicher, 1988); angol kiadása Dangerous Language (Palgrave Macmillan, 2016–17)
• Narodowy Instytut Dziedzictwa, Język esperanto jako nośnik kultury esperanckiej (2014); Osztrák UNESCO-bizottság, Esperanto culture in Austria (2026)
• Google Translate Blog, 2012. február 22.
• Magyarország: Wikipédia, Magyarországi Eszperantó Szövetség és Lengyel Pál (nyomdász); Wikipédia (angolul), Esperanto in Hungary; Vikipedio, Hungaria Esperanto-Asocio, Lingvo Internacia (gazeto), Paŭlo Lengyel, Literatura Mondo és Istvan Szerdahelyi
• Eduline, Drasztikusan visszaesett az eszperantóból nyelvvizsgázók száma (2022. február 16.); Eszperantó Alapítvány, Eszperantó nyelvvizsga és az MTA Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása (2004. január 29.)
• Cseh Andor (Andreo Cseh): Wikipédia, Cseh Andor; Wikipédia (angolul), Andreo Cseh