L. L. Zamenhof: az eszperantó megalkotója

Ludwik Lejzer Zamenhof (1859. december 15. – 1917. április 14.) lengyel–zsidó szemész volt, az eszperantó megalkotója. Az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Białystokban született, a nyelvet 1887-ben Varsóban adta közre Doktoro Esperanto álnéven. Humanista filozófiát is kidolgozott, a Homaranismo nevűt (magyarul homaranizmus), és 14 alkalommal jelölték Nobel-békedíjra. Az első világháború idején halt meg Varsóban; mindhárom gyermekét később meggyilkolták a holokausztban.

#Mi volt Zamenhof teljes neve?

Születésekor a héber Eliezer nevet kapta, amelyet az orosz iratok Lejzer alakban rögzítettek, apanévvel: Markovics („Mark fia”). Az egyetemen kezdte használni a Ludwik nevet (oroszul Ljudovik). 1901-től „Dr. L. L. Zamenhof” néven írta alá műveit. A Ludwik Lejzer sorrend modern megállapodás. Eszperantóul Ludoviko Lazaro Zamenhof. Magyarul gyakran Lazar Markovics Zamenhof néven is emlegetik; így szerepel a magyar Wikipédia szócikke is.

#Hol nőtt fel Zamenhof?

1859. december 15-én született Białystokban – az akkor Oroszországban használt Julián-naptár szerint december 3-án. Édesapja, Markus (Mordechai) Zamenhof franciát és németet tanított; édesanyja Rozalia, leánykori nevén Sofer.

Białystokban jiddisül beszélő zsidók, lengyel katolikusok, orosz hivatalnokok, belaruszok és németek éltek, akik gyakran viszálykodtak egymással. Zamenhof később úgy nyilatkozott, hogy ez formálta élete művét. Arra a következtetésre jutott, hogy a gyűlölet nagy része a félreértésből ered, és hogy egy semleges, egyetlen nemzethez sem tartozó nyelv segíthet.

Jiddisül és oroszul nőtt fel, a lengyelt választott nyelveként használta, a németet pedig tökéletesen elsajátította. Latinul, héberül és franciául jól olvasott, görögül, angolul és olaszul valamelyest. Amikor megtanult angolul, feltűnt neki a nyelvtana egyszerűsége, és ez meggyőzte arról, hogy egy nemzetközi nyelv a latinnál egyszerűbb lehet.

#Hogyan alkotta meg Zamenhof az eszperantót?

Amikor Zamenhof tinédzser volt, a család Varsóba költözött. 1878-ra elkészült a terve, a Lingwe uniwersala, és 1878. december 17-én bemutatta iskolatársainak. Ezután orvosi tanulmányokat folytatott Moszkvában (1879–1881) és Varsóban, és közben tovább csiszolta a nyelvet, főként irodalmi művek eszperantóra fordításával.

Az első tankönyv, az Unua Libro néven ismert füzet 1887. július 26-án jelent meg Varsóban, oroszul, Doktoro Esperanto – „reménykedő doktor” – aláírással. A költségeket menyasszonya, Klara Silbernik családja fedezte; vele 1887. augusztus 9-én házasodott össze. A könyvben lemondott a nyelvhez fűződő minden személyes jogról: a nyelvnek mindenkié kellett lennie. A teljes történetet az eszperantó története mondja el.

#Hogyan dolgozott Zamenhof szemorvosként?

A diploma megszerzése után szemészetből képezte magát, többek között 1886-ban Bécsben. Rendelt Veisiejaiban (ma Litvánia), Płockban, Grodnóban (1893-tól) és végül Varsóban, ahol a város zsidó negyedében, a Dzika utcában lakott és dolgozott. Élete utolsó éveiig orvosként is praktizált, az eszperantón pedig szabadidejében dolgozott; az 1914 végén kapott szívroham után már csak néhány beteget fogadott.

#Miben hitt Zamenhof?

Zamenhof nem csupán nyelvész volt. A nyelvet egy tágabb etikai terv részének tekintette.

• Cionizmus (az 1880-as évek). Az 1881–82-es pogromok után csatlakozott a korai cionista mozgalomhoz, a Hovevei Cionhoz (Hibbat Cion), és Varsóban cionista diákcsoportot alapított. Az 1880-as évek közepére eltávolodott tőle; a hillelizmusról szóló 1901-es írásában több okot is megnevezett, köztük azt, hogy a zsidóknak nincs közös nyelvük.
• Hillelizmus (1901). Homo sum álnéven közzétett egy javaslatot – amelyet az idősebb Hillél rabbiról neveztek el – arról, hogy a zsidók csatlakozzanak egy egyetemes etikai közösséghez.
• Homaranizmus (1906-tól). A hillelizmust kiszélesítette: ebből lett a Homaranismo („emberiségtan”, magyarul homaranizmus). Az embereket tetteik alapján kell megítélni, nem etnikumuk vagy vallásuk alapján, a közösségek közötti érintkezésben pedig semleges nyelvet kell használni. Egész élete ügyének nevezte, de elválasztotta az eszperantó mozgalomtól, amely hivatalosan semleges maradt.

Az első Eszperantó Világkongresszuson, 1905-ben Boulogne-sur-Merben elfogadták Zamenhof boulogne-i nyilatkozatát: az eszperantó senkié, és bármilyen más eszmét kapcsol hozzá egy beszélő, az magánügy. A nyolcadik, krakkói kongresszuson 1912-ben lemondott a mozgalomban viselt minden hivatalos tisztségéről (lásd: homaranizmus).

#Milyen kitüntetéseket kapott Zamenhof?

Világszerte több száz utca, tér és park viseli a nevét Lengyelországban, Litvániában, Izraelben, Brazíliában és sok más országban. Születésnapját, december 15-ét Zamenhof-napként ünneplik.

#Hogyan halt meg Zamenhof?

Zamenhofnak élete utolsó éveiben szívproblémái voltak. A német megszállás alatt álló Varsóban halt meg 1917. április 14-én, 57 évesen, valószínűleg szívrohamban. Két nappal később a varsói Okopowa utcai zsidó temetőben temették el, ahol a sírja ma is az eszperantisták látogatóhelye.

#Mi lett Zamenhof családjával?

Felesége, Klara Zamenhof (1863–1924) az első perctől támogatta a munkáját – a családja pénzéből fizették az első tankönyvet. Varsóban halt meg 1924. december 6-án. Három gyermekük mind a holokausztban halt meg:

Adam fia, Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof (1925–2019) bujkálva élte túl a háborút Krzysztof Zaleski néven. Építő- és hajómérnök lett, és az 1960-as évektől haláláig Franciaországban élt.

#Gyakori kérdések

#Ki alkotta meg az eszperantót?

Ludwik Lejzer Zamenhof, białystoki származású szemorvos, aki Varsóban adta közre 1887. július 26-án, Doktoro Esperanto álnéven.

#Lengyel vagy zsidó volt Zamenhof?

Mindkét megnevezést használják. Zsidó családban született Białystokban – amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott, ma Lengyelországban van –, élete nagy részét pedig Varsóban töltötte. A leveleiben „orosz zsidónak” (ruslanda hebreo) nevezte magát.

#Miért alkotta meg Zamenhof az eszperantót?

Úgy hitte, hogy a népek közötti ellentétet a félreértés táplálja, ahogyan azt Białystok közösségei között látta. Egy semleges, könnyű második nyelv lehetővé tenné, hogy mindenki egyenlőként találkozzon a másikkal.

#Nyert Zamenhof Nobel-békedíjat?

Nem. A Nobel-díj jelölési archívuma szerint 1907 és 1917 között 14 alkalommal jelölték, de soha nem nyerte el.

#Hol van Zamenhof eltemetve?

A lengyelországi Varsó Okopowa utcai zsidó temetőjében.

#Beszéltek eszperantóul Zamenhof gyermekei?

Igen. Mindhárman megtanulták, Lidia pedig ismert eszperantótanár lett. Mindhármukat a nácik gyilkolták meg 1940–42-ben.

#Források

• Wikipédia (angolul), L. L. Zamenhof; Wikipédia, Lazar Markovics Zamenhof; Vikipedio, Ludoviko Lazaro Zamenhof; Wikipédia (lengyelül), Ludwik Zamenhof
• Nobel-díj, jelölési archívum: Lazarus Ludwig Zamenhof
• NASA JPL Small-Body Database, 1462 Zamenhof
• Wikipédia (angolul), Klara Zamenhof, Adam Zamenhof, Lidia Zamenhof, Louis-Christophe Zaleski-Zamenhof; Wikipédia (lengyelül), Zofia Zamenhof
• Google Doodles, 150th birthday of L. L. Zamenhof
• Wikipédia (lengyelül), Centrum im. Ludwika Zamenhofa w Białymstoku