Eszperantó főnevek és melléknevek: -o, -a és a többes -j

Minden eszperantó főnév -o, minden melléknév -a végű. Mindkettő -j-t kap a többes számban és -n-t tárgyként, a melléknév pedig mindig a főnevéhez igazodik: bona kato, bonaj katoj, bonan katon, bonajn katojn – „jó macska”, „jó macskák”, „jó macskát”, „jó macskákat”. Nyelvtani nem nincs, rendhagyó többes szám sincs.

#Főnevek: az -o végződés

Főnév minden -o végű szó: domo – „ház”, amiko – „barát”, kuro – „futás”. A végződés a szófajt jelöli, ezért egyetlen szótőből több szó lesz: bela – „szép”, bele – „szépen”, belo – „szépség”. Ez az eszperantó szóalkotás alapja.

belofőnév

-obelofőnév-abelamelléknév-ebelehatározószó-ibelifőnévi igenév

A főneveknek nincs nyelvtani nemük. A személyt jelölő szavak többsége, például az amiko – „barát” vagy az instruisto – „tanár”, semmit sem árul el a nemről. Néhány szótő jelentése férfi, és az -in- utóképző képezi a női alakot: patro – „apa”, patrino – „anya”. Lásd: utóképzők.

#A többes szám: -j

Tegyél -j-t a végződés után: domo → domoj – „házak”, bela → belaj. A j magánhangzó után önálló, rövid j-hang, ugyanúgy, mint a magyar „haj”, „hej” és „fuj” szóban: az -aj, az -ej, az -oj és az -uj egy szótag.

Egynél nagyobb számnév után a főnév többes számú: du katoj – „két macska”, tri grandaj domoj – „három nagy ház”. Ez eltér a magyartól, ahol számnév után egyes szám áll. Az unu – „egy” után a főnév egyes számú marad: unu tago – „egy nap”.

#Egyeztetés: a melléknév a főnevét másolja

A melléknév ugyanazt a -j-t és -n-t kapja, mint a főnév, amelyet jellemez. Ez a teljes minta:

• La bonaj katoj dormas. – „A jó macskák alszanak.”
• Mi vidas bonajn katojn. – „Jó macskákat látok.”

A sorrend soha nem változik: végződés, aztán -j, aztán -n. Tehát katojn, soha nem katonj. Azt, hogy mikor kell -n-t tenni, a tárgyeset oldalán olvashatod.

A melléknévként működő szavak ugyanígy egyeznek. Ide tartoznak a birtokos névmások, mint a mia – „az én”, és az olyan tabellaszók, mint a tiu – „az”: miajn amikojn – „a barátaimat”, tiujn librojn – „azokat a könyveket”. Lásd: névmások és tabellaszók.

#A melléknév helye

A melléknév általában a főnév előtt áll, de utána is helyes: bela domo vagy domo bela – „szép ház”. A végződések megmutatják, melyik főnévhez tartozik, akkor is, ha a szórend megváltozik.

#Melléknév az esti után

Az esti – „lenni”, az iĝi – „válni” és a ŝajni – „látszani” után a melléknév számban egyezik, de soha nem kap -n-t:

• La katoj estas bonaj. – „A macskák jók.”
• La domo ŝajnas malnova. – „A ház réginek tűnik.”

Ha egy melléknév két, kaj – „és” szóval összekötött egyes számú főnevet jellemez, többes számú: La tablo kaj la seĝo estas novaj. – „Az asztal és a szék újak.”

#Fokozás: pli, plej, ol

Az eszperantóban nincsenek fokozó végződések és rendhagyó alakok, mint a „jó – jobb – legjobb”. Rövid szavak végzik a munkát:

A bona szabályos marad: pli bona – „jobb”, la plej bona – „a legjobb”. Ugyanezek a szavak fokozzák a határozószókat is: pli rapide – „gyorsabban”.

Az ol és a kiel után a szó azt a szerepet tartja meg, amelyet a teljes mondatban betöltene:

• Mi amas vin pli ol li. – „Jobban szeretlek, mint ő.”
• Mi amas vin pli ol lin. – „Jobban szeretlek téged, mint őt.”

A „nagyon” és a „túl” kifejezésére a tre és a tro szolgál: tre granda – „nagyon nagy”, tro granda – „túl nagy”. Az -eg- és az -et- utóképző a szón belül változtatja az erősséget: granda → grandega – „hatalmas”, domo → dometo – „házikó”.

#Gyakori hibák

#Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

A magyarban sincs nyelvtani nem, ezért a főnevekkel nem lesz gondod. Néhány dolgon viszont érdemes elgondolkodni:

• A melléknév egyezik. A magyar jelző nem kap ragot („nagy házat”, „nagy házakat”), az eszperantó melléknév viszont átveszi a főnév -j és -n végződését: grandan domon, grandajn domojn. Az esti utáni névszói állítmány viszont nem kap -n-t (a -j-t igen).
• Számnév után többes szám. Magyarul „három ház”, eszperantóul tri domoj.
• Fokozás. A magyar „nagy – nagyobb – legnagyobb” és a rendhagyó „jó – jobb – legjobb” helyett az eszperantó mindig ugyanazt a pli és plej szót teszi a melléknév elé. A magyar „mint” két dolgot is jelent („magasabb, mint én”, „olyan magas, mint én”), az eszperantóban ezt két szó különbözteti meg: ol (összehasonlítás) és kiel (egyenlőség). A „nálam magasabb” (a -nál/-nél raggal) eszperantóul pli alta ol mi.
• Birtokos névmás. A magyar a birtokost szóvégi személyraggal jelöli („a házam”), az eszperantó külön szóval: mia domo.

#Gyakori kérdések

#Egyeznek az eszperantó melléknevek a főnevekkel?

Igen, számban és esetben. Ha a főnév -j-t vagy -n-t kap, akkor minden jellemző melléknév is: grandajn domojn – „nagy házakat”. Nemben nincs egyeztetés, mert nyelvtani nem sincs.

#Hogyan képezzük a többes számot az eszperantóban?

Tegyél -j-t a főnévhez és a melléknevekhez: nova libro → novaj libroj – „új könyvek”. Kivétel nincs.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „jobb” és „legjobb”?

A pli bona jelentése „jobb”, a la plej bona „a legjobb”. Határozószóval: pli bone – „jobban”, plej bone – „legjobban”.

#Állhat a melléknév a főnév után?

Igen. A domo bela és a bela domo egyaránt helyes; a végződések megmutatják, mely szavak tartoznak össze.

#Források

• Fundamento de Esperanto, a 2. és a 3. szabály (angolul) – Akademio de Esperanto
• Seksa signifo de O-vortoj – PMEG
• A-vortoj: bazaj reguloj – PMEG
• Nombro: bazaj reguloj és Nombro ĉe A-vortoj – PMEG
• N-finaĵo: bazaj reguloj – PMEG
• Kiel kaj ol: uzado és kun rolmontriloj – PMEG
• Esperanto grammar – Wikipédia (angolul)
• Eszperantó – Wikipédia (magyarul)