Zamenhof-idézetek: az eszperantó megalkotójának szavai

L. L. Zamenhof legismertebb szavai az első nyolc Eszperantó Világkongresszuson (1905–1912) mondott megnyitóbeszédeiből, az 1913-as Deklaracio pri Homaranismo című írásából és a leveleiből származnak. Az alábbiakban 16-ot közlünk eszperantóul, saját magyar fordításunkkal és a forrás hivatkozásával. Mindegyiket szóról szóra összevetettük Zamenhof szövegeivel, amelyek közkincsek (1917-ben halt meg); a […] kihagyást jelöl. Az 1887-es Unua Libro oroszul jelent meg, ezért az előszavát Zamenhof saját, későbbi eszperantó változatában idézzük; ahol az eszperantó megfogalmazás nem az övé, azt jelezzük. Életéről lásd: Zamenhof.

#A nyelv és célja

La diferenco de la lingvoj prezentas la esencon de la diferenco kaj reciproka malamikeco de la nacioj […]

– „A nyelvek különbsége a nemzetek közötti különbség és kölcsönös ellenségeskedés lényege […]” Az Unua Libro előszava, 1887 (szöveg).

Por ke lingvo estu tutmonda, ne sufiĉas nomi ĝin tia.

– „Ahhoz, hogy egy nyelv világnyelv legyen, nem elég annak nevezni.” Az első Unua Libro címlapjának jelmondata, Varsó, 1887. A könyv oroszul jelent meg (eredeti); az eszperantó megfogalmazás Adam Zakrzewskié, Universo, 1910 (szöveg). Egyes gyűjtemények a tutmonda helyett internacia szót közlik.

[…] estas plej necesa antaŭ ĉio unu kondiĉo: la ekzistado de klare difinita, neniam tuŝebla kaj neniam ŝanĝebla Fundamento de la lingvo.

– „[…] mindenekelőtt egyetlen feltétel a legszükségesebb: a nyelv világosan meghatározott, soha nem érinthető és soha nem változtatható alapjának (Fundamento) létezése.” A Fundamento de Esperanto előszava, 1905 júliusa (szöveg).

#Semlegesség és a népek egyenlősége

[…] hodiaŭ inter la gastamaj muroj de Bulonjo-sur-Maro kunvenis ne francoj kun angloj, ne rusoj kun poloj, sed homoj kun homoj.

– „[…] ma Boulogne-sur-Mer vendégszerető falai között nem franciák találkoztak angolokkal, nem oroszok lengyelekkel, hanem emberek emberekkel.” Megnyitóbeszéd, az első Világkongresszus, 1905 augusztusa (szöveg). Visszhangja Ziko van Dijk kongresszustörténetének címe: Sed homoj kun homoj (UEA, 2005). Lásd: Eszperantó Világkongresszus.

Rompu, rompu la murojn inter la popoloj, donu al ili la eblon libere konatiĝi kaj komunikiĝi sur neŭtrala fundamento […]

– „Törjétek le, törjétek le a népek közötti falakat, adjatok nekik lehetőséget arra, hogy szabadon megismerjék egymást és kommunikáljanak semleges alapon […]” Genf, 1906, miután leírja a szülővárosában, Białystokban történt mészárlást (szöveg).

Sur neŭtrala lingva fundamento, / Komprenante unu la alian, / La popoloj faros en konsento / Unu grandan rondon familian.

– „Semleges nyelvi alapon, / egymást megértve, / a népek egyetértésben alkotnak / egyetlen nagy családi kört.” A La Espero című vers harmadik versszaka, 1890 (szöveg); Zamenhof maga is idézte az 1907-es cambridge-i beszédében. A vers a nem hivatalos himnusz, lásd: zászló és jelképek.

La interna ideo de Esperanto […] estas: sur neŭtrala lingva fundamento forigi la murojn inter la gentoj kaj alkutimigadi la homojn, ke ĉiu el ili vidu en sia proksimulo nur homon kaj fraton.

– „Az eszperantó belső eszméje […] az, hogy semleges nyelvi alapon megszüntessük a népek közötti falakat, és hozzászoktassuk az embereket, hogy mindegyikük az embertársában csak embert és testvért lásson.” Krakkó, 1912 (szöveg).

[…] forigi unu fojon por ĉiam la ĉefan kaŭzon de la militoj, la barbaran restaĵon el la plej antikva antaŭcivilizacia tempo, la regadon de unuj gentoj super aliaj gentoj.

– „[…] egyszer s mindenkorra megszüntetni a háborúk fő okát, a legrégibb, civilizáció előtti időkből megmaradt barbár maradványt: egyes népek uralmát más népek felett.” A Post la Granda Milito. Alvoko al la diplomatoj című írás vége, 1915-ből, az első világháború idejéből (szöveg).

#Homaranizmus

Zamenhof 1913-ban tette közzé a Deklaracio pri Homaranismo című írást „az én tisztán magánjellegű meggyőződésemként”, az eszperantótól elkülönítve. Így kezdődik: Mi estas homarano – „Én homarano vagyok”. Bővebben: homaranizmus.

Mi estas homo, kaj la tutan homaron mi rigardas kiel unu familion.

– „Ember vagyok, és az egész emberiséget egyetlen családnak tekintem.” I. pont (szöveg).

Mi vidas en ĉiu homo nur homon, kaj mi taksas ĉiun homon nur laŭ lia persona valoro kaj agoj.

– „Minden emberben csak embert látok, és mindenkit csak személyes értéke és tettei alapján ítélek meg.” II. pont (ugyanaz a szöveg).

#Önmagáról és a szerepéről

Lingvo Internacia kiel ĉiu nacia estas komuna propraĵo; la aŭtoro forlasas por ĉiam ĉiujn personajn rajtojn al ĝi.

– „A Nemzetközi Nyelv, mint minden nemzeti nyelv, közös tulajdon; a szerző örökre lemond minden személyes jogáról vele kapcsolatban.” Megjegyzés az Unua Libro (1887) 2. oldalán, oroszul (eredeti); az eszperantó megfogalmazás Johannes Dietterle-é (szöveg).

Mi ne volas esti kreinto de l’ lingvo, mi volas nur esti iniciatoro.

– „Nem akarok a nyelv megalkotója lenni, csak kezdeményezője akarok lenni.” A Dua Libro előszava, 1888 (szöveg).

Memoru, ke Esperanto estas nenies propraĵo, ke la esperantistoj havas plenan rajton fari kun ĝi ĉion, kion ili volas, se ili nur faros ĝin singarde, lojale kaj interkonsente.

– „Ne feledjétek, hogy az eszperantó senkinek a tulajdona, hogy az eszperantistáknak teljes joguk van azt tenni vele, amit csak akarnak, ha csak óvatosan, lojálisan és egyetértésben teszik.” Drezda, 1908 augusztusa (szöveg).

Nomu min per mia nomo, nomu min fondinto de la lingvo, aŭ kiel vi volas, sed mi petas vin, ne nomu min plu „majstro“ […]

– „Szólítsatok a nevemen, nevezzetek a nyelv megalapítójának, vagy ahogy tetszik, de kérlek benneteket, ne nevezzetek többé »mesternek« […]” Krakkó, 1912 augusztusa, a 25. évforduló (szöveg).

#Az első nyolc kongresszusi beszéd, 1905–1912

Zamenhof az első nyolc kongresszus mindegyikét megnyitotta. Az Originala Verkaro IV. része mind a nyolcat és kilenc további beszédet tartalmaz.

#Levelek

Oni edukadis min kiel idealiston; oni min instruis, ke ĉiuj homoj estas fratoj, kaj dume sur la strato kaj sur la korto, ĉio ĉe ĉiu paŝo igis min senti, ke homoj ne ekzistas: ekzistas sole rusoj, poloj, germanoj, hebreoj k.t.p.

– „Idealistának neveltek; azt tanították, hogy minden ember testvér, miközben az utcán és az udvaron minden egyes lépésnél minden azt éreztette velem, hogy emberek nem léteznek: csak oroszok, lengyelek, németek, zsidók stb. léteznek.” Levél N. Borovkónak, az 1890-es évekből, 1896-ban nyomtatták; az eszperantó szöveg V. Gernet orosz nyelvből készült fordítása (szöveg).

Se mi ne estus hebreo el la ghetto, la ideo pri la unuigo de la homaro aŭ tute ne venus al mi en la kapon, aŭ ĝi neniam tenus min tiel obstine en la daŭro de mia tuta vivo.

– „Ha nem lennék gettóból való zsidó, az emberiség egyesítésének gondolata vagy egyáltalán nem jutna eszembe, vagy soha nem tartana ilyen makacsul fogva egész életemben.” Magánlevél Alfred Michaux-nak, 1905. február 21. (szöveg). Az utóiratban megkéri Michaux-t, hogy említse meg: ő magát orosz zsidónak (Ruslanda hebreo) nevezi.

#Gyakran neki tulajdonítják, de nem található a szövegeiben

A Vikicitaro e két idézetet Zamenhof neve alatt sorolja fel, forrásszöveg megnevezése nélkül. Átnéztük az 1929-es Originala Verkaro című gyűjteményt (benne 140 levéllel), a Fundamenta Krestomatio és a Dua Libro szövegét, valamint a Vikifontaro teljes szövegét, és egyik megfogalmazást sem találtuk:

• Kiam la popoloj povos interkompreniĝi, ili ĉesos malami unu la alian. – „Amikor a népek meg tudják érteni egymást, megszűnnek gyűlölni egymást.” Zamenhof maga is elutasította ezt az egyszerű nézetet (lásd lent).
• Mi forĝis, kiel forĝisto aŭ seruristo, la ŝlosilon de l’mondo. – „Megkovácsoltam, mint egy kovács vagy lakatos, a világ kulcsát.” A legközelebbi szöveg a Borovko-levél, ahol a nyelvet olyan „kulcsnak” (ŝlosilo) tervezi, amelynek segítségével az olvasó még akkor is megérthet egy levelet, ha sosem tanulta a nyelvet.

#Gyakori kérdések

#Mi Zamenhof leghíresebb idézete?

Valószínűleg az 1905-ös boulogne-sur-meri mondat: nem franciák angolokkal, nem oroszok lengyelekkel, „hanem emberek emberekkel” (sed homoj kun homoj).

#Mit értett Zamenhof az eszperantó „belső eszméjén”?

Utolsó hivatalos kongresszusi beszédében (Krakkó, 1912) úgy határozta meg, hogy semleges nyelvi alapon le kell bontani a népek közötti falakat, hogy mindenki az embertársában csak embert és testvért lásson. Hozzátette, hogy ez egyetlen eszperantistát sem köt.

#Azt gondolta Zamenhof, hogy a közös nyelv véget vet a gyűlöletnek?

Nem. Genfben, 1906-ban azt mondta: „nem hisszük, hogy a semleges alap angyalokat csinál az emberekből” (ni ne kredas, ke neŭtrala fundamento faros el la homoj anĝelojn, szöveg). 1915-ben azt írta, hogy könnyű testvérré tenni szabad és egyenlő embereket, de lehetetlen, ha egyesek jogos uraknak tekintik magukat a többiek felett (Post la Granda Milito, szöveg).

#Források

• L. L. Zamenhof, Originala Verkaro, szerk. Johannes Dietterle, 1929, a Vikifontaro oldalán: előszavak (I. rész), cikkek és homaranizmusról szóló szövegek (III.), beszédek (IV.), levelek (V.), versek (VI.)
• Fundamenta Krestomatio és Dua Libro de l' Lingvo Internacia, Project Gutenberg
• Adam Zakrzewski, Historiaj detaloj, Universo 1910 (a címlap jelmondata); Д-ръ Эсперанто, Международный языкъ, 1887, címlap és 2. oldal, az orosz Wikiforráson
• Zamenhof, levél Alfred Michaux-nak, 1905. február 21., Vikifontaro, A. Korĵenkov Homarano című műve (2011) nyomán
• A. Korĵenkov, Zamenhof: The Life, Works and Ideas of the Author of Esperanto, Esperantic Studies Foundation, 2009 (a beszédek témái)
• Vikipedio, Universala Kongreso de Esperanto (Ziko van Dijk, Sed homoj kun homoj, UEA 2005); Vikicitaro, Ludoviko Lazaro Zamenhof