Esperantopedia

Nyelvtan

Eszperantó tabellaszavak: mind a 45 szó táblázata

Tizennégy elemből negyvenöt szó: tanuld meg a rácsot egyszer, és mindegyiket ki tudod találni.

Frissítve: 5 perc olvasás

A tabellaszavak 45 alapvető kérdő és mutató szó, például kiu – „ki, melyik”, tie – „ott” és neniam – „soha”. Mindegyik az 5 előtag egyikét kapcsolja a 9 végződés egyikéhez, így 14 elemből áll elő mind a 45 szó. Az eszperantisták tabelvortoj-nak – „táblázatszavaknak” – hívják őket, és mindegyik benne van az 1905-ös Fundamentóban.

A magyarban is van hasonló, szabályos sor: „ki – az – valaki – mindenki – senki”, „hol – ott – valahol – mindenhol – sehol”, „mikor – akkor – valamikor – mindig – soha”. Az eszperantó ezt az ötletet egyetlen, szabályos táblázatba rendezte.

A tabellaszavak táblázata

Az oszlopok az előtagok, a sorok a végződések.

ki- + -o = kio

Végződéski- (kérdő)ti- (mutató)i- (határozatlan)ĉi- (általános)neni- (tagadó)
-o dologkio – mitio – azio – valamiĉio – mindennenio – semmi
-u személy, egyedkiu – ki, melyiktiu – aziu – valaki, valamelyikĉiu – mindenki, mindegyikneniu – senki, egyik sem
-a fajta, minőségkia – milyentia – olyan, ilyenia – valamilyenĉia – mindenfélenenia – semmilyen
-e helykie – holtie – ottie – valaholĉie – mindenholnenie – sehol
-el mód, fokkiel – hogyan, minttiel – így, úgyiel – valahogyanĉiel – minden módonneniel – semmilyen módon
-am időkiam – mikortiam – akkoriam – valamikorĉiam – mindigneniam – soha
-om mennyiségkiom – mennyi, hánytiom – annyi, ennyiiom – valamennyi, némi, egy kevésĉiom – az egész mennyiségneniom – semennyi, egy sem
-al okkial – miérttial – azért, ezértial – valamiértĉial – minden okbólnenial – semmi okból
-es birtokoskies – kié, kinek aties – annak aies – valakinek aĉies – mindenkinek anenies – senkinek a

Hogyan jegyezd meg őket

A 14 elemet tanuld meg, ne a 45 szót. Aztán minden tabellaszót olvass „előtag + végződés”-ként: neni- „se-, semmi-” + -am „idő” = neniam – „soha”.

Az előtagok a magyar sorokhoz hasonlítanak:

  • ki- kérdez vagy kapcsol, mint a magyar „ki, mi, hol, mikor”: kio – „mi”, kie – „hol”, kiam – „mikor”.
  • ti- mutat, mint a magyar „az, ott, akkor”: tio – „az”, tie – „ott”, tiam – „akkor”.
  • i- határozatlan, mint a magyar „valaki, valami, valahol”; ĉi- mindent átfog, mint a „mindenki, mindig, mindenhol”; neni- tagad, mint a „senki, semmi, soha”.

A végződések a nehezebb rész. Ezek a fogódzók segítenek (trükkök, nem etimológia):

  • -u egy személy vagy egyed, -o általában egy dolog: kiu – „ki”, kio – „mi”.
  • -e a helyé, ugyanaz az -e, mint a helyet jelentő határozószókban (hejme – „otthon”).
  • -es a birtokosé, ahogy a magyar „kié?” szóban is a birtokot jelző „-é” áll.
  • -al az oké, mint a „kauzális” szóban.

Gyakorolj soronként, mind az öt oszlopon át: kiam? – tiam – iam – ĉiam – neniam. A kérdés és a válasz gyakran párban jár: Kie? – Tie. („Hol?” – „Ott.”) Kiam? – Tiam. („Mikor?” – „Akkor.”)

Kiu vagy kio, ĉiu vagy ĉiuj

A kiu személyre vagy egy csoportból egy egyedre kérdez, és főnév előtt is állhat: kiu libro – „melyik könyv”, tiu domo – „az a ház”. A kio általában dologra kérdez, és önállóan áll:

  • Kio estas tio? – „Mi az?”
  • Kiu estas tiu? – „Ki az?”

A ĉiu jelentése „minden, mindegyik”, és egyes számú; a ĉiuj jelentése „mind, mindenki”, és többes számú:

  • Ĉiu infano ludas. – „Minden gyerek játszik.”
  • Ĉiuj infanoj ludas. – „Az összes gyerek játszik.”

Az -n és a -j hozzáadása

Nem minden tabellaszó kap végződést. Az -u és az -a végűek a melléknevekhez hasonlóan egyeznek a főnevükkel. Az -e, -el, -am, -om és -al végűek határozószóként működnek, és nem változnak, kivéve az -e végűeket, amelyek irányt jelölve -n-t kapnak.

Csoport-j (többes szám)-nPéldák
-uigenigenkiuj, kiun, tiujn, ĉiujn
-aigenigenkiaj, tian, tiajn
-orendszerint nemigenkion, tion, nenion
-enemcsak iránykéntkien, tien, ĉien, nenien
-el, -am, -om, -al, -esnemnemkiel, kiam, kiom, kial, kies
  • Kiun vi vidis? – „Kit láttál?”
  • Mi aĉetis tiujn librojn. – „Megvettem azokat a könyveket.”
  • Kion vi diris? – „Mit mondtál?”
  • Kien vi iras? – „Hová mész?” Hasonlítsd össze: Kie vi estas? – „Hol vagy?”
  • Mi vidis neniun. – „Senkit sem láttam.”

Az -n szabályai ugyanazok, mint mindenhol: lásd a tárgyeset.

Ĉi tiu és tiu ĉi: „ez”

A ti- szavak semlegesek a távolságra nézve, ezért a tiu jelentheti az „ez” és az „az” szót is. A ĉi hozzáadása jelzi a közelséget: ĉi tiu vagy tiu ĉi – „ez (itt)”, ĉi tie vagy tie ĉi – „itt”. Mindkét sorrend ugyanazt jelenti.

Írd őket két szóban, kötőjel nélkül. A kötőjel csak a belőlük képzett szavakban jelenik meg: ĉi-jare – „idén”, ĉi-nokte – „ma éjjel”.

Ajn: „bár-”

Az ajn tabellaszó után azt jelenti: „bár-” vagy „egyáltalán”: kiu ajn – „bárki”, kio ajn – „bármi”, kie ajn – „bárhol”, iam ajn – „bármikor”. Mindig közvetlenül a tabellaszó után áll. A nenion ajn azt jelenti: „egyáltalán semmit”.

Tabellaszók, amelyek mondatokat kapcsolnak

A ki- szavak vonatkozó és függő kérdő mellékmondatokat is nyitnak, mint a magyar „aki”, „amely”, „ahol”:

  • La viro, kiu venis, estas mia patro. – „A férfi, aki jött, az apám.”
  • La libro, kiun mi legas, estas bona. – „A könyv, amelyet olvasok, jó.”
  • Mi faris tion, kion vi petis. – „Azt tettem, amit kértél.”
  • Mi ne scias, kie li loĝas. – „Nem tudom, hol lakik.”

Mennyiséghez add hozzá a da szót: Kiom da mono vi havas? – „Mennyi pénzed van?” A ki- szavakkal kezdődő kérdésekről a kérdések és tagadás oldalán olvashatsz.

Magyar anyanyelvűeknek: mire figyelj

  • A magyar „ki” csak a személyre kérdez. Az eszperantó ki- viszont mind a kilenc kérdőszó eleje: a „ki?” megfelelője a kiu, a „mi?” megfelelője pedig a kio.
  • Ez és az. A magyar „ez – az”, „itt – ott” párnak az eszperantóban tiu ĉi – tiu, ĉi tie – tie felel meg. A ĉi nélküli tiu mindkettőt jelentheti.
  • Többes szám. A magyar „ki – kik”, „az – azok” párnak a kiu – kiuj, tiu – tiuj felel meg.
  • Tagadás. A magyarban a „senki” mellé tagadó ige is kell („senki nem jött”), az eszperantóban a neni- szó már tagad, ezért a ne elmarad: Neniu venis.

Példák mondatokban

  • Kiu estas tiu viro? – „Ki az a férfi?”
  • Kio estas en la skatolo? – „Mi van a dobozban?”
  • Kian veteron vi havas tie? – „Milyen idő van ott?”
  • Ĉiu infano ricevis donacon. – „Minden gyerek kapott ajándékot.”
  • Ĉiuj ĝojis pri la neĝo. – „Mindenki örült a hónak.”
  • Iu frapas ĉe la pordo. – „Valaki kopog az ajtón.”
  • Mi serĉis la ŝlosilon ĉie, sed trovis ĝin nenie. – „Mindenhol kerestem a kulcsot, de sehol sem találtam meg.”
  • Kiam vi alvenos, telefonu al mi. – „Amikor megérkezel, hívj fel.”
  • Ĉi tiu domo estas pli granda ol tiu. – „Ez a ház nagyobb, mint az.”
  • Prenu kiun ajn libron vi volas. – „Vedd el bármelyik könyvet, amelyiket csak akarod.”

Gyakori kérdések

Hány tabellaszó van az eszperantóban?

45: öt előtag (ki-, ti-, i-, ĉi-, neni-) szorozva kilenc végződéssel (-o, -u, -a, -e, -el, -am, -om, -al, -es). Az ali- „más” előtagú alakok, például az aliu, nem hivatalosak, és a PMEG nem ajánlja őket.

Mi a különbség a kiu és a kio között?

A kiu személyekre és több közül egy egyedre vonatkozik („ki”, „melyik”), és főnév előtt is állhat. A kio általában dolgokra vonatkozik („mi”), és önállóan áll.

Ĉi tiu vagy tiu ĉi?

Mindkettő helyes, és ugyanazt jelenti: „ez”. A ĉi állhat a tabellaszó előtt és után is.

Kapnak a tabellaszók -n-t?

Az -u, -a és -o végűek tárgyként igen: kiun, tian, tion. Az -e végűek csak irányként: tien. A többi soha nem változik.

Miért hívják őket tabellaszavaknak?

Mert egymásnak megfelelő sorokban állnak: minden kérdőszónak megvan a mutató, a határozatlan, az általános és a tagadó párja. Az eszperantóban tabelvortoj-nak, vagyis „táblázatszavaknak” hívják őket, arról a táblázatról, amelyből rendszerint tanulják őket.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.