Eszperantó utóképzők: mind a 31 hivatalos példákkal

Az eszperantónak 31 hivatalos utóképzője van. Mindegyik a szótő és a végződés közé kerül, és egyetlen jelentést ad hozzá: a lern·ej·o „iskola” szó szerint „tanul + hely”. Huszonnyolc a Fundamento de Esperanto-ból (1905) származik; az -aĉ- 1909-ben, az -ism- 1919-ben, az -end- 1953-ban került be.

További hat utóképző igeneveket képez (-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-). A 10 előképzővel együtt ez 47 hivatalos toldalékot jelent.

#Mind a 31 hivatalos utóképző

#Utóképzők jelentés szerint csoportosítva

Ha csoportokban tanulod az utóképzőket, könnyebb megjegyezni őket:

• Emberek: -an- (tag), -ist- (szakember), -ul- (tulajdonsággal bíró személy), -estr- (vezető), -id- (utód), -in- (nőnemű), -ĉj- és -nj- (becenevek)
• Helyek és tartók: -ej- (hely), -uj- (edény), -ing- (tartó)
• Dolgok és halmazok: -aĵ- (konkrét dolog), -il- (eszköz), -er- (egy darab), -ar- (gyűjtemény)
• Fok és viszonyulás: -et- (kicsi), -eg- (nagy), -aĉ- (rossz), -ec- (tulajdonság), -em- (hajlam)
• Cselekvés: -ad- (folyamatos), -ig- (okoz), -iĝ- (válik), -ebl- (lehetséges), -ind- (méltó), -end- (szükséges)
• Számok: -obl-, -on-, -op- (lásd: számnevek)
• Egyéb: -ism- (tan), -um- (nincs rögzített jelentése)

#Ami már ismerős a magyarból

Az eszperantó utóképzők több ponton hasonlítanak a magyar képzőkre, főleg mert a magyar is agglutináló nyelv, vagyis a szavakat toldalékokkal építi:

• -ist- és -ism- ≈ „-ista” és „-izmus”: esperantisto „eszperantista”, komunismo „kommunizmus”.
• -ebl- ≈ „-ható/-hető”: videbla „látható”, manĝebla „ehető”. A magyar „-hat/-het” igeképző (olvashatok) jelentését az eszperantóban a povi „tudni, képesnek lenni” ige adja: Mi povas legi.
• -ec- ≈ „-ság/-ség”: beleco „szépség”.
• -et- ≈ „-ka/-ke”, „-ikó/-ikő”: dometo „házikó”.
• -ig- ≈ „-ít”, -iĝ- ≈ „-ul/-ül”, „-ódik/-ődik”: „tisztítani” – „tisztulni” ~ purigi – puriĝi; „becsukni” – „becsukódni” ~ fermi – fermiĝi.
• -in- ≈ „-nő”: a magyarban nincs nyelvtani nem, a női alakot gyakran a „nő” szóval képezzük (tanár – tanárnő), az eszperantóban az -in- adja: instruisto – instruistino.
• -ĉj- és -nj- ≈ magyar becenevek: paĉjo „apu”, panjo „anyu”, Joĉjo „Jancsi”.
• -uj- ≈ „-tartó”: sukerujo „cukortartó”.

A magyar igekötők („el-”, „meg-”, „ki-”, „be-”) viszont nem utóképzők, és az eszperantóban az előképzők, illetve az elöljárószók felelnek meg nekik.

#Az utóképzők szavak is

Minden utóképző kaphat végződést, és közönséges szótőként működhet: ejo „hely”, ilo „eszköz”, ano „tag”, aro „csoport”, ero „részecske”, estro „vezető”, eta „parányi”, ega „óriási”, ege „nagyon”, ebla „lehetséges”, inda „méltó”, aĉa „vacak”, igi „okozni”, iĝi „válni”.

#Utóképzők egymás után

Egy szótő után több utóképző is állhat, ez az eszperantó szóalkotásának lényege. Mindegyik mindenre vonatkozik, ami előtte áll:

lernszótőtanulni

ejutóképzőhely

estrutóképzővezető, főnök

ovégződésfőnév

lernejestroiskolaigazgató

malelőképzőellentét

sanszótőegészséges

ulutóképzőszemély

ejutóképzőhely

ovégződésfőnév

malsanulejokórház

#Megjegyzések a trükkös utóképzőkhöz

-ig- és -iĝ-. Az -ig- tárgyas igét képez, az -iĝ- tárgyatlant. Az eredmény a szótőtől függ: morti „meghalni” → mortigi „megölni”; fermi „becsukni (valamit)” → fermiĝi „becsukódni (magától)”. Bővebben az igék oldalon. A magyarban hasonló párok vannak: „becsukni” – „becsukódni”, „tisztítani” – „tisztulni”.

-et- és -eg- rögzült jelentéssel. Egyes szavaknak olyan állandó jelentésük van, amely túlmegy a „kicsi” és a „nagy” fokán: rideti „mosolyogni” (nem csak „egy kicsit nevetni”), pordego „kapu”, ŝtrumpeto „zokni”. A varmega „forró” is ilyen: a magyar „meleg” – „forró” párnak az eszperantóban varma – varmega felel meg.

-in- és a nem. Az -in- csak élőlényekre használatos. Sok szótő semleges (amiko „barát, barátnő”, instruisto „tanár”), néhány viszont alapesetben férfi (patro „apa”, frato „fivér”). A PMEG leír egy nem hivatalos férfi utóképzőt, az -iĉ--t (katiĉo „kandúr”), amelyet az 1970-es években javasoltak, és néhány beszélő használja.

-ĉj- és -nj- megrövidítik a szótövet. A név első egy-öt betűjét tartod meg: Johano → Joĉjo, Mario → Manjo, patrino → panjo. Ezek az egyetlen toldalékok, amelyek megvágják a szótövet. A magyar becenevek is rövidítenek: János – Jancsi, Mária – Marcsi.

-uj- és az országnevek. A Fundamento az -uj--t gyümölcsfákra (pomujo „almafa”) és országokra (Francujo „Franciaország”) is használta. Ma a pomarbo a szokásosabb, és sok beszélő a nem hivatalos -i- utóképzővel mondja: Francio. Az Akadémia 2023-ban megerősítette, hogy az -i- továbbra sem hivatalos. A magyar „-ország” az -uj- megfelelője: Magyarország eszperantóul Hungarujo vagy Hungario (az Akadémia 2009-es ajánlott országnévlistája mindkettőt megadja, a ReVo főszócikke a Hungarujo).

-um- önmagában nem jelent semmit. Minden szót külön kell megtanulni: kolumo „gallér”, aerumi „szellőztetni”, plenumi „teljesíteni”.

#Nem hivatalos utóképzők

Ezek az utóképzők nem hivatalos toldalékok. Nem a Fundamento-ból és nem akadémiai döntésből származnak, mégis gyakoriak az orvostudományban, a tudományban és a hétköznapi szövegekben az általuk képzett szavak, és sok szerepel a szótárakban. A PMEG 36-ot ír le. A táblázat a PMEG betűrendjét követi. A PMEG a legritkábbakat, többnyire kísérleti elemeket, például az -ab-, -iĉ-, -ip- és -uk- utóképzőt a PIV szótárból hiányzónak jelöli.

Ne keverd össze őket a hivatalos utóképzőkkel. Hivatalos az -ism- (második hivatalos kiegészítés, 1919), az -end- (akadémiai döntés, 1953) és az -aĉ- (első hivatalos kiegészítés, 1909). Nem hivatalos az -i-, az -iv- és az -oz-.

Több nem hivatalos utóképző alakja megegyezik hivatalos elemekével, ezért figyelj a szövegkörnyezetre:

• az orvosi -it- „gyulladás” és az igenévi -it-
• az -al- és az -en- a biológiában, valamint az al és az en elöljárószó
• az -ol- a zenében és az ol „mint” kötőszó
• az -e- és a határozószó-végződés, az -i- és a főnévi igenév végződése, a -j- és a többes szám végződése

#Példák mondatokban

• La lernejo troviĝas apud la preĝejo. – „Az iskola a templom mellett található.”
• Mia fratino estas instruistino. – „A nővérem tanárnő.”
• Tio estis vera domego! – „Az aztán egy hatalmas ház volt!”
• Ni loĝas en dometo apud la lago. – „Egy házikóban lakunk a tó mellett.”
• Ĉi tiu akvo ne estas trinkebla. – „Ez a víz nem iható.”
• Mi ne manĝas dolĉaĵojn. – „Nem eszem édességet.”
• La pluvo malsekigis niajn vestojn. – „Az eső megnedvesítette a ruháinkat.”
• La akvo varmiĝas. – „A víz melegszik.”
• Ŝia beleco surprizis ĉiujn. – „A szépsége mindenkit meglepett.”
• La kantado de la birdoj vekis min. – „A madarak éneklése felébresztett.”

#Gyakori kérdések

#Hány utóképzője van az eszperantónak?

31 hivatalos utóképző, plusz hat igenévi utóképző (-ant-, -int-, -ont-, -at-, -it-, -ot-). A PMEG 36 nem hivatalosat is leír.

#Mit jelent az -ej- az eszperantóban?

Az -ej- azt jelenti: „hely valamire”: lernejo „iskola”, kuirejo „konyha”, preĝejo „templom” (az imádkozás helye).

#Mi a különbség az -ig- és az -iĝ- között?

Az -ig- azt jelenti: „valamit előidézni, valamivé tenni”: purigi la ĉambron „kitakarítani a szobát”. Az -iĝ- azt jelenti: „valamivé válni”: la ĉambro puriĝis „a szoba tiszta lett”.

#Mely utóképzők kerültek be 1905 után?

Három: az -aĉ- (első hivatalos kiegészítés, 1909), az -ism- (második hivatalos kiegészítés, 1919) és az -end- (akadémiai döntés, 1953).

#Hivatalos utóképző-e az -i- a Francio szóban?

Nem. Országnevekhez széles körben használják, de az Akadémia nem tette hivatalossá, és 2023-ban megismételte ezt.

#Hivatalos eszperantó utóképző az -iv-?

Nem. Az -iv- „képes valamire” (produktiva „termelékeny”, kreiva „kreatív”) nem hivatalos, de eléggé gyakori. A PMEG az -em-, -pov- vagy -kapabl- alakot javasolja, ahol a világosság számít.

#Mit jelent az -oz- és az -it- az orvosi szavakban?

Az -oz- betegséget vagy rendellenességet jelöl (sklerozo „szklerózis”), az -it- gyulladást (bronkito „hörghurut”). Mindkettő nem hivatalos, és főként szaknyelvben használják. Az orvosi -it- nem azonos az igenévi -it--tel.

#Források

• PMEG – Utóképzők (a 31-es lista)
• PMEG – AĈ (hivatalos 1909 óta)
• PMEG – ISM (hivatalos 1919 óta)
• PMEG – END
• PMEG – IG és IĜ
• PMEG – Nem hivatalos toldalékok
• PMEG – Nem hivatalos utóképzők (a 36-os lista)
• PMEG – IV, OZ, IT és IĈ
• ReVo – -iv-
• A ReVo csapata – Hivatalos és nem hivatalos toldalékok
• Akademio de Esperanto – Akademia Vortaro, magyarázatok (END 1953)
• Akademio de Esperanto – a 10. hivatalos kiegészítés (az -io és az -ujo)
• Universala Vortaro (Fundamento)
• lernu – Sufiksoj
• Eszperantó nyelv – Wikipédia – a képzők listája