Kifejezések
Hány óra van eszperantóul? Az idő és a dátum
Az órák sorszámnevek, ezért az időmondáshoz egy kérdőszó, az órához a je, a dátumhoz az -n végződés kell.
Az idő megkérdezéséhez eszperantóul azt mondd: Kioma horo estas? – „Hány óra van?” A válasz a la névelő és egy sorszámnév: Estas la tria. – „Három óra van.” A perceket a kaj „és” szóval fűzzük hozzá, vagy a legközelebbi órától számolunk a post „után” és az antaŭ „előtt” szóval. A „háromkor” je la tria. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
Az idő megkérdezése és megmondása
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kioma horo estas? | Hány óra van? |
| Estas la tria. | Három óra van. |
| Estas la tria horo kaj dek minutoj. | Három óra tíz perc van (teljes alak). |
| Estas la tria kaj dek. | Három óra tíz van (szokásos alak). |
| Je kioma horo vi vekiĝas? – Je la sesa. | Hánykor kelsz? – Hatkor. |
Az órák sorszámnevek (tria „harmadik”, oka „nyolcadik”), ezért a kérdőszó kioma: a kiom „hány” és az -a melléknévi végződés, a tabellaszavak egyike. A horo „óra” és a minutoj „perc” szavakat általában elhagyjuk. A ReVo megmagyarázza a logikát: minden órát az a pillanat nevez meg, amikor elkezdődik, így a 3:20 még mindig „a harmadik (óra)” plusz húsz perc. A magyar „negyed négy” és „fél négy” viszont a következő órát nevezi meg (lásd lent).
Percek: kaj, post és antaŭ
| Idő | A kaj szóval | A post / antaŭ szóval |
|---|---|---|
| 3:10 | la tria kaj dek | dek post la tria |
| 3:15 | la tria kaj dek kvin, la tria kaj kvarono | kvarono post la tria |
| 3:30 | la tria kaj tridek, la tria kaj duono | duono post la tria |
| 3:45 | la tria kaj kvardek kvin | kvarono antaŭ la kvara |
| 3:50 | la tria kaj kvindek | dek antaŭ la kvara |
A 15 percre használd a kvarono „negyed”, a 30 percre a duono „fél” szót; a 20 percre nincs külön szó (PMEG). Mindig post és antaŭ, soha nem de. A németül és hollandul beszélőkhöz hasonlóan (halb neun, half negen = 8:30) a magyar beszélőknek is vigyázniuk kell: a „fél kilenc” 8:30, a „negyed kilenc” 8:15, a „háromnegyed kilenc” 8:45, vagyis a magyar kifejezések a következő órához viszonyítanak. A PMEG szerint a duono de la naŭa alakot nem szabad használni. A 8:30 eszperantóul la oka kaj duono vagy duono antaŭ la naŭa; a duono post la naŭa 9:30.
| Magyar | Eszperantó |
|---|---|
| negyed kilenc (8:15) | la oka kaj kvarono |
| fél kilenc (8:30) | la oka kaj duono |
| háromnegyed kilenc (8:45) | kvarono antaŭ la naŭa |
A 24 órás idő és a de./du.
| Idő | Eszperantó |
|---|---|
| 12:00 | tagmezo, la dek-dua |
| 15:15 | la dek-kvina kaj dek kvin, la tria kaj dek kvin posttagmeze |
| 21:45 | la dudek-unua kaj kvardek kvin, dek kvin antaŭ la dudek-dua |
| 00:00 | noktomezo, la nula horo |
A 12 órás rendszerben tedd hozzá az antaŭtagmeze (atm.) vagy a posttagmeze (ptm.) szót, vagy egy napszakot: la oka vespere. Magyarországon hivatalosan a 24 órás időt használjuk, szóban pedig a „délelőtt” és a „délután” szót; eszperantóul ez az antaŭtagmeze és a posttagmeze. Írásban a számjegyes időhöz nincs szükség la névelőre, de kimondva igen: a je 19:30 szöveget így olvassuk: je la dek-naŭa kaj tridek.
A nap szakaszai
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | „…-kor, -n” |
|---|---|---|---|
| reggel | mateno | ma-TE-no | matene |
| délelőtt | antaŭtagmezo | an-taŭ-tag-ME-zo | antaŭtagmeze |
| dél | tagmezo | tag-ME-zo | tagmeze |
| délután | posttagmezo | post-tag-ME-zo | posttagmeze |
| este | vespero | ves-PE-ro | vespere |
| éjszaka | nokto | NOK-to | nokte |
| éjfél | noktomezo | nok-to-ME-zo | – |
A ReVo megjegyzi, hogy az este és az éjszaka határai kultúránként és helyenként változnak. Az -e határozószó azt jelenti: „a(z) … idején”: Mi laboras matene. – „Reggelente dolgozom.” Egy adott napra a napszó áll elöl: morgaŭ matene „holnap reggel”, hieraŭ vespere „tegnap este”, ĉi-nokte „ma éjjel”. A Bonan matenon! köszöntéshez lásd az üdvözléseket.
Most, hamarosan, későn és ezelőtt
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| most / azonnal | nun / tuj | nun / tuj |
| hamarosan | baldaŭ | BAL-daŭ |
| már / még | jam / ankoraŭ | jam / an-KO-raŭ |
| korán / későn | frue / malfrue | FRU-e / mal-FRU-e |
Pardonu, ke mi malfruas. – „Bocsánat, hogy késem.” A mai, tegnapi és holnapi napról lásd a napok és hónapok oldalt.
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Mi alvenis antaŭ du tagoj. | Két napja érkeztem. |
| Mi revenos post du tagoj. | Két nap múlva visszajövök. |
| la pasintan semajnon / ĉi-jare | a múlt héten / idén |
Az antaŭ és egy időtartam jelentése „ezelőtt”, a post és egy időtartam jelentése „múlva” (PMEG). Az igevégződés az időszót követi: Hieraŭ mi laboris, hodiaŭ mi laboras, morgaŭ mi laboros. A hieraŭ, hodiaŭ és morgaŭ rendszerint a beszéd pillanatától számít. Ha egy másik naptól számolnál, például egy elbeszélésben, mondd: la antaŭan tagon „az előző napon” vagy la sekvan tagon „másnap”: Lunde li venis, kaj la sekvan tagon li foriris. – „Hétfőn jött, másnap pedig elment.”
Je, dum, ĝis, de … ĝis
| Szó | Példa |
|---|---|
| je „-kor” | La lernejo komenciĝas je la oka. – „Az iskola nyolckor kezdődik.” |
| dum „alatt, át” | Dum tri horoj ni babilis. – „Három órán át beszélgettünk.” |
| ĝis „-ig” | Ni laboras ĝis la sesa. – „Hatig dolgozunk.” |
| de … ĝis … | La butiko estas malfermita de la naŭa ĝis la sesa. – „A bolt kilenctől hatig van nyitva.” |
| -n, szó nélkül | Mi dormis ok horojn. – „Nyolc órát aludtam.” |
Az időtartam vagy a dum, vagy a tárgyeset: dum tri horoj vagy tri horojn. A ĝis magában foglalja a végpontot: a de lundo ĝis vendredo a pénteket is tartalmazza (ahogy a magyar „hétfőtől péntekig”). Határidőknél a preta ĝis vendredo megengedi magát a pénteket, a preta antaŭ vendredo viszont azt jelenti: péntek előtt kész (PMEG). Bővebben az elöljárószavaknál.
Dátumok
Az alapminta: la + sorszámnév + de + hónap, a tago „nap” szót elhagyjuk, és a hónap előtt nincs la (lásd a napok és hónapok és a számnevek oldalt).
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kiun daton ni havas hodiaŭ? | Hányadika van ma? |
| Mi venos la 3-an de Majo. | Május 3-án jövök. |
| Zamenhof naskiĝis la 15-an de Decembro 1859. | Zamenhof 1859. december 15-én született. |
| ĵaŭdon, la 8-an de Oktobro 2026 | csütörtök, 2026. október 8. (levélfej) |
| en 1887, la 20-a jarcento, la naŭdekaj jaroj | 1887-ben, a 20. században, a kilencvenes években |
Ha a dátum a „mikor?” kérdésre felel, a sorszámnév -n végződést kap: la 3-an de Majo. A levélfejben a hét napja és a dátum is -n végződést kap. Az órák másképp működnek: a je la tria azt jelenti: „háromkor”, a la trian viszont „a hónap harmadikán” lenne, ezért a PMEG az órákhoz nem javasolja az -n használatát. A PMEG a kiírt hónapnevet előnyben részesíti az olyan számjegyes alakokkal szemben, mint a 9.3.01, mert ezeket különböző országokban másként olvassák; ha számjegyek kellenek, az ISO-alakot (1859-12-15) ajánlja. A magyar sorrend (év, hónap, nap: „2026. október 8.”) az ISO-alakkal egyezik, a kiírt eszperantó dátum viszont fordított (la 8-a de Oktobro 2026).
Életkor
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kiom da jaroj vi havas? / Kiom vi aĝas? / Kiomjara vi estas? | Hány éves vagy? |
| Mi havas tridek jarojn. / Mi aĝas tridek jarojn. | Harminc éves vagyok. |
| Mi estas tridekjara. | Harmincéves vagyok. |
Az életévek mértéket jelölnek, ezért -n végződést kapnak; a tridekjara szóban a szám és a jara egyetlen melléknévvé olvad. A PMEG az évek számával használt aĝi igét modern kifejezésnek nevezi; Zamenhof havis aĝon de tridek jaroj alakot írt volna.
Milyen gyakran
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| mindig / soha | ĉiam / neniam | ĈI-am / ne-NI-am |
| általában | kutime | ku-TI-me |
| gyakran / ritkán | ofte / malofte | OF-te / mal-OF-te |
| néha | kelkfoje, iafoje | kelk-FO-je, i-a-FO-je |
| mindennap / hetente | ĉiutage / ĉiusemajne | ĉi-u-TA-ge / ĉi-u-se-MAJ-ne |
| havonta / évente | ĉiumonate / ĉiujare | ĉi-u-mo-NA-te / ĉi-u-JA-re |
| egyszer, kétszer, háromszor | unufoje, dufoje, trifoje | u-nu-FO-je, du-FO-je, tri-FO-je |
Kombinálva megkapod, hányszor történik valami egy időegység alatt: dufoje semajne „hetente kétszer”, unufoje monate „havonta egyszer”. A hét napjához kötött szokásra használd a lunde „hétfőnként” vagy a ĉiun lundon „minden hétfőn” alakot. A foje önmagában két jelentésű a ReVóban: „egyszer, valamikor” és „néha”, ezért a világosság kedvéért használd az iam „valaha, egyszer” vagy a kelkfoje, fojfoje „néha, olykor” szavakat.
Gyakori kérdések
Hogyan kérdezzük eszperantóul az időt?
Kioma horo estas? A válasz az Estas la és egy sorszámnév: Estas la oka – „Nyolc óra van.” A perceket a kaj szóval fűzzük hozzá: Estas la oka kaj dek.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „öt órakor”?
Je la kvina. Az órához a je szót használd, ne az -n végződést: a la kvinan azt jelentené: „a hónap 5-én”.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fél négy” és „háromnegyed négy”?
A fél négy la tria kaj duono, a háromnegyed négy pedig kvarono antaŭ la kvara. Ne mondd, hogy duono de la kvara.
Hogyan írjuk a dátumot eszperantóul?
La 26-a de Julio 1887: a nap sorszámneve, majd a de és a hónap. Ha azt akarod mondani, hogy „július 26-án”, tegyél hozzá -n végződést: la 26-an de Julio.
Hogyan kérdezzük meg valaki életkorát eszperantóul?
Kiom da jaroj vi havas? vagy Kiom vi aĝas? A válasz: Mi havas tridek jarojn – „Harminc éves vagyok.”
Források
- PMEG: Horoj és Datoj
- PMEG: N por tempopunkto és N por mezuro
- PMEG: Ĝis, Antaŭ, Post
- PMEG: Hodiaŭ, hieraŭ, morgaŭ és Ĉi
- ReVo: horo, aĝo, foje, jaro, vespero, noktomezo
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.