Színek eszperantóul – lista és az árnyalatok képzése

A színek az eszperantóban -a végű melléknevek: ruĝa „piros, vörös”, blua „kék”, verda „zöld”, flava „sárga”, nigra „fekete”, blanka „fehér”. Mint a többi melléknév, ezek is egyeznek a főnevükkel: ruĝa pomo „piros alma”, ruĝaj pomoj „piros almák”. Az olyan szórészek, mint a hel- „világos” és az -et- „-ás, -es”, bármilyen árnyalatot létrehoznak ezekből a szótövekből. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

#Az alapszínek

Több színnév tárgyakból ered. Az oranĝa rokon az oranĝo „narancs (gyümölcs)” szóval, a viola a violo „ibolya (virág)” szóval, a roza a rozo „rózsa” szóval, az ora az oro „arany” szóval, az arĝenta pedig az arĝento „ezüst” szóval. A magyarban is így van: a „narancs” szóból lett a „narancssárga”, a „rózsából” a „rózsaszín”. A ReVo a purpura színt ibolyás vörösként határozza meg, az ősi purpuro festék színeként, a viola színt pedig ibolyaszínként.

A magyar két szóval nevezi meg a pirosat („piros” és „vörös”), az eszperantóban egy van rá: a ruĝa.

#Hogyan képezzünk árnyalatokat?

Ezek közönséges összetételek: az utolsó szótő a fő szó, az előtte állók pedig jellemzik. A helblua szó szerint „világos-kék”, a malhelruĝa „sötét-piros”. A hela és a malhela önállóan is előfordul: hela ĉambro „világos szoba”. A mal- előképző az ellentétet adja, így a malhela „sötét” szó szerint „nem-világos”. Magyarul is hasonlóan építjük fel ezeket: „világos·kék”, „sötét·zöld”. Bővebben a szóalkotás, az előképzők és az utóképzők oldalon.

A ReVo szótár a lila szót ritkának jelöli, és idézi azt a tanácsot, hogy helyette mondjuk inkább azt, hogy helviola („világos ibolya”). A magyar „lila” az eszperantóban tehát általában viola.

#Egy szótő, sok szó

Mivel a szín szótő, megváltoztathatod a végződését, vagy utóképzőket adhatsz hozzá:

#Színek a mondatokban

Figyeld a végződéseket: a du nigrajn ŝuojn kifejezésben mindkét szó megkapja a többes szám -j és a tárgyeset -n végződését. Magyarul a jelző nem kap ragot („két fekete cipőt”: csak a főnév), az eszperantóban viszont igen. Lásd: főnevek és melléknevek.

#Az eszperantó színe

A zöld a kezdetektől az eszperantó mozgalom színe. Az eszperantó zászló, amelyet az első világkongresszuson, 1905-ben fogadtak el, zöld, fehér négyzettel, amelyben zöld csillag áll, a verda stelo „zöld csillag”. A zöld mezőt általában a remény jelképeként magyarázzák. Lásd az eszperantó zászlót és jelképeket.

#Gyakori kérdések

#Hogyan mondjuk eszperantóul a színeket?

Az alapszínek: ruĝa (piros), oranĝa (narancssárga), flava (sárga), verda (zöld), blua (kék), viola (lila), bruna (barna), griza (szürke), nigra (fekete) és blanka (fehér).

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „világoskék” és „sötétkék”?

A helblua világoskék, a malhelblua sötétkék. Ugyanez működik minden színnel: helverda, malhelverda és így tovább.

#Mi a „rózsaszín” eszperantóul?

Rozkolora „rózsaszínű”, vagy egyszerűen roza. A ReVo szótár mindkettőt felsorolja.

#Változik-e a színek végződése az eszperantóban?

Igen. A főnevükhöz igazodva többes számban -j, tárgyesetben -n végződést kapnak: Mi vidas ruĝajn florojn – „Piros virágokat látok”.

#Források

• ReVo: ruĝa, blua, verda, flava
• ReVo: rozo, roza, rozkolora
• ReVo: violo, viola
• ReVo: purpuro
• ReVo: oranĝo, oranĝa
• ReVo: hela
• ReVo: lila
• ReVo: turkiso
• Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (melléknevek)
• Wikipédia (angolul): Esperanto symbols