Esperantopedia

Kifejezések

A hét napjai és a hónapok eszperantóul

Hét nap, tizenkét hónap, négy évszak – és a dátumok és az óraidők két kis szabálya.

Frissítve: 3 perc olvasás

Az eszperantó hét napjai lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo – hétfőtől vasárnapig. A hónapok Januaro, Februaro, Marto, Aprilo, Majo, Junio, Julio, Aŭgusto, Septembro, Oktobro, Novembro, Decembro. Mind -o végű főnév. A hónapnevek a magyarhoz hasonlóak (január, február, március…), a napnevek viszont mások, azokat meg kell tanulni. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

A hét napjai

MagyarEszperantóKiejtés
hétfőlundoLUN-do
keddmardoMAR-do
szerdamerkredomer-KRE-do
csütörtökĵaŭdoĴAŬ-do
péntekvendredoven-DRE-do
szombatsabatosa-BA-to
vasárnapdimanĉodi-MAN-ĉo

A nevek szorosan követik a franciát (lundi, mardi, mercredi, jeudi, vendredi, dimanche); a sabato inkább az olasz sabato szóhoz áll közel. A napneveket kisbetűvel írjuk, mert nem tulajdonnevek. A semajnfino jelentése „hétvége”.

A „hétfőn” eszperantóul lundon (-n végződéssel) vagy en lundo: Mi venos lundon – „Hétfőn jövök”. A magyarban is rag fejezi ki ugyanezt („hétfőn”, „kedden”). A lunde határozószó jelentése más: „hétfőnként”, vagyis minden hétfőn, illetve valamelyik hétfőn.

A hónapok

MagyarEszperantóKiejtés
januárJanuaroja-nu-A-ro
februárFebruarofe-bru-A-ro
márciusMartoMAR-to
áprilisApriloa-PRI-lo
májusMajoMA-jo
júniusJunioju-NI-o
júliusJulioju-LI-o
augusztusAŭgustoaŭ-GUS-to
szeptemberSeptembrosep-TEM-bro
októberOktobrook-TO-bro
novemberNovembrono-VEM-bro
decemberDecembrode-CEM-bro

A j ugyanúgy ejtendő, mint a magyar „j”: a Januaro ja- szótaggal indul, a Junio ju- szótaggal. Mivel a hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, a Junio és a Julio az i hangon hangsúlyos (ju-NI-o, ju-LI-o), nem az első szótagon, mint a magyar „június” és „július” szóban.

Nagybetű vagy kisbetű? A Fundamento és Zamenhof nagybetűvel írta a hónapneveket, és a PMEG referencianyelvtan is ezt ajánlja, mert a hónapok tulajdonnevek. Ma sokan kisbetűvel írják őket (januaro), amit a PMEG nagyon gyakorinak, de nem ajánlottnak nevez. A magyar helyesírástól eltérően tehát az eszperantó hagyományosan nagybetűt használ. Akárhogy is, a hónapnevek soha nem kapnak la névelőt.

Évszakok és időszavak

MagyarEszperantóKiejtés
tavaszprintempoprin-TEM-po
nyársomeroso-ME-ro
őszaŭtunoaŭ-TU-no
télvintroVIN-tro
nap / éjszakatago / noktoTA-go / NOK-to
reggel / estemateno / vesperoma-TE-no / ves-PE-ro
dél / éjféltagmezo / noktomezotag-ME-zo / nok-to-ME-zo
délutánposttagmezopost-tag-ME-zo
hét / hónap / évsemajno / monato / jarose-MAJ-no / mo-NA-to / JA-ro
mahodiaŭho-DI-aŭ
tegnap / holnaphieraŭ / morgaŭhi-E-raŭ / MOR-gaŭ
tegnapelőttantaŭhieraŭan-taŭ-hi-E-raŭ
holnaputánpostmorgaŭpost-MOR-gaŭ

Az -e végződéssel időhatározók képezhetők: somere „nyáron”, vintre „télen”, matene „reggel”. A tárgyesetet jelölő -n végződéssel az időt jelentő főnév azt fejezi ki, hogy „abban az időben”: la pasintan semajnon „a múlt héten”, la venontan monaton „a jövő hónapban”.

Hogyan mondjuk a dátumot?

A dátumban a napot sorszámnév (-a végű) jelöli, utána de és a hónap következik:

EszperantóMagyar
Kiu dato estas hodiaŭ?Hányadika van ma?
Hodiaŭ estas la sepa de Oktobro.Ma október 7-e van.
Hodiaŭ estas merkredo, la 7-a de Oktobro 2026.Ma szerda van, 2026. október 7.
Mi naskiĝis la 3-an de Majo.Május 3-án születtem.
Esperanto aperis en 1887.Az eszperantó 1887-ben jelent meg.

Két részlet fontos. A nap és a hónap között mindig de áll, mert a szám valójában a ki nem mondott tago („nap”) szót jellemzi: la unua de Majo = „május első (napja)”. Ha azt akarod mondani, hogy melyik napon, add hozzá az -n végződést a számhoz: la 3-an de Majo „május 3-án”; a magyarban is rag áll („május 3-án”). Írásban a PMEG a nemzetközi 2026-10-07 formátumot vagy a kiírt hónapnevet ajánlja, mert a 7.10 és a 10/7 más-más országban másként értendő. A magyar sorrend (év, hónap, nap: „2026. október 7.”) az eszperantóban a la 7-a de Oktobro 2026 alakban fordított, a PMEG ajánlotta 2026-10-07 viszont ugyanazt a sorrendet követi, mint a magyar.

Hogyan mondjuk az időt?

EszperantóMagyar
Kioma horo estas?Hány óra van?
Estas la tria (horo).Három óra van.
Estas la tria kaj dek kvin.Negyed négy van. (három óra tizenöt perc)
Estas la tria kaj duono.Fél négy van. (három és fél óra)
Estas kvarono antaŭ la kvara.Háromnegyed négy van.
Je la oka.Nyolckor.
Je la dek-kvina kaj tridek.15:30-kor.
Je kioma horo komenciĝas la koncerto?Hány órakor kezdődik a koncert?

Az óraidők is sorszámnevet használnak, akárcsak a dátumok: a la tria szó szerint „a harmadik (óra)”. Ha azt akarod mondani, hogy mikor, használd a je szót, ne az -n végződést – a PMEG figyelmeztet, hogy a la trian azt jelentené: „a hónap harmadik napján”. Mind a 12 órás, mind a 24 órás rendszert használják; szükség esetén tedd hozzá az antaŭtagmeze (de.) vagy a posttagmeze (du.) szót. Vigyázz a magyar időmondással: a „negyed négy” (3:15), a „fél négy” (3:30) és a „háromnegyed négy” (3:45) a következő órához viszonyít, az eszperantó viszont az eltelt órához adja a perceket (la tria kaj duono = 3:30), vagy a következő óráig hátralévő időt mondja (kvarono antaŭ la kvara = 3:45). A számokról lásd az eszperantó számnevek oldalt, a jegyekről és a foglalásokról pedig az utazási kifejezések oldalt.

Gyakori kérdések

Melyek a hét napjai eszperantóul?

Lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo – hétfőtől vasárnapig. Kisbetűvel írjuk őket.

Nagybetűsek-e az eszperantó hónapnevek?

Hagyományosan igen: Januaro, Februaro… A Fundamento és a PMEG nagybetűt használ, de ma nagyon gyakoriak a kisbetűs hónapnevek (januaro) is.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „hétfőn”?

Lundon vagy en lundo egy konkrét hétfőre. Rendszeres szokásra használd a lunde alakot, „hétfőnként”.

Hogyan írjuk a dátumot eszperantóul?

La 7-a de Oktobro 2026 – a nap sorszámnévként, utána de és a hónap. Ha azt akarjuk mondani, hogy „azon a napon”, tegyünk hozzá -n végződést: la 7-an de Oktobro.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.