Kifejezések
A hét napjai és a hónapok eszperantóul
Hét nap, tizenkét hónap, négy évszak – és a dátumok és az óraidők két kis szabálya.
Az eszperantó hét napjai lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo – hétfőtől vasárnapig. A hónapok Januaro, Februaro, Marto, Aprilo, Majo, Junio, Julio, Aŭgusto, Septembro, Oktobro, Novembro, Decembro. Mind -o végű főnév. A hónapnevek a magyarhoz hasonlóak (január, február, március…), a napnevek viszont mások, azokat meg kell tanulni. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
A hét napjai
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| hétfő | lundo | LUN-do |
| kedd | mardo | MAR-do |
| szerda | merkredo | mer-KRE-do |
| csütörtök | ĵaŭdo | ĴAŬ-do |
| péntek | vendredo | ven-DRE-do |
| szombat | sabato | sa-BA-to |
| vasárnap | dimanĉo | di-MAN-ĉo |
A nevek szorosan követik a franciát (lundi, mardi, mercredi, jeudi, vendredi, dimanche); a sabato inkább az olasz sabato szóhoz áll közel. A napneveket kisbetűvel írjuk, mert nem tulajdonnevek. A semajnfino jelentése „hétvége”.
A „hétfőn” eszperantóul lundon (-n végződéssel) vagy en lundo: Mi venos lundon – „Hétfőn jövök”. A magyarban is rag fejezi ki ugyanezt („hétfőn”, „kedden”). A lunde határozószó jelentése más: „hétfőnként”, vagyis minden hétfőn, illetve valamelyik hétfőn.
A hónapok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| január | Januaro | ja-nu-A-ro |
| február | Februaro | fe-bru-A-ro |
| március | Marto | MAR-to |
| április | Aprilo | a-PRI-lo |
| május | Majo | MA-jo |
| június | Junio | ju-NI-o |
| július | Julio | ju-LI-o |
| augusztus | Aŭgusto | aŭ-GUS-to |
| szeptember | Septembro | sep-TEM-bro |
| október | Oktobro | ok-TO-bro |
| november | Novembro | no-VEM-bro |
| december | Decembro | de-CEM-bro |
A j ugyanúgy ejtendő, mint a magyar „j”: a Januaro ja- szótaggal indul, a Junio ju- szótaggal. Mivel a hangsúly az utolsó előtti magánhangzóra esik, a Junio és a Julio az i hangon hangsúlyos (ju-NI-o, ju-LI-o), nem az első szótagon, mint a magyar „június” és „július” szóban.
Nagybetű vagy kisbetű? A Fundamento és Zamenhof nagybetűvel írta a hónapneveket, és a PMEG referencianyelvtan is ezt ajánlja, mert a hónapok tulajdonnevek. Ma sokan kisbetűvel írják őket (januaro), amit a PMEG nagyon gyakorinak, de nem ajánlottnak nevez. A magyar helyesírástól eltérően tehát az eszperantó hagyományosan nagybetűt használ. Akárhogy is, a hónapnevek soha nem kapnak la névelőt.
Évszakok és időszavak
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| tavasz | printempo | prin-TEM-po |
| nyár | somero | so-ME-ro |
| ősz | aŭtuno | aŭ-TU-no |
| tél | vintro | VIN-tro |
| nap / éjszaka | tago / nokto | TA-go / NOK-to |
| reggel / este | mateno / vespero | ma-TE-no / ves-PE-ro |
| dél / éjfél | tagmezo / noktomezo | tag-ME-zo / nok-to-ME-zo |
| délután | posttagmezo | post-tag-ME-zo |
| hét / hónap / év | semajno / monato / jaro | se-MAJ-no / mo-NA-to / JA-ro |
| ma | hodiaŭ | ho-DI-aŭ |
| tegnap / holnap | hieraŭ / morgaŭ | hi-E-raŭ / MOR-gaŭ |
| tegnapelőtt | antaŭhieraŭ | an-taŭ-hi-E-raŭ |
| holnapután | postmorgaŭ | post-MOR-gaŭ |
Az -e végződéssel időhatározók képezhetők: somere „nyáron”, vintre „télen”, matene „reggel”. A tárgyesetet jelölő -n végződéssel az időt jelentő főnév azt fejezi ki, hogy „abban az időben”: la pasintan semajnon „a múlt héten”, la venontan monaton „a jövő hónapban”.
Hogyan mondjuk a dátumot?
A dátumban a napot sorszámnév (-a végű) jelöli, utána de és a hónap következik:
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kiu dato estas hodiaŭ? | Hányadika van ma? |
| Hodiaŭ estas la sepa de Oktobro. | Ma október 7-e van. |
| Hodiaŭ estas merkredo, la 7-a de Oktobro 2026. | Ma szerda van, 2026. október 7. |
| Mi naskiĝis la 3-an de Majo. | Május 3-án születtem. |
| Esperanto aperis en 1887. | Az eszperantó 1887-ben jelent meg. |
Két részlet fontos. A nap és a hónap között mindig de áll, mert a szám valójában a ki nem mondott tago („nap”) szót jellemzi: la unua de Majo = „május első (napja)”. Ha azt akarod mondani, hogy melyik napon, add hozzá az -n végződést a számhoz: la 3-an de Majo „május 3-án”; a magyarban is rag áll („május 3-án”). Írásban a PMEG a nemzetközi 2026-10-07 formátumot vagy a kiírt hónapnevet ajánlja, mert a 7.10 és a 10/7 más-más országban másként értendő. A magyar sorrend (év, hónap, nap: „2026. október 7.”) az eszperantóban a la 7-a de Oktobro 2026 alakban fordított, a PMEG ajánlotta 2026-10-07 viszont ugyanazt a sorrendet követi, mint a magyar.
Hogyan mondjuk az időt?
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kioma horo estas? | Hány óra van? |
| Estas la tria (horo). | Három óra van. |
| Estas la tria kaj dek kvin. | Negyed négy van. (három óra tizenöt perc) |
| Estas la tria kaj duono. | Fél négy van. (három és fél óra) |
| Estas kvarono antaŭ la kvara. | Háromnegyed négy van. |
| Je la oka. | Nyolckor. |
| Je la dek-kvina kaj tridek. | 15:30-kor. |
| Je kioma horo komenciĝas la koncerto? | Hány órakor kezdődik a koncert? |
Az óraidők is sorszámnevet használnak, akárcsak a dátumok: a la tria szó szerint „a harmadik (óra)”. Ha azt akarod mondani, hogy mikor, használd a je szót, ne az -n végződést – a PMEG figyelmeztet, hogy a la trian azt jelentené: „a hónap harmadik napján”. Mind a 12 órás, mind a 24 órás rendszert használják; szükség esetén tedd hozzá az antaŭtagmeze (de.) vagy a posttagmeze (du.) szót. Vigyázz a magyar időmondással: a „negyed négy” (3:15), a „fél négy” (3:30) és a „háromnegyed négy” (3:45) a következő órához viszonyít, az eszperantó viszont az eltelt órához adja a perceket (la tria kaj duono = 3:30), vagy a következő óráig hátralévő időt mondja (kvarono antaŭ la kvara = 3:45). A számokról lásd az eszperantó számnevek oldalt, a jegyekről és a foglalásokról pedig az utazási kifejezések oldalt.
Gyakori kérdések
Melyek a hét napjai eszperantóul?
Lundo, mardo, merkredo, ĵaŭdo, vendredo, sabato, dimanĉo – hétfőtől vasárnapig. Kisbetűvel írjuk őket.
Nagybetűsek-e az eszperantó hónapnevek?
Hagyományosan igen: Januaro, Februaro… A Fundamento és a PMEG nagybetűt használ, de ma nagyon gyakoriak a kisbetűs hónapnevek (januaro) is.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „hétfőn”?
Lundon vagy en lundo egy konkrét hétfőre. Rendszeres szokásra használd a lunde alakot, „hétfőnként”.
Hogyan írjuk a dátumot eszperantóul?
La 7-a de Oktobro 2026 – a nap sorszámnévként, utána de és a hónap. Ha azt akarjuk mondani, hogy „azon a napon”, tegyünk hozzá -n végződést: la 7-an de Oktobro.
Források
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.