Város, útbaigazítás és közlekedés eszperantóul

A város urbo, az utca strato, közlekedni pedig az iri „menni” vagy a veturi „járművel utazni” igével lehet. Az irányok határozószók: a dekstre „a jobb oldalon”, a dekstren pedig „jobbra”, mert az -n végződés a mozgást jelöli. Az utazási kifejezések oldalán a jegyekről, az állomásokról és az első útbaigazító kifejezésekről esik szó; ez az oldal a városi szókincset és az irányokat egészíti ki. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

#Helyek a városban

Sok név az -ej- „hely” utóképzőt használja: a preĝi igéből preĝejo lesz, a halti „megállni” igéből haltejo, a buso + haltejo pedig bushaltejo, vagyis „buszmegálló”. A flug- „repülés” + haveno „kikötő” a flughaveno, „repülőtér”. Lásd a szóalkotás oldalát.

#Járművek és tömegközlekedés

Az aŭtobuso, az aviadilo és a taksio az Eszperantó Akadémia Hivatalos Kiegészítéseiből származik, nem az eredeti Fundamento szólistájából.

#Mozgást jelentő igék

Az iri az általános ige. A ReVo úgy határozza meg, mint mozgást a végtagokkal vagy járművel, a veturi igét pedig mint haladást járás nélkül, valamilyen eszköz által szállítva. Így a Li iros per buso – „Busszal megy” – helyes, a veturi pedig a járművön való utazást hangsúlyozza. A járművet a per szóval nevezd meg: per buso, per trajno, per biciklo. Az al- előképző az érkezést, a for- az elindulást adja; lásd az előképzők oldalát.

#Balra, jobbra és egyenesen előre

A melléknevek a dekstra és a maldekstra: sur la dekstra flanko „a jobb oldalon”. A reen szóban az -n nem hagyható el, mert a ree azt jelenti: „újra”. Ugyanez a pár – egy alak a helyre, egy az irányra – működik a tie és tien, a kie és kien, a hejme és hejmen esetében is; lásd a határozószók és a tabellaszavak oldalát.

#Észak, dél, kelet és nyugat

A norde de kifejezés jelentése „valamitől északra”: La parko estas norde de la centro. – „A park a központtól északra van.” Mozgásnál az -en végződést használd: Ni veturas norden. – „Északra autózunk.” A főnevek a tájakat nevezik meg: en la nordo de la lando „az ország északi részén”.

#Mellett, szemben, mögött

Bővebben az elöljárószókról.

#Útbaigazítás kérése

A Kiel mi iru? szó szerint azt kérdezi: „Hogyan menjek?”: az -u végződés akaratot fejez ki, és a PMEG megjegyzi, hogy az olyan kérdés, mint a Ĉu ni iru…?, gyakran udvarias javaslatként működik – a magyarban is hasonló: „Menjünk…?”

A dua „második” sorszámnév, a du szóból képzett -a végződéssel; lásd a számnevek oldalát. Az irányváltoztatásra („fordulni”) a ReVo a turniĝi és a sin turni („elfordulni”) alakot adja; a puszta turni valaminek az elfordítását jelenti, például a kulcsét.

#Miért „en la urbon”? Az irányt jelző -n

A magyarban ugyanezt a ragok végzik: „a városban” (hol?) és „a városba” (hová?). Az eszperantóban az -n ugyanazt a különbséget jelzi. Azt, hogy „a városba megyek”, négyféleképpen lehet kifejezni:

Soha ne használd az -n végződést az al, ĝis, el vagy de után, mert ezek maguk jelölik az irányt: ĝis la ponto, el la urbo. Az alveni igénél a PMEG az alveni en Parizo és az alveni en Parizon alakot is elfogadja. A teljes szabályok a tárgyeset oldalon találhatók.

#Gyakori kérdések

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „város”?

Urbo. A kisváros urbeto, a főváros ĉefurbo, a falu pedig vilaĝo.

#Mi a különbség az iri és a veturi között?

Az iri „menni”, gyalog vagy járművel. A veturi azt jelenti, hogy járművön szállítva megyünk, például autóval, vonattal vagy hajóval: veturi per trajno.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „bal” és „jobb”?

A maldekstre és a dekstre azt mondja meg, hol van valami; a maldekstren és a dekstren azt, hogy merre menj. A melléknevek: maldekstra és dekstra.

#Hogyan kérdezzük meg az utat eszperantóul?

Mondd: Pardonu, kiel mi iru al…? – „Elnézést, hogyan jutok el…?” Utána kérdezd: Ĉu ĝi estas malproksime? – „Messze van?”

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy észak, dél, kelet és nyugat?

Nordo, sudo, oriento és okcidento. Az irányhoz add hozzá az -en végződést (norden „északra”), a helyhez az -e végződést (norde de la urbo „a várostól északra”).

#Források

• PMEG: N-finaĵo por direkto
• PMEG: Vola modo, U-finaĵo
• ReVo, helyek: urbo, vilaĝo, kvartalo, strato, placo, ponto, semaforo, parko, banko, poŝto, preĝi, muzeo, hospitalo, apoteko, bazaro
• ReVo, járművek: aŭto, buso, trajno, tramo, metroo, biciklo, taksio, aviadilo, ŝipo, haveno, stacio
• ReVo, igék és irányok: iri, veturi, flugi, alveni, turni, dekstra, rekta, nordo, sudo, oriento, okcidento