Esperantopedia

Kifejezések

Természet eszperantóul – fa, folyó, hegy, ég

Tanuld meg a táj, a növények és az ég szavait, majd néhány szórészt, amely a fából erdőt, a folyóból patakot csinál.

Frissítve: 4 perc olvasás

Eszperantóul a fa arbo, a folyó rivero, a hegy monto, a virág floro, a Nap pedig suno. A természeti szavak közönséges -o végű főnevek, és néhány szórész megsokszorozza őket: az arbo és az -ar- együtt arbaro „erdő”, a rivero és az -et- pedig rivereto „patak”. A kiejtési útmutatók a hangsúlyos szótagot nagybetűvel jelölik; az mindig az utolsó előtti (lásd az ábécét).

Táj és víz

MagyarEszperantóKiejtés
természetnaturona-TU-ro
tájpejzaĝopej-ZA-ĝo
hegymontoMON-to
hegységmontaromon-TA-ro
dombmonteto, altaĵomon-TE-to, al-TA-ĵo
vulkánvulkanovul-KA-no
völgyvaloVA-lo
síkságebenaĵoe-be-NA-ĵo
mezőkampoKAM-po
rétherbejoher-BE-jo
erdőarbaroar-BA-ro
dzsungelĝangaloĝan-GA-lo
sivatagdezertode-ZER-to
láp, mocsármarĉoMAR-ĉo
ösvénypadoPA-do
folyóriverori-VE-ro
patakriveretori-ve-RE-to
forrásfontoFON-to
vízesésakvofaloak-vo-FA-lo
tólagoLA-go
tengermaroMA-ro
óceánoceanoo-ce-A-no
tengerpartmarbordomar-BOR-do
strandplaĝoPLA-ĝo
homoksabloSA-blo
szigetinsuloin-SU-lo
szigetcsoportinsularoin-su-LA-ro
gleccserglaĉerogla-ĈE-ro
sziklarokoRO-ko

A ReVo a monteto szót alacsony, kis hegyként határozza meg, amelynek teteje többnyire lapos vagy kerek, az altaĵo pedig a szokásos talajszint fölé jócskán emelkedő hely. A kampo elsősorban megművelt vagy megművelhető sík terület, a herbejo az a hely, ahol vad vagy termesztett fű nő. A marĉo sekély, álló víz alatti sáros talaj, a pado pedig gyalogosok, lovasok vagy biciklisek által kitaposott, burkolatlan út.

A magyar tájakról: a Balaton eszperantóul Balatono (a Vikipedio cikkének címe; a ReVóban nincs szócikke), a Duna Danubo (ReVo). A Vikipedio szerint a Balatono Közép-Európa legnagyobb tava (kb. 600 km²); a magyar Wikipédia ugyanezt írja.

Növények és fák

MagyarEszperantóKiejtés
faarboAR-bo
bokor, cserjearbustoar-BUS-to
virágfloroFLO-ro
fűherboHER-bo
levélfoliofo-LI-o
ágbranĉoBRAN-ĉo
törzstrunkoTRUN-ko
gyökérradikora-DI-ko
rügyburĝonobur-ĜO-no
magsemoSE-mo
gyümölcs, termésfruktoFRUK-to
növényvegetaĵo, kreskaĵove-ge-TA-ĵo, kres-KA-ĵo
mohamuskoMUS-ko
gombafungoFUN-go
rózsarozoRO-zo
tölgykverkoKVER-ko
fenyőpinoPI-no
nyírbetulobe-TU-lo
fűzsalikosa-LI-ko
almafapomarbo, pomujopo-MAR-bo, po-MU-jo

A ReVo az arbo szót magas törzsű, a tetején elágazó fás szárú évelő növényként határozza meg, az arbusto pedig tőből elágazik. A fát elnevezhetjük a gyümölcséről is: a ReVo szerint az a fa, amelyen alma terem, pomujo vagy pomarbo. A kreskaĵo „ami nő” a vegetaĵo szinonimája. Az állatoknak külön oldaluk van: lásd az állatok oldalt.

Ég, Nap és az elemek

MagyarEszperantóKiejtés
égĉieloĉi-E-lo
NapsunoSU-no
HoldlunoLU-no
csillagsteloSTE-lo
felhőnuboNU-bo
látóhatárhorizontoho-ri-ZON-to
föld, talajteroTE-ro
vízakvoAK-vo
tűzfajroFAJ-ro
levegőaeroa-E-ro
hajnalaŭroroaŭ-RO-ro
alkonyat, szürkületkrepuskokre-PUS-ko
napfelkeltesunleviĝosun-le-VI-ĝo
napnyugtasunsubirosun-su-BI-ro
napsütéssunbrilosun-BRI-lo
szivárványĉielarkoĉi-e-LAR-ko

A tero három dolgot takar: a bolygót, a szilárd talajt (a vízzel szemben) és a földet mint anyagot. A bolygó egészére a ReVo hozzáadja a terglobo „földgömb” szót. Az aŭroro a reggeli szürkület, a krepusko a napnyugta utáni vagy napkelte előtti halvány fény. A magyar „föld” ugyanígy háromféle: bolygó, szárazföld és talaj. Az eső, a hó, a szél és az évszakok az időjárás és évszakok oldalon vannak.

Hogyan épülnek a természeti szavak?

SzórészJelentésPéldák
-ar-sok hasonló dolog együttarbaro erdő, montaro hegység, insularo szigetcsoport, stelaro csillagkép, foliaro lomb
-et-kicsi, gyengemonteto domb, rivereto patak, lageto tavacska, arbeto fácska
-eg-nagy, erősriverego nagy, erős folyam, ŝtonego hatalmas, mozdíthatatlan kő, ventego vihar
-ej-helyherbejo rét, glaciejo gleccser (PMEG: nagyjából a glaĉero), promenejo sétány, sablejo homokos hely
-aĵ-konkrét dologaltaĵo magaslat, ebenaĵo síkság, kreskaĵo növény
sen-nélkülsennuba felhőtlen, senakva víztelen
pra-ős-praarbaro őserdő

A PMEG az arbo → arbaro példát hozza az -ar- képzőre, és azt mondja, hogy az -ej- természetes helyet is jelölhet, ahol valami bőségesen előfordul: herbejo, sablejo, glaciejo. Bővebben az utóképzők és az előképzők oldalán.

Ellentétek és összetételek

MagyarEszperantóKiejtés
magas, alacsonyalta, malaltaAL-ta, mal-AL-ta
mély, sekélyprofunda, malprofundapro-FUN-da, mal-pro-FUN-da
széles, keskenylarĝa, mallarĝaLAR-ĝa, mal-LAR-ĝa
hosszú, rövidlonga, mallongaLON-ga, mal-LON-ga
közeli, távoliproksima, malproksimaprok-SI-ma, mal-prok-SI-ma
száraz, nedvesseka, malsekaSE-ka, mal-SE-ka
emelkedni, süllyednileviĝi, malleviĝile-VI-ĝi, mal-le-VI-ĝi

A mal- előképző ellentétet ad, és sok természeti szó olyan összetétel, amelyben a fő szó áll utolsónak: az akvofalo „víz-esés”, a sunleviĝo „nap-felkelés”, a sunsubiro „nap-lemenés”, a ĉielarko „ég-ív”, a marbordo „tenger-part”, a sunbrilo „nap-fény” és a pluvarbaro „eső-erdő”. Az akvofalo kötő -o- betűt tartalmaz, a sunleviĝo nem; hogy mikor kell, azt a szóalkotás oldalán olvashatod.

Természeti igék

MagyarEszperantóKiejtés
nőni (növények, élőlények)kreskiKRES-ki
virágoznifloriFLO-ri
kivirágozniekfloriek-FLO-ri
csírázniĝermiĜER-mi
folynifluiFLU-i
ragyogni, fénylenibriliBRI-li
felkelni (Nap, Hold)leviĝile-VI-ĝi
lenyugodni (Nap, Hold)subirisu-BI-ri
fújni (szél)bloviBLO-vi
esnifaliFA-li
kiszáradnisekiĝise-KI-ĝi
elvörösödniruĝiĝiru-ĜI-ĝi

A kreski tárgyatlan ige. Ha te nevelsz valamit, használd a kultivi „termeszteni” igét: Mi kultivas florojn „Virágokat termesztek”. A ReVo a flori igét virágok hordozásaként, a Napra és a csillagokra mondott subiri igét pedig a látóhatár alá menésként határozza meg.

Egy kiránduláshoz még néhány ige kell: promeni „sétálni”, piediri „gyalogolni”, ekskursi „kirándulni”, grimpi „mászni”, tendumi „sátorozni (sátorban lakni)”, naĝi „úszni” és ripozi „pihenni”. Lásd az utazási kifejezéseket is.

A természet mondatokban

EszperantóMagyar
Ni promenis en la arbaro.Az erdőben sétáltunk.
Ni iris en la arbaron.Bementünk az erdőbe.
La rivero fluas al la maro.A folyó a tengerbe ömlik.
Ni tendumis apud la lago.A tó mellett sátoroztunk.
Kiom alta estas tiu monto?Milyen magas az a hegy?
La lago estas profunda, sed la rivero estas malprofunda.A tó mély, de a folyó sekély.
Printempe la arboj ekfloras kaj la herbo kreskas.Tavasszal a fák kivirágoznak, és nő a fű.
Vespere la suno subiras kaj la ĉielo ruĝiĝas.Este lenyugszik a nap, és az ég elvörösödik.
Nokte la luno brilas, kaj ni vidas multajn stelojn.Éjjel süt a hold, és sok csillagot látunk.
Mi ŝatas promeni en la naturo.Szeretek a természetben sétálni.

Hasonlítsd össze az első két mondatot. Az en la arbaro azt nevezi meg, hol zajlik a séta, az en la arbaron viszont az -n tárgyesetvégződéssel az erdőbe való mozgást mutatja (PMEG). A magyar ezt a „-ban/-ben” és a „-ba/-be” különbségével fejezi ki: az erdőben sétáltunk, bementünk az erdőbe. Az al szó már magában jelzi az irányt, ezért az al la maro nem kap -n végződést.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fa”?

Arbo, többes száma arboj. Sok fa együtt arbaro „erdő”, a kis fa pedig arbeto. Az almafa pomarbo vagy pomujo.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „természet”?

Naturo. A melléknév natura „természetes”, a sovaĝa pedig „vad”, vagyis a természetben szabadon élő.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „erdő”?

Arbaro, az arbo „fa” és az -ar- „sok együtt” képzőből. Az őserdő praarbaro, a sűrű trópusi erdő pedig ĝangalo vagy pluvarbaro.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „föld”?

A tero jelenti a bolygót, a szilárd talajt és a földet mint anyagot. A bolygó mint gömb a terglobo szóval is megnevezhető.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „napfelkelte” és „napnyugta”?

Sunleviĝo és sunsubiro. Igeként: La suno leviĝas „A nap felkel” és La suno subiras „A nap lenyugszik”.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.