Kifejezések
Természet eszperantóul – fa, folyó, hegy, ég
Tanuld meg a táj, a növények és az ég szavait, majd néhány szórészt, amely a fából erdőt, a folyóból patakot csinál.
Eszperantóul a fa arbo, a folyó rivero, a hegy monto, a virág floro, a Nap pedig suno. A természeti szavak közönséges -o végű főnevek, és néhány szórész megsokszorozza őket: az arbo és az -ar- együtt arbaro „erdő”, a rivero és az -et- pedig rivereto „patak”. A kiejtési útmutatók a hangsúlyos szótagot nagybetűvel jelölik; az mindig az utolsó előtti (lásd az ábécét).
Táj és víz
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| természet | naturo | na-TU-ro |
| táj | pejzaĝo | pej-ZA-ĝo |
| hegy | monto | MON-to |
| hegység | montaro | mon-TA-ro |
| domb | monteto, altaĵo | mon-TE-to, al-TA-ĵo |
| vulkán | vulkano | vul-KA-no |
| völgy | valo | VA-lo |
| síkság | ebenaĵo | e-be-NA-ĵo |
| mező | kampo | KAM-po |
| rét | herbejo | her-BE-jo |
| erdő | arbaro | ar-BA-ro |
| dzsungel | ĝangalo | ĝan-GA-lo |
| sivatag | dezerto | de-ZER-to |
| láp, mocsár | marĉo | MAR-ĉo |
| ösvény | pado | PA-do |
| folyó | rivero | ri-VE-ro |
| patak | rivereto | ri-ve-RE-to |
| forrás | fonto | FON-to |
| vízesés | akvofalo | ak-vo-FA-lo |
| tó | lago | LA-go |
| tenger | maro | MA-ro |
| óceán | oceano | o-ce-A-no |
| tengerpart | marbordo | mar-BOR-do |
| strand | plaĝo | PLA-ĝo |
| homok | sablo | SA-blo |
| sziget | insulo | in-SU-lo |
| szigetcsoport | insularo | in-su-LA-ro |
| gleccser | glaĉero | gla-ĈE-ro |
| szikla | roko | RO-ko |
A ReVo a monteto szót alacsony, kis hegyként határozza meg, amelynek teteje többnyire lapos vagy kerek, az altaĵo pedig a szokásos talajszint fölé jócskán emelkedő hely. A kampo elsősorban megművelt vagy megművelhető sík terület, a herbejo az a hely, ahol vad vagy termesztett fű nő. A marĉo sekély, álló víz alatti sáros talaj, a pado pedig gyalogosok, lovasok vagy biciklisek által kitaposott, burkolatlan út.
A magyar tájakról: a Balaton eszperantóul Balatono (a Vikipedio cikkének címe; a ReVóban nincs szócikke), a Duna Danubo (ReVo). A Vikipedio szerint a Balatono Közép-Európa legnagyobb tava (kb. 600 km²); a magyar Wikipédia ugyanezt írja.
Növények és fák
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| fa | arbo | AR-bo |
| bokor, cserje | arbusto | ar-BUS-to |
| virág | floro | FLO-ro |
| fű | herbo | HER-bo |
| levél | folio | fo-LI-o |
| ág | branĉo | BRAN-ĉo |
| törzs | trunko | TRUN-ko |
| gyökér | radiko | ra-DI-ko |
| rügy | burĝono | bur-ĜO-no |
| mag | semo | SE-mo |
| gyümölcs, termés | frukto | FRUK-to |
| növény | vegetaĵo, kreskaĵo | ve-ge-TA-ĵo, kres-KA-ĵo |
| moha | musko | MUS-ko |
| gomba | fungo | FUN-go |
| rózsa | rozo | RO-zo |
| tölgy | kverko | KVER-ko |
| fenyő | pino | PI-no |
| nyír | betulo | be-TU-lo |
| fűz | saliko | sa-LI-ko |
| almafa | pomarbo, pomujo | po-MAR-bo, po-MU-jo |
A ReVo az arbo szót magas törzsű, a tetején elágazó fás szárú évelő növényként határozza meg, az arbusto pedig tőből elágazik. A fát elnevezhetjük a gyümölcséről is: a ReVo szerint az a fa, amelyen alma terem, pomujo vagy pomarbo. A kreskaĵo „ami nő” a vegetaĵo szinonimája. Az állatoknak külön oldaluk van: lásd az állatok oldalt.
Ég, Nap és az elemek
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| ég | ĉielo | ĉi-E-lo |
| Nap | suno | SU-no |
| Hold | luno | LU-no |
| csillag | stelo | STE-lo |
| felhő | nubo | NU-bo |
| látóhatár | horizonto | ho-ri-ZON-to |
| föld, talaj | tero | TE-ro |
| víz | akvo | AK-vo |
| tűz | fajro | FAJ-ro |
| levegő | aero | a-E-ro |
| hajnal | aŭroro | aŭ-RO-ro |
| alkonyat, szürkület | krepusko | kre-PUS-ko |
| napfelkelte | sunleviĝo | sun-le-VI-ĝo |
| napnyugta | sunsubiro | sun-su-BI-ro |
| napsütés | sunbrilo | sun-BRI-lo |
| szivárvány | ĉielarko | ĉi-e-LAR-ko |
A tero három dolgot takar: a bolygót, a szilárd talajt (a vízzel szemben) és a földet mint anyagot. A bolygó egészére a ReVo hozzáadja a terglobo „földgömb” szót. Az aŭroro a reggeli szürkület, a krepusko a napnyugta utáni vagy napkelte előtti halvány fény. A magyar „föld” ugyanígy háromféle: bolygó, szárazföld és talaj. Az eső, a hó, a szél és az évszakok az időjárás és évszakok oldalon vannak.
Hogyan épülnek a természeti szavak?
| Szórész | Jelentés | Példák |
|---|---|---|
| -ar- | sok hasonló dolog együtt | arbaro erdő, montaro hegység, insularo szigetcsoport, stelaro csillagkép, foliaro lomb |
| -et- | kicsi, gyenge | monteto domb, rivereto patak, lageto tavacska, arbeto fácska |
| -eg- | nagy, erős | riverego nagy, erős folyam, ŝtonego hatalmas, mozdíthatatlan kő, ventego vihar |
| -ej- | hely | herbejo rét, glaciejo gleccser (PMEG: nagyjából a glaĉero), promenejo sétány, sablejo homokos hely |
| -aĵ- | konkrét dolog | altaĵo magaslat, ebenaĵo síkság, kreskaĵo növény |
| sen- | nélkül | sennuba felhőtlen, senakva víztelen |
| pra- | ős- | praarbaro őserdő |
A PMEG az arbo → arbaro példát hozza az -ar- képzőre, és azt mondja, hogy az -ej- természetes helyet is jelölhet, ahol valami bőségesen előfordul: herbejo, sablejo, glaciejo. Bővebben az utóképzők és az előképzők oldalán.
Ellentétek és összetételek
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| magas, alacsony | alta, malalta | AL-ta, mal-AL-ta |
| mély, sekély | profunda, malprofunda | pro-FUN-da, mal-pro-FUN-da |
| széles, keskeny | larĝa, mallarĝa | LAR-ĝa, mal-LAR-ĝa |
| hosszú, rövid | longa, mallonga | LON-ga, mal-LON-ga |
| közeli, távoli | proksima, malproksima | prok-SI-ma, mal-prok-SI-ma |
| száraz, nedves | seka, malseka | SE-ka, mal-SE-ka |
| emelkedni, süllyedni | leviĝi, malleviĝi | le-VI-ĝi, mal-le-VI-ĝi |
A mal- előképző ellentétet ad, és sok természeti szó olyan összetétel, amelyben a fő szó áll utolsónak: az akvofalo „víz-esés”, a sunleviĝo „nap-felkelés”, a sunsubiro „nap-lemenés”, a ĉielarko „ég-ív”, a marbordo „tenger-part”, a sunbrilo „nap-fény” és a pluvarbaro „eső-erdő”. Az akvofalo kötő -o- betűt tartalmaz, a sunleviĝo nem; hogy mikor kell, azt a szóalkotás oldalán olvashatod.
Természeti igék
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| nőni (növények, élőlények) | kreski | KRES-ki |
| virágozni | flori | FLO-ri |
| kivirágozni | ekflori | ek-FLO-ri |
| csírázni | ĝermi | ĜER-mi |
| folyni | flui | FLU-i |
| ragyogni, fényleni | brili | BRI-li |
| felkelni (Nap, Hold) | leviĝi | le-VI-ĝi |
| lenyugodni (Nap, Hold) | subiri | su-BI-ri |
| fújni (szél) | blovi | BLO-vi |
| esni | fali | FA-li |
| kiszáradni | sekiĝi | se-KI-ĝi |
| elvörösödni | ruĝiĝi | ru-ĜI-ĝi |
A kreski tárgyatlan ige. Ha te nevelsz valamit, használd a kultivi „termeszteni” igét: Mi kultivas florojn „Virágokat termesztek”. A ReVo a flori igét virágok hordozásaként, a Napra és a csillagokra mondott subiri igét pedig a látóhatár alá menésként határozza meg.
Egy kiránduláshoz még néhány ige kell: promeni „sétálni”, piediri „gyalogolni”, ekskursi „kirándulni”, grimpi „mászni”, tendumi „sátorozni (sátorban lakni)”, naĝi „úszni” és ripozi „pihenni”. Lásd az utazási kifejezéseket is.
A természet mondatokban
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Ni promenis en la arbaro. | Az erdőben sétáltunk. |
| Ni iris en la arbaron. | Bementünk az erdőbe. |
| La rivero fluas al la maro. | A folyó a tengerbe ömlik. |
| Ni tendumis apud la lago. | A tó mellett sátoroztunk. |
| Kiom alta estas tiu monto? | Milyen magas az a hegy? |
| La lago estas profunda, sed la rivero estas malprofunda. | A tó mély, de a folyó sekély. |
| Printempe la arboj ekfloras kaj la herbo kreskas. | Tavasszal a fák kivirágoznak, és nő a fű. |
| Vespere la suno subiras kaj la ĉielo ruĝiĝas. | Este lenyugszik a nap, és az ég elvörösödik. |
| Nokte la luno brilas, kaj ni vidas multajn stelojn. | Éjjel süt a hold, és sok csillagot látunk. |
| Mi ŝatas promeni en la naturo. | Szeretek a természetben sétálni. |
Hasonlítsd össze az első két mondatot. Az en la arbaro azt nevezi meg, hol zajlik a séta, az en la arbaron viszont az -n tárgyesetvégződéssel az erdőbe való mozgást mutatja (PMEG). A magyar ezt a „-ban/-ben” és a „-ba/-be” különbségével fejezi ki: az erdőben sétáltunk, bementünk az erdőbe. Az al szó már magában jelzi az irányt, ezért az al la maro nem kap -n végződést.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „fa”?
Arbo, többes száma arboj. Sok fa együtt arbaro „erdő”, a kis fa pedig arbeto. Az almafa pomarbo vagy pomujo.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „természet”?
Naturo. A melléknév natura „természetes”, a sovaĝa pedig „vad”, vagyis a természetben szabadon élő.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „erdő”?
Arbaro, az arbo „fa” és az -ar- „sok együtt” képzőből. Az őserdő praarbaro, a sűrű trópusi erdő pedig ĝangalo vagy pluvarbaro.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „föld”?
A tero jelenti a bolygót, a szilárd talajt és a földet mint anyagot. A bolygó mint gömb a terglobo szóval is megnevezhető.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „napfelkelte” és „napnyugta”?
Sunleviĝo és sunsubiro. Igeként: La suno leviĝas „A nap felkel” és La suno subiras „A nap lenyugszik”.
Források
- PMEG: AR (arbo → arbaro), ET, EG, EJ (herbejo, sablejo, glaciejo, promenejo)
- PMEG: N por direkto
- ReVo: monto, montaro, monteto, valo, rivero, rivereto, riverego, lago, lageto, maro, insulo, insularo
- ReVo: arbo, arbaro, arbeto, praarbaro, arbusto, pomujo, kampo, herbo, herbejo, dezerto, plaĝo
- ReVo: marĉo, ĝangalo, pado, fonto, sablo, glaĉero, glaciejo
- ReVo: folio, branĉo, radiko, kverko, pino, rozo, betulo, saliko
- ReVo: suno, sunsubiro, luno, stelo, stelaro, ĉielo, nubo, tero, terglobo, aŭroro, krepusko, sunleviĝo, leviĝi, malleviĝi, akvofalo, Danubo
- ReVo: kreski, kreskaĵo, flori, flui, brili, sunbrilo, subiri, kultivi
- Vikipedio: Balatono; Wikipédia: Balaton
- Wiktionary (angol), CC BY-SA 4.0, a tero, herbejo, marĉo és más szavak jelentésének ellenőrzésére
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.