Országok és nyelvek eszperantóul: -ujo vagy -io?

Az eszperantó az országot -o végű, nagybetűvel kezdődő főnévvel nevezi meg: Kanado „Kanada”, Brazilo „Brazília”, Pollando „Lengyelország”. A lakosok kanadano, brazilano vagy polo, a nyelv pedig melléknév: la pola „lengyel (nyelv)”. A legtöbb ország a területről kapta a nevét, néhány a népről, például Franciaország: Francujo vagy Francio, a franco „francia ember” szóból. A kiejtési útmutatóban a hangsúlyos szótag nagybetűs; a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik.

#Az országnevek két rendszere

A PMEG, a referencianyelvtan, és az Eszperantó Akadémia két csoportba sorolja az országneveket. A területalapú nevek puszta szótövek: a Kanado a területet nevezi meg, az -an- „lakó” utóképző pedig a személyt képzi: kanadano. A népalapú nevek a nép nevéből indulnak, a franco szóból, és az -uj-, -i- vagy -land- utóképzőt kapják „valamely nép országa” jelentéssel.

A területalapú nevek vannak többségben: az Akadémia 2009-es listájának 203 neve közül nagyjából 60 népalapú (a mi számolásunk szerint), többségük európai. A magyar országnevek nagy része is a nép nevéből és az „ország” szóból áll össze (Franciaország, Németország, Törökország), ami az eszperantó -ujo és -lando mintájára emlékeztet; a területnévből álló nevek (Kanada, Brazília) pedig az első csoportnak felelnek meg.

Az -ujo végű név mindig népalapú. Az -io vagy -lando végű név mindkettő lehet: az Aŭstralio és a Nederlando területalapú (nincsenek aŭstraloj vagy nederoj), a Francio és a Pollando népalapú. Ha bizonytalan vagy, tedd az országnév mögé az -an- utóképzőt (pollandano); a PMEG szerint ez soha nem hiba.

#A területről elnevezett országok

Ezek a nevek a személyhez -an-, a melléknévhez -a végződést kapnak: Brazilo → brazilano, brazila.

Az Usono teljes értékű szó, nem rövidítés: az amerikaiak 1900 körül Usonia alakban javasolták (ReVo), és 2007-ben vált hivatalossá. A Barato 2023-ban lett hivatalos; a régebbi Hindujo főként az egész indiai szubkontinenst jelenti. A Filipinoj többes számú: en Filipinoj; a magyar „Fülöp-szigetek” is többes számú.

#A népről elnevezett országok

Itt előbb jön a népnév, és nincs rajta utóképző: franco, germano, polo. Az ország az -uj-, -i- vagy -land- utóképzőt kapja, a melléknév pedig a népnév plusz -a.

A Britujo az egész állam, az Anglujo a déli része, Anglia.

#Magyarország és a szomszédai

Magyarország eszperantóul Hungarujo vagy Hungario, a magyar ember hungaro, a magyar nyelv pedig la hungara (vagy la hungara lingvo). A főváros Budapeŝto. A ReVo a Hungarujo szót adja meg címszóként, a Hungario ennek a változata; az Eszperantó Akadémia 2009-es ajánlott listája mindkét alakot felsorolja, az -io végződést pedig nem hivatalosnak jelöli. Mindkét név népalapú, ezért a szabály ugyanaz, mint a Francujo és a Francio esetében.

A fővárosok a ReVo szerint:

A Duna eszperantóul Danubo (da-NU-bo). Néhány mondat magyaroknak:

#-ujo, -io vagy -lando: melyik?

Mindhárom működik, és a PMEG szerint minden eszperantista érti az -ujo és az -io végződést. Az -uj- a legrégebbi: a Fundamento szótára a Turk'uj' alakot sorolja fel „Törökország” jelentéssel, és ugyanez az utóképző adja az Esperantujo szót, az eszperantó beszélők világát. Az -i- nem hivatalos, de nagyon gyakori. Az Eszperantó Akadémia négyszer döntött róla:

A -land- hat népalapú néven szerepel a 2009-es listán: Finnlando, Pollando, Skotlando, Svazilando, Svislando és Tajlando. Az Akadémia szerint a Polujo és a Svisujo is rendben van.

Egy országnál ne keverd a két rendszert. A PMEG óv a koreanoj en Koreujo alaktól: a Koreujo vagy a Koreio mellé koreoj illik.

#A személyek: lengyel, kanadai, franciák

Területalapú névhez add az -an- utóképzőt: Kanado → kanadano. Népalapú névnél a puszta népnevet használd: la francoj, la poloj. Az -an- utóképzőt az országnévhez is hozzáteheted (francujano, franciano, pollandano), de a népnévhez soha: a francanoj azt jelentené, hogy „egy francia tagjai”. A nők az -in- utóképzőt kapják: polino, kanadanino.

Mi estas polo. – „Lengyel vagyok.” Ŝi estas kanadanino. – „Ő kanadai.” Szigorúan véve a rusujano bárki, aki Oroszországban (Rusujo) él, a ruso pedig az orosz nép tagja, de ezt a különbséget gyakran figyelmen kívül hagyják. Magyarul a nemzetiséget gyakran melléknév fejezi ki („Lengyel vagyok”), az eszperantóban viszont főnév áll: polo.

#A nyelvek nevei

A nyelv neve a melléknév, rendszerint a la névelővel: la pola vagy la pola lingvo „lengyel (nyelv)”. Az -e végződés jelenti, hogy „azon a nyelven”: paroli pole „lengyelül beszélni”; a magyarban ugyanezt a „-ul, -ül” rag végzi. A PMEG megadja az angligi „angolra fordítani” igét is.

Néhány nyelvnek nincs hozzá illő országa. A la persa a persoj szóból ered, ők Irán legnagyobb népe, az országot 1935-ig Persujo néven nevezték. A hindi la hindia (2023 óta hivatalos), mert a hinda az egész indiai szubkontinensre vonatkozik. Az -o végű nyelvnevek nem kapnak la névelőt: Mi parolas Esperanton. – „Eszperantóul beszélek.”

#Honnan jössz?

Az el „-ból, -ből” a származási helyet adja meg (elöljárószók). A paroli után a nyelv a tárgy, ezért a melléknevére -n kerül: la polan.

#Nagybetű és névelő

A népnevek és a nyelvek nagybetűs írása lehetséges, de ritkább – mondja a PMEG. A magyar helyesírás is kisbetűvel írja a nemzetiségeket és a nyelveket („magyar”, „angol”), az országneveket pedig nagybetűvel. Az országnevek nem kapnak la névelőt: Mi loĝas en Francujo. A többes számú nevek, például a (la) Filipinoj, kaphatják. A hónapnevek nagybetűsek (Oktobro), a napok nevei nem (lundo): lásd a napok és hónapok oldalt. Hogy hol beszélik az eszperantót, azt az eszperantó a világban oldalon olvashatod.

#Gyakori kérdések

#Francujo vagy Francio?

Mindkettő Franciaországot jelenti. A Francujo a hagyományos alak, alapvető részekből épül fel, és az Akadémia ezt használja a hivatalos meghatározásaiban; a Francio nem hivatalos, de nagyon gyakori. A PMEG szerint mindkettő teljesen használható, válassz egyet, és maradj mellette.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Magyarország”, „magyar” és „Budapest”?

Hungarujo vagy Hungario az ország, hungaro a magyar ember, hungara a melléknév és a nyelv neve (la hungara lingvo), a főváros pedig Budapeŝto.

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „amerikai vagyok” vagy „lengyel vagyok”?

Használj főnevet: Mi estas usonano (férfi), Mi estas usonanino (nő); Mi estas polo, Mi estas polino.

#Hogyan hívják a nyelveket eszperantóul?

A nép vagy az ország melléknevével, rendszerint a la névelővel: la angla „angol”, la franca „francia”, la ĉina „kínai”. Csak az Esperanto és néhány más -o végű nyelvnév marad la nélkül.

#Nagybetűvel írjuk-e a nemzetiségeket és a nyelveket az eszperantóban?

Általában nem: franco, la pola. Az országnevek és az -o végű nyelvnevek (Esperanto, Latino) nagybetűsek.

#Források

• PMEG: Landoj, popoloj kaj lingvoj
• PMEG: Majuskloj ĉe propraj nomoj
• PMEG: La ĉe propraj nomoj
• PMEG: El (származás)
• Akademio: La Akademio kaj la landnomoj
• Akademio: Listo de Rekomendataj Landnomoj (2009)
• Akademio: Oka Oficiala Aldono (1974), landnomoj és -io
• Akademio: Deka Oficiala Aldono (2023)
• Akademio: Universala Vortaro (Fundamento)
• ReVo: -uj, Usono, Irano
• ReVo, Magyarország és a szomszédai: Hungarujo, hungaro, hungara, Hungario, Budapeŝto, Danubo, Aŭstrujo, Slovakujo, Rumanujo, Serbujo, Kroatujo, Slovenujo
• Tatoeba: #474395, #431690, #11442766 (CC BY 2.0 FR)