Kifejezések
Ellentétek eszperantóul – a mal- megduplázza a szókincsed
Egyetlen hárombetűs előképző a „jó”-ból „rosszat”, a „zárt”-ból „nyitottat” csinál, így minden szópár egy tőbe kerül kettő helyett.
Az eszperantó ellentétet a mal- előképzővel képez: bona „jó” → malbona „rossz”, granda „nagy” → malgranda „kicsi”, fermi „bezárni” → malfermi „kinyitni”. Tanulj meg egy tövet, és ismered a skála mindkét végét. Az alábbi táblázatok 74 szópárt adnak téma szerint. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
Hogyan működik a mal-?
A mal- a tíz hivatalos előképző egyike. A Fundamento (1905) egy sorban magyarázza: ellentétet jelöl, mint a bona – malbona. A PMEG „a közvetlenül ellentétes fogalom”-ként határozza meg, és hozzáteszi, hogy csak ott használjuk, ahol van közvetlen ellentét. Soha nem változtatja a szófajt (lásd a szóképzést):
- A melléknevek a leggyakoribbak: varma „meleg” → malvarma „hideg”.
- Az igék megfordítják a cselekvést: permesi „megengedni” → malpermesi „megtiltani”.
- A határozószók és kis szavak: frue „korán” → malfrue „későn”, antaŭ → malantaŭ „mögött”.
- A főnevek: lumo „fény” → mallumo „sötétség”.
Önmagában a mal- tő is: malo „az ellentét”. La malo de "alta" estas "malalta". – „Az »alta« ellentéte a »malalta«.”
A hangsúly a szokásos szabályt követi, az utolsó előtti magánhangzót, ezért általában nem a mal- részre esik: mal-BO-na, mal-FER-mi. A malpli „kevesebb”, a malplej „legkevesebb” és a maltro „túl kevés” szóban csak két magánhangzó van, ezért a hangsúly az előképzőre kerül: MAL-pli, MAL-plej, MAL-tro (PMEG).
A magyarban nincs ilyen általános ellentétképző. Az ellentétet gyakran teljesen más szó adja (jó – rossz, nagy – kicsi), vagy a „-tlan/-tlen” (-atlan/-etlen) képző (türelmes – türelmetlen, kellemes – kellemetlen). Az eszperantó mal- következetes: egy tőből mindkét véget megkapod.
Méret és mennyiség
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| granda | nagy | malgranda | kicsi | mal-GRAN-da |
| longa | hosszú | mallonga | rövid | mal-LON-ga |
| larĝa | széles | mallarĝa | keskeny | mal-LAR-ĝa |
| alta | magas | malalta | alacsony | mal-AL-ta |
| dika | vastag | maldika | vékony | mal-DI-ka |
| profunda | mély | malprofunda | sekély | mal-pro-FUN-da |
| peza | nehéz | malpeza | könnyű | mal-PE-za |
| plena | tele | malplena | üres | mal-PLE-na |
| multa | sok | malmulta | kevés | mal-MUL-ta |
| tro | túl sok | maltro | túl kevés | MAL-tro |
| pli | több | malpli | kevesebb | MAL-pli |
| plej | a legtöbb | malplej | a legkevesebb | MAL-plej |
| forta | erős | malforta | gyenge | mal-FOR-ta |
| ofta | gyakori | malofta | ritka | mal-OF-ta |
Hőmérséklet, fény és tapintás
A színek oldalán láthatod, hogyan ad a hel- és a malhel- világos és sötét árnyalatot.
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| varma | meleg | malvarma | hideg | mal-VAR-ma |
| hela | világos | malhela | sötét | mal-HE-la |
| lumo | fény | mallumo | sötétség | mal-LU-mo |
| seka | száraz | malseka | nedves | mal-SE-ka |
| mola | puha | malmola | kemény | mal-MO-la |
| glata | sima | malglata | durva | mal-GLA-ta |
| akra | éles | malakra | életlen, tompa | mal-A-kra |
| pura | tiszta | malpura | piszkos | mal-PU-ra |
| freŝa | friss | malfreŝa | állott | mal-FRE-ŝa |
| sata | jóllakott | malsata | éhes | mal-SA-ta |
Kor, idő és sebesség
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| juna | fiatal | maljuna | idős (emberről) | mal-JU-na |
| nova | új | malnova | régi (tárgyról) | mal-NO-va |
| frua | korai | malfrua | késői | mal-FRU-a |
| frue | korán (határozószó) | malfrue | későn (határozószó) | mal-FRU-e |
| rapida | gyors | malrapida | lassú | mal-ra-PI-da |
| ofte | gyakran | malofte | ritkán | mal-OF-te |
Minőség, jellem és érzések
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| bona | jó | malbona | rossz | mal-BO-na |
| bela | szép | malbela | csúnya | mal-BE-la |
| facila | könnyű | malfacila | nehéz | mal-fa-CI-la |
| ĝoja | örömteli | malĝoja | szomorú | mal-ĜO-ja |
| feliĉa | boldog | malfeliĉa | boldogtalan | mal-fe-LI-ĉa |
| riĉa | gazdag | malriĉa | szegény | mal-RI-ĉa |
| saĝa | bölcs | malsaĝa | ostoba | mal-SA-ĝa |
| ĝentila | udvarias | malĝentila | udvariatlan, durva | mal-ĝen-TI-la |
| agrabla | kellemes | malagrabla | kellemetlen | mal-a-GRA-bla |
| kuraĝa | bátor | malkuraĝa | gyáva | mal-ku-RA-ĝa |
| pacienca | türelmes | malpacienca | türelmetlen | mal-pa-ci-EN-ca |
| ĝusta | helyes | malĝusta | helytelen | mal-ĜUS-ta |
| vera | igaz | malvera | hamis | mal-VE-ra |
| sama | ugyanaz | malsama | különböző | mal-SA-ma |
| sana | egészséges | malsana | beteg | mal-SA-na |
| amiko | barát | malamiko | ellenség | mal-a-MI-ko |
| ami | szeretni | malami | gyűlölni | mal-A-mi |
| ŝati | kedvelni | malŝati | nem kedvelni | mal-ŜA-ti |
| espero | remény | malespero | kétségbeesés | mal-es-PE-ro |
| ordo | rend | malordo | rendetlenség | mal-OR-do |
A malŝati szóról lásd az érzelmek oldalt: a ReVo szerint értéktelennek tartást jelent, a hétköznapi „nem szeretem” kifejezésére a Mi ne ŝatas biztonságosabb.
Mozgás és cselekvések
Az igéknél a mal- a fordított cselekvést adja.
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| fermi | bezárni | malfermi | kinyitni | mal-FER-mi |
| ŝalti | bekapcsolni | malŝalti | kikapcsolni | mal-ŜAL-ti |
| ligi | megkötni | malligi | kioldani | mal-LI-gi |
| ŝlosi | bezárni (kulccsal) | malŝlosi | kinyitni (kulccsal) | mal-ŜLO-si |
| kovri | letakarni | malkovri | felfedni, felfedezni | mal-KOV-ri |
| vesti | felöltöztetni | malvesti | levetkőztetni | mal-VES-ti |
| fari | csinálni | malfari | visszacsinálni | mal-FA-ri |
| plenigi | megtölteni | malplenigi | kiüríteni | mal-ple-NI-gi |
| pliigi | növelni | malpliigi | csökkenteni | mal-pli-I-gi |
| permesi | megengedni | malpermesi | megtiltani | mal-per-ME-si |
| helpi | segíteni | malhelpi | akadályozni | mal-HEL-pi |
| aperi | megjelenni | malaperi | eltűnni | mal-a-PE-ri |
| sukcesi | sikerülni | malsukcesi | nem sikerülni | mal-suk-CE-si |
| dormi | aludni | maldormi | ébren maradni | mal-DOR-mi |
| supreniri | felmenni | malsupreniri | lemenni | mal-su-pre-NI-ri |
| instali | telepíteni | malinstali | eltávolítani (telepített dolgot) | mal-in-STA-li |
Néhány igénél a PMEG pontosabb jelentést jegyez meg. A maldormi azt jelenti, hogy ébren maradunk, amikor rendesen aludnánk, a malhavi „hiányt szenvedni” pedig azt, hogy nincs meg valami, aminek meg kellene lennie.
Hely és irány
| Eszperantó | Magyar | Ellentét | Magyar | Az ellentét kiejtése |
|---|---|---|---|---|
| supre | fent | malsupre | lent | mal-SU-pre |
| supren | felfelé | malsupren | lefelé | mal-SU-pren |
| supra | felső | malsupra | alsó | mal-SU-pra |
| antaŭ | előtt | malantaŭ | mögött | mal-AN-taŭ |
| antaŭe | elöl | malantaŭe | hátul | mal-an-TAŬ-e |
| dekstra | jobb | maldekstra | bal | mal-DEKS-tra |
| dekstre | jobbra, jobb oldalon | maldekstre | balra, bal oldalon | mal-DEKS-tre |
| proksima | közeli | malproksima | távoli | mal-prok-SI-ma |
Mal- és ne
A ne csak tagad, a mal- az ellentétet mondja ki. A ne laŭdi „nem dicsérni” nem mond rosszat, a mallaŭdi „elmarasztalni, elítélni” viszont igen. A PMEG ezeket az ellentéteket adja:
| Alapszó | ne-vel | *mal-*lal |
|---|---|---|
| utila „hasznos” | neutila „haszontalan” | malutila „káros” |
| afabla „kedves” | neafabla „nem kedves” | malafabla „barátságtalan, goromba” |
| amiko „barát” | neamiko (ritka) „se nem barát, se nem ellenség” | malamiko „ellenség” |
A ne bona „nem jó” tehát nyitva hagyja a közepet, a malbona „rossz” viszont a skála másik vége. A kettő kombinálható is, például ne malbona „nem rossz”.
Ellentétek mal- nélkül
Sok ellentét két egymástól független tő, így nincs szükség mal- előképzőre. A PMEG példái között szerepel a tago – nokto „nappal – éjszaka”, a komenci – fini „kezdeni – befejezni” és a nigra – blanka „fekete – fehér”.
| Eszperantó | Magyar | Eszperantó | Magyar |
|---|---|---|---|
| tago – nokto | nappal – éjszaka | komenci – fini | kezdeni – befejezni |
| demandi – respondi | kérdezni – válaszolni | veni – iri | jönni – menni |
| doni – preni | adni – venni | aĉeti – vendi | venni – eladni |
| forgesi – memori | elfelejteni – emlékezni | nigra – blanka | fekete – fehér |
| nordo – sudo | észak – dél | sur – sub | rajta – alatt |
Három további esetet meg kell jegyezni:
- A férfi és a nő az -in- képzőt használja, nem a mal- előképzőt: viro „férfi” – virino „nő”, patro „apa” – patrino „anya”. Lásd az utóképzőket.
- A mindig és a soha a tabellaszavakból jön: ĉiam „mindig” – neniam „soha”. Lásd a tabellaszavakat.
- Rövid változatok léteznek néhány mal- szó mellett: a kurta a mallonga mellett, a frida a malvarma mellett, a liva a maldekstra mellett. A PMEG szerint a kurta és a frida főleg költői és szakszavakban fordul elő (fridujo „hűtőszekrény”), a mal- szó pedig mindig helyes marad.
Hány szót ad a mal-?
- október 8-án megszámoltuk a mal- szavakat a szótárunk mögötti ReVo-adatokban, amelyben 32 762 szócikk van. Egy szócikk akkor számított, ha a címszava *mal-*lal kezdődik, és a ReVo másik szó *mal-*os származékaként tartja nyilván. Kihagytuk magát a mal- tövet (malo, male) és az olyan hasonlókat, mint a malto „maláta” és a malgraŭ „ellenére”.
Az eredmény 784 szó: az összes szócikk 2,4%-a, és 463 különböző ReVo-tőszócikkre épül. Az előképző nélkül mindegyik még egy megtanulandó szó lenne. Az 1000 leggyakoribb szó listáján 42 kezdődik *mal-*lal, élükön a malbona (229. hely), a malgranda (268.), a malpli (297.) és a malnova (306.).
Mondatokban
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| La kafo estas tro malvarma. | A kávé túl hideg. |
| Tio ne estas malbona ideo. | Ez nem rossz ötlet. |
| Mia avo estas maljuna, sed li ne estas malsaĝa. | A nagyapám idős, de nem ostoba. |
Előbb a leggyakoribb szavakat tanuld meg, utána add hozzá az ellentéteiket.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul egy szó ellentétét?
Tedd elé a mal- előképzőt: granda „nagy” → malgranda „kicsi”. A végződés marad, ezért melléknévvel, igével, határozószóval és főnévvel is működik.
Mi a különbség a mal- és a ne között?
A ne azt jelenti „nem”, a mal- azt, hogy „az ellentéte”. A neutila „haszontalan”, a malutila viszont „káros”.
Betehetjük a mal- előképzőt bármelyik szó elé?
Nem, csak ahol van közvetlen ellentét. Sok ellentét külön tő, például a tago – nokto „nappal – éjszaka”.
Hány eszperantó szó használja a mal- előképzőt?
Az általunk ellenőrzött ReVo-adatokban 784 szó épül vele (2026. október 8-án számoltuk).
A „férfi” ellentéte a malviro?
Nem. A nőt az -in- jelöli: viro „férfi” → virino „nő”.
Források
- PMEG – MAL
- PMEG – Előképzők
- Fundamento de Esperanto – Ekzercaro (a toldalékok magyarázata)
- ReVo (Reta Vortaro): mal- és a táblázatok minden szava, például bona, malbona
- Gyakorisági rangok: a saját, 1000 leggyakoribb szóból álló listánk, Tatoeba-mondatokon számolva (CC BY 2.0 FR)
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.