Kifejezések
Állatok eszperantóul: macska, kutya, ló és más
Háziállatok, haszonállatok és vadállatok rövid nevei, plusz három kis szórész, amelyekkel kicsinyt, nőstényt és hímet képezhetsz.
Az „állat” eszperantóul besto. A macska kato, a kutya hundo, a ló ĉevalo, a madár birdo, a hal pedig fiŝo. Az állatnevek közönséges, -o végű főnevek, ezért a többes számot -j jelöli (katoj – „macskák”), a tárgyesetet pedig -n (Mi havas katon – „Van egy macskám”). A kicsinyt (-id-), a nőstényt (-in-) és a hímet (vir-) szórészek adják. A Kiejtés oszlop szótagokra bontja a szavakat, a hangsúlyos szótagot nagybetűvel jelöli; a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik.
Általános szavak
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| állat | besto | BES-to |
| házi kedvenc | dorlotbesto, hejmbesto | dor-lot-BES-to, hejm-BES-to |
| haszonállat, háziállat | dombesto | dom-BES-to |
| vadállat | sovaĝa besto | so-VA-ĝa BES-to |
| emlős | mamulo | ma-MU-lo |
| madár, hal, rovar | birdo, fiŝo, insekto | BIR-do, FI-ŝo, in-SEK-to |
A besto rendszerint az embertől különböző állatot jelent; a ReVo szótár megad egy második jelentést is, amely az embert is magában foglalja, és ez az animalo jelentése is. Állatra általában a ĝi („az”) névmást használjuk (lásd névmások): Mia hundo estas malgranda, sed ĝi bojas laŭte. – „A kutyám kicsi, de hangosan ugat.” A magyar „ő” nemtől függetlenül használható, az eszperantóban viszont a férfira li, a nőre ŝi, az állatra többnyire ĝi utal.
Háziállatok és haszonállatok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| kutya | hundo | HUN-do |
| macska | kato | KA-to |
| házinyúl, üreginyúl | kuniklo | ku-NI-klo |
| hörcsög | hamstro | HAMS-tro |
| papagáj | papago | pa-PA-go |
| egér, patkány | muso, rato | MU-so, RA-to |
| ló | ĉevalo | ĉe-VA-lo |
| szamár | azeno | a-ZE-no |
| tehén | bovino | bo-VI-no |
| juh | ŝafo | ŜA-fo |
| kecske | kapro | KA-pro |
| disznó | porko | POR-ko |
| tyúk, csirke | koko | KO-ko |
| kacsa | anaso | a-NA-so |
| liba | ansero | an-SE-ro |
| pulyka | meleagro | me-le-A-gro |
A dombesto a haszonállatokat is magában foglalja; a ReVo példái a tehén, a szamár, a disznó és a tyúk. Hogy miért bovino a tehén, azt lejjebb, a szarvasmarháról szóló részben magyarázzuk el.
Vadállatok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| oroszlán | leono | le-O-no |
| tigris | tigro | TI-gro |
| elefánt | elefanto | e-le-FAN-to |
| medve | urso | UR-so |
| farkas | lupo | LU-po |
| róka | vulpo | VUL-po |
| szarvas | cervo | CER-vo |
| mezei nyúl | leporo | le-PO-ro |
| vaddisznó | apro | A-pro |
| majom | simio | si-MI-o |
| zsiráf | ĝirafo | ĝi-RA-fo |
| kenguru | kanguruo | kan-gu-RU-o |
| denevér | vesperto | ves-PER-to |
| kígyó | serpento | ser-PEN-to |
| béka | rano | RA-no |
| krokodil | krokodilo | kro-ko-DI-lo |
| teknős | testudo | tes-TU-do |
A magyarhoz hasonlóan az eszperantó is egy szóval nevezi meg a rokon állatokat: a simio a kisebb majmokat és az emberszabású majmokat egyaránt jelenti, a testudo pedig a szárazföldi és a vízi teknősöket. A nyúl esetében viszont a magyar egyetlen szót használ (házinyúl, mezei nyúl), az eszperantóban két külön szó van: a kuniklo a házinyúl vagy az üreginyúl, a leporo a mezei nyúl. Az apro a vaddisznó; a háziasított disznó hímje a virporko.
Madarak
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| sas | aglo | A-glo |
| bagoly | strigo | STRI-go |
| varjú, holló | korvo | KOR-vo |
| veréb | pasero | pa-SE-ro |
| galamb | kolombo | ko-LOM-bo |
| hattyú | cigno | CIG-no |
| pingvin | pingveno | ping-VE-no |
| kakukk | kukolo | ku-KO-lo |
| szarka | pigo | PI-go |
Vigyázz a hasonló alakú szavakra: a pigo szarka, nem disznó (a disznó porko), a kakukk pedig kukolo, nem kuko „sütemény”. A korvo a varjút és a hollót is jelenti (ReVo: a Corvus nemzetség); a dolmányos varjú korniko.
Tengeri állatok, halak és rovarok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés |
|---|---|---|
| cápa | ŝarko | ŜAR-ko |
| lazac | salmo | SAL-mo |
| bálna | baleno | ba-LE-no |
| delfin | delfeno | del-FE-no |
| fóka | foko | FO-ko |
| polip | polpo | POL-po |
| krabb, tengeri rák | krabo | KRA-bo |
| folyami rák | kankro | KAN-kro |
| méh | abelo | a-BE-lo |
| hangya | formiko | for-MI-ko |
| pillangó, lepke | papilio | pa-pi-LI-o |
| légy | muŝo | MU-ŝo |
| szúnyog | kulo | KU-lo |
| pók | araneo | a-ra-NE-o |
| csiga | heliko | he-LI-ko |
A kankro folyami rák, nem krabb. Bármely más állatot megkereshetsz a szótárban. A színnevek a szokott módon működnek (lásd színek): nigraj katoj – „fekete macskák”.
Tehén, bika, ökör és borjú
A bovo a faj, a szarvasmarha, a bovino pedig a nőstény bovo, vagyis a tehén. A bovino nem „szarvasmarha-” értelmű melléknév; a „szarvasmarhára vonatkozó” melléknév a bova. A ReVo a bovino és a bovido („borjú”) forrásaként is a Fundamento szótárát, az Universala Vortaro című művet nevezi meg.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| szarvasmarha (a faj) | bovo | BO-vo | A bovoj többes szám mindkét nemű szarvasmarhát jelent |
| tehén | bovino | bo-VI-no | bov- + -in-, „nőstény” |
| bika | virbovo | vir-BO-vo | vir- + bovo. A ReVo a taŭro szót ritkának jelöli |
| ökör | okso | OK-so | Kiherélt bika |
| borjú | bovido | bo-VI-do | bov- + -id-, „kölyök, utód” |
| marhahús | bovaĵo | bo-VA-ĵo | A bovo húsa |
| tehénistálló | bovejo | bo-VE-jo | bov- + -ej-, „hely” |
Hagyományosan mindig hozzáteszik az -in- utóképzőt, ha nőstényre gondolnak, ezért a bovino mellett a puszta bovo akár „bikának” is hallatszhat. A PMEG ugyanezt a szokást írja le a koko és a kokino esetében. A többes szám ettől még mindkét nemet magában foglalja, és egyre többen már nem teszik hozzá automatikusan az -in- végződést. Mindkét mód helyes.
Kicsinyek, nőstények és hímek
Az állatnevek szótövei nemtől függetlenek: a kato bármilyen macska lehet. Három eszköz segít pontosítani.
| Állat | Kicsi (-id-) | Nőstény (-in-) | Hím (vir-) |
|---|---|---|---|
| hundo kutya | hundido kölyökkutya | hundino szuka | virhundo kan |
| kato macska | katido kiscica | katino nőstény macska | virkato kandúr |
| ĉevalo ló | ĉevalido csikó | ĉevalino kanca | virĉevalo csődör |
| ŝafo juh | ŝafido bárány | ŝafino anyajuh | virŝafo kos |
| kapro kecske | kaprido gida | kaprino nőstény kecske | virkapro bak |
| porko disznó | porkido malac | porkino koca | virporko kan |
| koko tyúk, csirke | kokido csibe | kokino tyúk | virkoko kakas |
| bovo szarvasmarha | bovido borjú | bovino tehén | virbovo bika |
Az -id- az állat kicsinyét jelöli (PMEG). Az -in- nőstényt képez. Mindkettő önállóan is szótő lehet: az ido „állatkölyök”, az ino „nőstény”. A hangsúly is együtt mozog velük: KA-to → ka-TI-do, ka-TI-no, de vir-KA-to.
A vir- nem hivatalos előképző, és a PMEG 29 nem hivatalos előképzőt felsoroló listáján sem szerepel. Ez a viro („férfi”) szótő egy másik szótő előtt, ahogyan minden összetételben. Használhatod a melléknevet is: vira kato. Néhány szótő eleve hím állatot jelöl: boko („bak”), stalono („csődör”), kapono („kappan”), okso („ökör”) és taŭro („bika”) (PMEG). Egyesek a nem hivatalos -iĉ- utóképzőt használják, például katiĉo; a PMEG szerint ez a legnépszerűbb ilyen javaslat, de a legtöbben még mindig a vir- előképzőt választják. Bővebben az előképzőkről és az utóképzőkről.
Helyek, csoportok és hús
Más utóképzők is jól működnek az állatnevekkel; a rendszerről lásd a szóalkotás oldalát.
| Szórész | Jelentés | Példák |
|---|---|---|
| -ej- | valaminek a helye | ĉevalejo „lóistálló”, kokejo „tyúkól”, hundejo „kutyaól”, porkejo „disznóól” |
| -ar- | csoport | ŝafaro „juhnyáj”, bovaro „szarvasmarhacsorda”, birdaro „madárcsapat”, abelaro „méhcsalád”, bestaro „állatvilág” |
| -aĉ- | rossz minőségű, megvető | ĉevalaĉo „gebe”, hundaĉo „korcs” |
| -et- | kisebb | ĉevaleto „kis ló” |
| -aĵ- | hús | porkaĵo „disznóhús”, bovaĵo „marhahús” |
A külön szó, a grego bármilyen nyájat vagy csordát jelent: grego da ŝafoj – „juhnyáj”. Az -aĉ- megvetést fejez ki, ezért óvatosan használd.
Állathangok
Az állati hangadás általános igéje a bleki: La ŝafoj blekas. – „A juhok bégetnek.” Sok állatnak saját igéje is van. A ReVo megjegyzi az állat + -e + bleki mintát, például bove bleki „bőgni” és porke bleki „röfögni”.
| Állat | Ige | Kiejtés | Hangutánzó szó |
|---|---|---|---|
| kutya | boji „ugat” | BO-ji | boj! |
| macska | miaŭi „nyávog”, ronroni „dorombol” | mi-AŬ-i, ron-RO-ni | miaŭ! |
| tehén, oroszlán | muĝi „bőg, ordít” | MU-ĝi | mu! |
| ló | heni „nyerít” | HE-ni | |
| szamár | iai „iázik” | i-A-i | ia! |
| juh | bleki „béget” | BLE-ki | be! |
| disznó | grunti „röfög” | GRUN-ti | grunt! |
| kakas | kokeriki „kukorékol” | ko-ke-RI-ki | kikeriki! |
| tyúk | kluki „kotyog, kotkodácsol” | KLU-ki | kluk kluk! |
| kacsa, liba | gaki „hápog, gágog” | GA-ki | gik gak! |
| béka | kvaki „brekeg” | KVA-ki | kvak! |
| csibe, kismadár | pepi „csipog” | PE-pi | kvivit! |
| bagoly | ululi „huhog” | u-LU-li | hu hu! |
| méh, légy | zumi „zümmög” | ZU-mi |
A PMEG szerint a hangutánzó szavak minden nyelv legzabolátlanabb részét alkotják, ezért az írásmódjuk ingadozik. Pulykára a glu glu glu alakot említi. A magyar hangutánzó szavak is mások, mint az eszperantóbeliek: a kutya „vau”, a macska „miau”, a tehén „mú”, a kakas „kukurikú”, a bagoly „huhú”.
Állatok a mondatokban
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Ĉu vi havas dorlotbeston? | Van házi kedvenced? |
| Mi havas du katojn kaj unu hundon. | Van két macskám és egy kutyám. |
| Nia kato havas kvar katidojn. | A macskánknak négy kiscicája van. |
| La bovinoj manĝas herbon sur la kampo. | A tehenek a mezőn legelik a füvet. |
| Kiun beston vi plej ŝatas? | Melyik állatot szereted a legjobban? |
| Mi vidis elefanton en la zoo. | Láttam egy elefántot az állatkertben. |
Figyeld meg a tárgyesetet jelölő -n végződést (katojn, beston) és a többes szám -j végződését. Lásd: főnevek és melléknevek.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „macska”?
Kato (KA-to). A kiscica katido, a nőstény macska katino, a többes szám pedig katoj. Mi havas katon. – „Van egy macskám.”
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „kutya”?
Hundo (HUN-do). A kölyökkutya hundido, a szuka hundino, az ugatás pedig boji. Mia hundo bojas. – „A kutyám ugat.”
Mi az „állat” eszperantóul?
Besto, többes számban bestoj. Létezik az animalo is, ez az embert is magában foglalja. A házi kedvenc dorlotbesto.
Mi a „tehén” eszperantóul?
Bovino, a bovo („szarvasmarha”) nőstény alakja. A „szarvasmarha-” melléknév a bova. A bika virbovo, a borjú pedig bovido.
Hogyan nevezzük meg az állat kicsinyét eszperantóul?
Add hozzá az -id- utóképzőt: hundo → hundido „kölyökkutya”, bovo → bovido „borjú”. A hangsúly az -id- szótagra tolódik.
Milyen hangokat adnak ki az állatok eszperantóul?
A kutya bojas, a macska miaŭas, a ló henas, a juh blekas, a disznó pedig gruntas. Az általános ige a bleki.
Források
- ReVo: besto, kato, hundo, ĉevalo, ŝafo, kapro, porko, koko
- ReVo: bovo, bovino, bovido, virbovo, taŭro
- ReVo: simio, korvo, leporo, kuniklo, apro, kukolo, kankro
- ReVo, állathangok: bleki, boji, miaŭi, muĝi, mu, heni, iai, grunti, kokeriki, gaki, ululi, kluki, kvaki, pepi, zumi, ronroni
- ReVo (mamulo, hamstro, meleagro) és az angol nyelvű Wiktionary a többi állatnévhez
- PMEG – Seksa signifo de O-vortoj
- PMEG utóképzők: ID, IN, EJ, AR, AĈ, nem hivatalos IĈ
- PMEG: nem hivatalos előképzők, személyes névmások, hangutánzó szavak
- Universala Vortaro (Fundamento)
- Wiktionary: bovejo
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.