Kifejezések
Iskola eszperantóul – tantárgyak, eszközök, lerni és studi
Iskolák, emberek, tantárgyak és eszközök szavai – és a szokásos buktatók: lerni és studi, lernanto és studento.
Az iskola eszperantóul lernejo, felépítése lern·ej·o, vagyis „tanulni” plusz „hely”: a tanulásra szánt hely. A tanuló lernanto, a tanár instruisto, a három fő ige pedig lerni „tanulni”, instrui „tanítani” és studi „tanulmányozni, tanulni (egy szakot)”. Három buktatót érdemes ismerni: a studento egyetemi hallgatót jelent, a profesoro egyetemi tanárt, a lerni pedig nem a „megtudni” igéje. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
Az iskolák fajtái
Az iskolatípusok neve és a korhatárok országonként eltérnek, ezért a ReVo referenciaszótár a sorrendben elfoglalt helyükkel határozza meg őket, és az életkori sávokat országtól függőnek adja meg.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| iskola | lernejo | ler-NE-jo | bármilyen tanulásra szánt hely |
| óvoda | infanĝardeno | in-fan-ĝar-DE-no | kb. 5 éves korig, az alapiskola előtt |
| alapiskola (általános iskola) | bazlernejo | baz-ler-NE-jo | elementa lernejo is; kb. 6 éves kortól 10 vagy 15 éves korig |
| középiskola | mezlernejo | mez-ler-NE-jo | 11 éves vagy idősebb kortól 18 éves korig |
| gimnázium, líceum | gimnazio, liceo | gim-na-ZI-o, li-CE-o | középiskola, országonként másként szervezve |
| felsőfokú iskola | supera lernejo | su-PE-ra ler-NE-jo | a ReVo egyetemekre és akadémiákra használja |
| egyetem | universitato | u-ni-ver-si-TA-to | karokra (fakultatoj) tagolódik |
| osztály (egy évfolyam diákjai) | klaso | KLA-so | en la kvina klaso „az ötödik osztályban” |
| osztályterem, tanterem | klasĉambro | klas-ĈAM-bro | |
| tornaterem | gimnastikejo | gim-nas-ti-KE-jo |
Az angol „college” szónak nincs egyetlen megfelelője. A ReVo a kolegio szót intézetként vagy karként határozza meg, és a gimnazio és a liceo mellett lehetséges középiskolaként sorolja fel, ezért a pontosság kedvéért mondd azt: universitato, fakultato vagy mezlernejo. A magyar „főiskola” kifejezésre hasonlóan a supera lernejo vagy a fakultato áll közel, attól függően, hogy intézményre vagy karra gondolsz.
Az iskolarendszer Magyarországon
Magyarországon az óvoda után az általános iskola következik, majd a középfokú oktatás (gimnázium vagy szakképző intézmény). Eszperantóul az óvodára az infanĝardeno, az általános iskolára a bazlernejo, a gimnáziumra a gimnazio ad jó megfelelőt. A szakképző intézményekhez nem találtunk egyértelmű ReVo-szót, ezért általános kifejezésként a mezlernejo használható, de ha a pontos típus fontos, nevezd meg magyarul vagy írd körül.
Emberek az iskolában
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| tanuló, diák | lernanto | ler-NAN-to | bárki, aki tanul; női alak: lernantino |
| egyetemi hallgató | studento | stu-DEN-to | ReVo: felsőfokú iskola tanulója |
| osztálytárs | samklasano | sam-kla-SA-no | |
| tanár | instruisto | in-stru-IS-to | foglalkozásszerűen tanít; női alak: instruistino |
| egyetemi tanár, professzor | profesoro | pro-fe-SO-ro | magas rangú egyetemi oktató |
| iskolaigazgató | lernejestro | ler-ne-JES-tro | lern·ej·estr·o, „iskola + vezető” |
| rektor | rektoro | rek-TO-ro | egyetem vezetője; a ReVo gimnazio vezetőjére is használja |
Két hamis barát miatt óvatosnak kell lenni. Az iskolába járó gyerekre a ReVo használati megjegyzése a lernanto szót ajánlja, nem a studento szót. A ReVo továbbá félrevezetőnek jelöli nemzetközi szinten, és kerülendőnek az eszperantóban a profesoro szót abban az értelemben, ahogy az újlatin nyelvű országokban használják: alap- vagy középiskolai tanár. A magyarban sem „professzor” az iskolai tanár: az „egyetemi tanár” (professzor) a profesoro, a „tanár” viszont az instruisto. Az iskolai tanár tehát instruisto; több munkahelyi szót a foglalkozások és munka oldalon találsz.
Tantárgyak
Az iskolai tantárgy a tudás egy fako „ága”, és a ReVo egy példája a fako szócikkben az iskolai tantárgyakat lernofakoj-nak nevezi. A nyelveket melléknévvel nevezzük meg: la angla „angol”, la franca „francia”.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| matematika | matematiko | ma-te-ma-TI-ko | |
| történelem | historio | his-to-RI-o | |
| földrajz | geografio | ge-o-gra-FI-o | |
| fizika | fiziko | fi-ZI-ko | |
| kémia | ĥemio, kemio | ĥe-MI-o, ke-MI-o | a ReVo mindkettőt felsorolja; a PMEG szerint a Ĥ-s szavaknak gyakran van K-s változatuk |
| biológia | biologio | bi-o-lo-GI-o | |
| nyelv | lingvo | LIN-gvo | fremda lingvo „idegen nyelv” |
| irodalom | literaturo | li-te-ra-TU-ro | |
| zene | muziko | mu-ZI-ko | |
| rajz, művészet | arto | AR-to | desegni „rajzolni” |
| sport, testnevelés | sporto | SPOR-to | gimnastiko „torna” is |
Iskolai eszközök és az -il- képző
A PMEG az -il- képzőt „eszköz, készülék, mód” jelentésűnek írja le: ami előtte áll, az mutatja a cselekvést. Így a skribi „írni” szóból lesz a skribilo, bármilyen íróeszköz. Az egyszerű tövek, mint a libro, kajero és krajono, nem kapnak -il- képzőt.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| könyv | libro | LI-bro | |
| tankönyv | lernolibro | ler-no-LI-bro | „tanulók könyve” |
| füzet | kajero | ka-JE-ro | |
| ceruza | krajono | kra-JO-no | |
| toll, íróeszköz | skribilo | skri-BI-lo | a skribi szóból |
| radír | gumo, skrapgumo | GU-mo, skrap-GU-mo | ReVo: a gumo egyik jelentése a skrapgumo |
| hegyező | pintigilo | pin-ti-GI-lo | a pintigi „kihegyezni” szóból |
| vonalzó | liniilo | li-ni-I-lo | vonalhúzásra szolgáló eszköz |
| számológép | kalkulilo | kal-ku-LI-lo | a kalkuli szóból |
| tábla | skribtabulo, tabulo | skrib-ta-BU-lo, ta-BU-lo | ReVo: krétával írunk a fekete tabulo felületére |
| kréta | kreto | KRE-to | |
| pad, íróasztal | pupitro | pu-PI-tro | ReVo példája: a tanuló padja |
| iskolatáska | tornistro | tor-NIS-tro | merev hátitáska; a dorsosako sima hátizsák |
Órák, házi feladat és vizsgák
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| órarend | horaro | ho-RA-ro | lerneja horaro „iskolai órarend” |
| lecke, óra | leciono | le-ci-O-no | egy tanfolyam része |
| tanfolyam | kurso | KUR-so | leckék sorozata |
| házi feladat | hejmtasko | hejm-TAS-ko | |
| vizsga | ekzameno | ek-za-ME-no | |
| osztályzat, jegy | noto | NO-to | ReVo: a tanár értékelésének jele |
| oklevél, diploma | diplomo | di-PLO-mo | |
| szünet | paŭzo | PAŬ-zo |
A magyar iskolákban az osztályzatok ötfokozatúak (a legjobb az 5-ös, a „jeles”, a legrosszabb az 1-es, az „elégtelen”); eszperantóul az osztályzat noto.
Igék a tanuláshoz, tanításhoz és vizsgához
| Eszperantó | Kiejtés | Jelentés | Példa |
|---|---|---|---|
| lerni | LER-ni | tanulni | Mi lernas naĝi. – „Úszni tanulok.” |
| instrui | in-STRU-i | tanítani | Mia patrino instruas la francan. – „Anyám franciát tanít.” |
| studi | STU-di | tanulmányozni, (szakot) tanulni | Mia fratino studas fizikon. – „A nővérem fizikát tanul.” |
| ekzameni | ek-za-ME-ni | vizsgáztatni valakit | La instruisto ekzamenas la lernantojn. – „A tanár vizsgáztatja a tanulókat.” |
| ekzameniĝi, fari ekzamenon | ek-za-me-NI-ĝi, FA-ri ek-za-ME-non | vizsgázni | Morgaŭ mi ekzameniĝos. – „Holnap vizsgázom.” |
| trapasi ekzamenon | tra-PA-si ek-za-ME-non | átmenni a vizsgán | Ŝi trapasis la ekzamenon. – „Átment a vizsgán.” |
| diplomiĝi | di-plo-MI-ĝi | diplomát szerezni, végezni | Mia fratino diplomiĝos en Junio. – „A nővérem júniusban diplomázik.” |
Tanulni, tanulmányozni vagy tanítani: lerni, studi, instrui
A ReVo a lerni igét úgy határozza meg, mint tudás és jártasságok felvételét a tudomány, a művészet, a mesterség vagy a sport területén, illetve tudás szerzését tapasztalatból. A studi igét úgy, mint szorgalmas munkát tanfolyamokkal, olvasással és gyakorlatokkal egy terület mély megismeréséért. Az instrui a tudás továbbadása: instrui ion al iu vagy instrui iun pri io.
| Magyar | Eszperantó | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Eszperantót tanulok. | Mi lernas Esperanton. | a lerni nyelvet vagy készséget sajátít el |
| Az egyetemen fizikát tanulok. | Mi studas fizikon en la universitato. | a studi egy szakterület, tanulmányi program |
| Eszperantót tanítok. | Mi instruas Esperanton. | az instrui tudást ad át |
| Megtudtam, hogy bezár az iskola. | Mi eksciis, ke la lernejo fermiĝos. | ekscii „megtudni” |
A két tanuló ige átfedi egymást. Nyelvnél mindkettő helyes: Mi lernas Esperanton és Mi studas Esperanton is; a második a tudatos tanulmányozást hangsúlyozza. Tipikus botlások:
| Gyakori hiba | Helyesen | Ok |
|---|---|---|
| Mi instruas Esperanton („tanulok”-nak szánva) | Mi lernas Esperanton | az instrui „tanítani” |
| Mia filino estas studento en la bazlernejo | Mia filino estas lernanto en la bazlernejo | a studento egyetemi szint |
| Mi lernis, ke li foriris („megtudtam, hogy elment”) | Mi eksciis, ke li foriris | a ReVo szerint kerüljük a lerni igét a „megtudni” helyett |
| Mi ekzamenas hodiaŭ („vizsgám van”-nak szánva) | Mi ekzameniĝas hodiaŭ vagy Mi faras ekzamenon hodiaŭ | az ekzameni „vizsgáztatni valakit” |
Magyar anyanyelvűeknek. A magyar „tanul” ige egyszerre fedi a lerni és a studi igét, ezért magyarul a különbséget gyakran csak a szövegkörnyezet adja. A „tanít” az instrui. A „megtud” pedig nem lerni, hanem ekscii: „Megtudtam, hogy bezár az iskola” = Mi eksciis, ke la lernejo fermiĝos. Hasonlóképpen a magyar „vizsgázik” (aki a vizsgát teszi) az ekzameniĝi, a „vizsgáztat” (aki másokat vizsgáztat) pedig az ekzameni.
Az iskoláról beszélni
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| En kiu klaso vi estas? | Hányadik osztályba jársz? |
| Kion vi studas? | Mit tanulsz? |
| Kion vi lernas en la lernejo? | Mit tanulsz az iskolában? |
| Kiu estas via plej ŝatata lernofako? | Melyik a kedvenc tantárgyad? |
| Mi havas ekzamenon morgaŭ. | Holnap vizsgám van. |
| Mi devas lerni por la ekzameno. | Tanulnom kell a vizsgára. |
| Mi ricevis bonan noton pri historio. | Jó jegyet kaptam történelemből. |
| Ĉu vi jam faris la hejmtaskon? | Megcsináltad már a házi feladatot? |
| La leciono komenciĝas je la oka. | Az óra nyolckor kezdődik. |
| Dum la paŭzo ni ludas en la korto. | A szünetben az udvaron játszunk. |
| Mi iras al la lernejo per buso. | Busszal megyek iskolába. |
Iskolai szavak szóelemekből
| Képző | Jelentés (PMEG) | Iskolai példák |
|---|---|---|
| -ej- | valamire szánt hely | lernejo „iskola”, gimnastikejo „tornaterem” |
| -ant- | a cselekvést végző személy | lernanto „tanuló”, ekzamenanto „vizsgáztató” |
| -ist- | aki gyakran, esetleg foglalkozásszerűen foglalkozik vele | instruisto „tanár”, ekzamenisto „hivatalos vizsgáztató” |
| -il- | eszköz, mód | skribilo „toll”, lernilo „tanulási segédeszköz” |
Az instruanto az, aki éppen tanít, az instruisto foglalkozásszerűen tanít; vesd össze: képzők, szóalkotás és melléknévi igenevek. Az -iĝ- „válni” képző adja a diplom·iĝ·i szót, szó szerint „oklevél birtokosává válni”. Magának az eszperantónak a tanulásához kezdd a tanulási útmutatóval; a vizsgák oldala a KER-szintvizsgákat mutatja be.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „iskola”?
Lernejo. Az en la lernejo jelentése „iskolában”, az al la lernejo pedig „iskolába”: Mi estas en la lernejo, Mi iras al la lernejo.
Mi a különbség a lerni és a studi között?
A lerni tudás vagy készség felvétele: lerni naĝi. A studi egy terület mélyreható feldolgozása, például egyetemi tanulmányként: studi fizikon. Nyelvnél mindkettő használható, ezért a Mi lernas Esperanton és a Mi studas Esperanton is helyes; az instrui „tanítani”.
Mi a különbség a lernanto és a studento között?
A lernanto bárki, aki tanul, és az iskolába járó gyerekre ez a helyes szó. A studento egyetem vagy akadémia tanulója.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „holnap vizsgám van”?
Mi havas ekzamenon morgaŭ. A vizsgázáshoz mondd az ekzameniĝi vagy a fari ekzamenon kifejezést; az átmenéshez a trapasi ekzamenon kifejezést.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „gimnázium” és „főiskola”?
A gimnáziumra a mezlernejo, a gimnazio vagy a liceo használható. A főiskolára jelentés szerint válassz az universitato, a fakultato és a supera lernejo közül.
Források
- ReVo: lernejo, bazlernejo, mezlernejo, lernanto, lerni, lernilo, instrui, studi, studento, ekzameni, ekzameno, ekzameniĝi, ekzamenisto, diplomo, klaso, leciono, profesoro, universitato
- ReVo: gimnazio, liceo, kolegio, rektoro, infanĝardeno, fako, ĥemio, kemio, matematiko, geografio, historio, gimnastiko, gimnastikejo, klasĉambro, fiziko, biologio, lingvo, literaturo, muziko, sporto, arto, desegni
- ReVo: kajero, krajono, skribilo, gumo, tabulo, kreto, pupitro, liniilo, kalkulilo, pintigi, tornistro, dorsosako, horaro, hejmtasko, noto, ekscii
- PMEG: EJ, IL, IST, ESTR, AN, IĜ, Participoj kiel O-vortoj, Bazaj reguloj de elparolo
- Wiktionary, CC BY-SA 4.0: diplomiĝi
- Tatoeba, CC BY 2.0 FR, a használatot ezekkel a mondatokkal ellenőriztük: #558938, #597790, #552655, #561521
- A magyar iskolarendszerről és az osztályzatokról: Wikipédia: Magyarország oktatási rendszere, Wikipédia: Általános iskola, Wikipédia: Osztályzat
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.