Esperantopedia

Kifejezések

Iskola eszperantóul – tantárgyak, eszközök, lerni és studi

Iskolák, emberek, tantárgyak és eszközök szavai – és a szokásos buktatók: lerni és studi, lernanto és studento.

Frissítve: 5 perc olvasás

Az iskola eszperantóul lernejo, felépítése lern·ej·o, vagyis „tanulni” plusz „hely”: a tanulásra szánt hely. A tanuló lernanto, a tanár instruisto, a három fő ige pedig lerni „tanulni”, instrui „tanítani” és studi „tanulmányozni, tanulni (egy szakot)”. Három buktatót érdemes ismerni: a studento egyetemi hallgatót jelent, a profesoro egyetemi tanárt, a lerni pedig nem a „megtudni” igéje. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

Az iskolák fajtái

Az iskolatípusok neve és a korhatárok országonként eltérnek, ezért a ReVo referenciaszótár a sorrendben elfoglalt helyükkel határozza meg őket, és az életkori sávokat országtól függőnek adja meg.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
iskolalernejoler-NE-jobármilyen tanulásra szánt hely
óvodainfanĝardenoin-fan-ĝar-DE-nokb. 5 éves korig, az alapiskola előtt
alapiskola (általános iskola)bazlernejobaz-ler-NE-joelementa lernejo is; kb. 6 éves kortól 10 vagy 15 éves korig
középiskolamezlernejomez-ler-NE-jo11 éves vagy idősebb kortól 18 éves korig
gimnázium, líceumgimnazio, liceogim-na-ZI-o, li-CE-oközépiskola, országonként másként szervezve
felsőfokú iskolasupera lernejosu-PE-ra ler-NE-joa ReVo egyetemekre és akadémiákra használja
egyetemuniversitatou-ni-ver-si-TA-tokarokra (fakultatoj) tagolódik
osztály (egy évfolyam diákjai)klasoKLA-soen la kvina klaso „az ötödik osztályban”
osztályterem, tanteremklasĉambroklas-ĈAM-bro
tornateremgimnastikejogim-nas-ti-KE-jo

Az angol „college” szónak nincs egyetlen megfelelője. A ReVo a kolegio szót intézetként vagy karként határozza meg, és a gimnazio és a liceo mellett lehetséges középiskolaként sorolja fel, ezért a pontosság kedvéért mondd azt: universitato, fakultato vagy mezlernejo. A magyar „főiskola” kifejezésre hasonlóan a supera lernejo vagy a fakultato áll közel, attól függően, hogy intézményre vagy karra gondolsz.

Az iskolarendszer Magyarországon

Magyarországon az óvoda után az általános iskola következik, majd a középfokú oktatás (gimnázium vagy szakképző intézmény). Eszperantóul az óvodára az infanĝardeno, az általános iskolára a bazlernejo, a gimnáziumra a gimnazio ad jó megfelelőt. A szakképző intézményekhez nem találtunk egyértelmű ReVo-szót, ezért általános kifejezésként a mezlernejo használható, de ha a pontos típus fontos, nevezd meg magyarul vagy írd körül.

Emberek az iskolában

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
tanuló, diáklernantoler-NAN-tobárki, aki tanul; női alak: lernantino
egyetemi hallgatóstudentostu-DEN-toReVo: felsőfokú iskola tanulója
osztálytárssamklasanosam-kla-SA-no
tanárinstruistoin-stru-IS-tofoglalkozásszerűen tanít; női alak: instruistino
egyetemi tanár, professzorprofesoropro-fe-SO-romagas rangú egyetemi oktató
iskolaigazgatólernejestroler-ne-JES-trolern·ej·estr·o, „iskola + vezető”
rektorrektororek-TO-roegyetem vezetője; a ReVo gimnazio vezetőjére is használja

Két hamis barát miatt óvatosnak kell lenni. Az iskolába járó gyerekre a ReVo használati megjegyzése a lernanto szót ajánlja, nem a studento szót. A ReVo továbbá félrevezetőnek jelöli nemzetközi szinten, és kerülendőnek az eszperantóban a profesoro szót abban az értelemben, ahogy az újlatin nyelvű országokban használják: alap- vagy középiskolai tanár. A magyarban sem „professzor” az iskolai tanár: az „egyetemi tanár” (professzor) a profesoro, a „tanár” viszont az instruisto. Az iskolai tanár tehát instruisto; több munkahelyi szót a foglalkozások és munka oldalon találsz.

Tantárgyak

Az iskolai tantárgy a tudás egy fako „ága”, és a ReVo egy példája a fako szócikkben az iskolai tantárgyakat lernofakoj-nak nevezi. A nyelveket melléknévvel nevezzük meg: la angla „angol”, la franca „francia”.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
matematikamatematikoma-te-ma-TI-ko
történelemhistoriohis-to-RI-o
földrajzgeografioge-o-gra-FI-o
fizikafizikofi-ZI-ko
kémiaĥemio, kemioĥe-MI-o, ke-MI-oa ReVo mindkettőt felsorolja; a PMEG szerint a Ĥ-s szavaknak gyakran van K-s változatuk
biológiabiologiobi-o-lo-GI-o
nyelvlingvoLIN-gvofremda lingvo „idegen nyelv”
irodalomliteraturoli-te-ra-TU-ro
zenemuzikomu-ZI-ko
rajz, művészetartoAR-todesegni „rajzolni”
sport, testneveléssportoSPOR-togimnastiko „torna” is

Iskolai eszközök és az -il- képző

A PMEG az -il- képzőt „eszköz, készülék, mód” jelentésűnek írja le: ami előtte áll, az mutatja a cselekvést. Így a skribi „írni” szóból lesz a skribilo, bármilyen íróeszköz. Az egyszerű tövek, mint a libro, kajero és krajono, nem kapnak -il- képzőt.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
könyvlibroLI-bro
tankönyvlernolibroler-no-LI-bro„tanulók könyve”
füzetkajeroka-JE-ro
ceruzakrajonokra-JO-no
toll, íróeszközskribiloskri-BI-loa skribi szóból
radírgumo, skrapgumoGU-mo, skrap-GU-moReVo: a gumo egyik jelentése a skrapgumo
hegyezőpintigilopin-ti-GI-loa pintigi „kihegyezni” szóból
vonalzóliniiloli-ni-I-lovonalhúzásra szolgáló eszköz
számológépkalkulilokal-ku-LI-loa kalkuli szóból
táblaskribtabulo, tabuloskrib-ta-BU-lo, ta-BU-loReVo: krétával írunk a fekete tabulo felületére
krétakretoKRE-to
pad, íróasztalpupitropu-PI-troReVo példája: a tanuló padja
iskolatáskatornistrotor-NIS-tromerev hátitáska; a dorsosako sima hátizsák

Órák, házi feladat és vizsgák

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
órarendhoraroho-RA-rolerneja horaro „iskolai órarend”
lecke, óralecionole-ci-O-noegy tanfolyam része
tanfolyamkursoKUR-soleckék sorozata
házi feladathejmtaskohejm-TAS-ko
vizsgaekzamenoek-za-ME-no
osztályzat, jegynotoNO-toReVo: a tanár értékelésének jele
oklevél, diplomadiplomodi-PLO-mo
szünetpaŭzoPAŬ-zo

A magyar iskolákban az osztályzatok ötfokozatúak (a legjobb az 5-ös, a „jeles”, a legrosszabb az 1-es, az „elégtelen”); eszperantóul az osztályzat noto.

Igék a tanuláshoz, tanításhoz és vizsgához

EszperantóKiejtésJelentésPélda
lerniLER-nitanulniMi lernas naĝi. – „Úszni tanulok.”
instruiin-STRU-itanítaniMia patrino instruas la francan. – „Anyám franciát tanít.”
studiSTU-ditanulmányozni, (szakot) tanulniMia fratino studas fizikon. – „A nővérem fizikát tanul.”
ekzameniek-za-ME-nivizsgáztatni valakitLa instruisto ekzamenas la lernantojn. – „A tanár vizsgáztatja a tanulókat.”
ekzameniĝi, fari ekzamenonek-za-me-NI-ĝi, FA-ri ek-za-ME-nonvizsgázniMorgaŭ mi ekzameniĝos. – „Holnap vizsgázom.”
trapasi ekzamenontra-PA-si ek-za-ME-nonátmenni a vizsgánŜi trapasis la ekzamenon. – „Átment a vizsgán.”
diplomiĝidi-plo-MI-ĝidiplomát szerezni, végezniMia fratino diplomiĝos en Junio. – „A nővérem júniusban diplomázik.”

Tanulni, tanulmányozni vagy tanítani: lerni, studi, instrui

A ReVo a lerni igét úgy határozza meg, mint tudás és jártasságok felvételét a tudomány, a művészet, a mesterség vagy a sport területén, illetve tudás szerzését tapasztalatból. A studi igét úgy, mint szorgalmas munkát tanfolyamokkal, olvasással és gyakorlatokkal egy terület mély megismeréséért. Az instrui a tudás továbbadása: instrui ion al iu vagy instrui iun pri io.

MagyarEszperantóMegjegyzés
Eszperantót tanulok.Mi lernas Esperanton.a lerni nyelvet vagy készséget sajátít el
Az egyetemen fizikát tanulok.Mi studas fizikon en la universitato.a studi egy szakterület, tanulmányi program
Eszperantót tanítok.Mi instruas Esperanton.az instrui tudást ad át
Megtudtam, hogy bezár az iskola.Mi eksciis, ke la lernejo fermiĝos.ekscii „megtudni”

A két tanuló ige átfedi egymást. Nyelvnél mindkettő helyes: Mi lernas Esperanton és Mi studas Esperanton is; a második a tudatos tanulmányozást hangsúlyozza. Tipikus botlások:

Gyakori hibaHelyesenOk
Mi instruas Esperanton („tanulok”-nak szánva)Mi lernas Esperantonaz instrui „tanítani”
Mia filino estas studento en la bazlernejoMia filino estas lernanto en la bazlernejoa studento egyetemi szint
Mi lernis, ke li foriris („megtudtam, hogy elment”)Mi eksciis, ke li foririsa ReVo szerint kerüljük a lerni igét a „megtudni” helyett
Mi ekzamenas hodiaŭ („vizsgám van”-nak szánva)Mi ekzameniĝas hodiaŭ vagy Mi faras ekzamenon hodiaŭaz ekzameni „vizsgáztatni valakit”

Magyar anyanyelvűeknek. A magyar „tanul” ige egyszerre fedi a lerni és a studi igét, ezért magyarul a különbséget gyakran csak a szövegkörnyezet adja. A „tanít” az instrui. A „megtud” pedig nem lerni, hanem ekscii: „Megtudtam, hogy bezár az iskola” = Mi eksciis, ke la lernejo fermiĝos. Hasonlóképpen a magyar „vizsgázik” (aki a vizsgát teszi) az ekzameniĝi, a „vizsgáztat” (aki másokat vizsgáztat) pedig az ekzameni.

Az iskoláról beszélni

EszperantóMagyar
En kiu klaso vi estas?Hányadik osztályba jársz?
Kion vi studas?Mit tanulsz?
Kion vi lernas en la lernejo?Mit tanulsz az iskolában?
Kiu estas via plej ŝatata lernofako?Melyik a kedvenc tantárgyad?
Mi havas ekzamenon morgaŭ.Holnap vizsgám van.
Mi devas lerni por la ekzameno.Tanulnom kell a vizsgára.
Mi ricevis bonan noton pri historio.Jó jegyet kaptam történelemből.
Ĉu vi jam faris la hejmtaskon?Megcsináltad már a házi feladatot?
La leciono komenciĝas je la oka.Az óra nyolckor kezdődik.
Dum la paŭzo ni ludas en la korto.A szünetben az udvaron játszunk.
Mi iras al la lernejo per buso.Busszal megyek iskolába.

Iskolai szavak szóelemekből

KépzőJelentés (PMEG)Iskolai példák
-ej-valamire szánt helylernejo „iskola”, gimnastikejo „tornaterem”
-ant-a cselekvést végző személylernanto „tanuló”, ekzamenanto „vizsgáztató”
-ist-aki gyakran, esetleg foglalkozásszerűen foglalkozik veleinstruisto „tanár”, ekzamenisto „hivatalos vizsgáztató”
-il-eszköz, módskribilo „toll”, lernilo „tanulási segédeszköz”

Az instruanto az, aki éppen tanít, az instruisto foglalkozásszerűen tanít; vesd össze: képzők, szóalkotás és melléknévi igenevek. Az -iĝ- „válni” képző adja a diplom·iĝ·i szót, szó szerint „oklevél birtokosává válni”. Magának az eszperantónak a tanulásához kezdd a tanulási útmutatóval; a vizsgák oldala a KER-szintvizsgákat mutatja be.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „iskola”?

Lernejo. Az en la lernejo jelentése „iskolában”, az al la lernejo pedig „iskolába”: Mi estas en la lernejo, Mi iras al la lernejo.

Mi a különbség a lerni és a studi között?

A lerni tudás vagy készség felvétele: lerni naĝi. A studi egy terület mélyreható feldolgozása, például egyetemi tanulmányként: studi fizikon. Nyelvnél mindkettő használható, ezért a Mi lernas Esperanton és a Mi studas Esperanton is helyes; az instrui „tanítani”.

Mi a különbség a lernanto és a studento között?

A lernanto bárki, aki tanul, és az iskolába járó gyerekre ez a helyes szó. A studento egyetem vagy akadémia tanulója.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „holnap vizsgám van”?

Mi havas ekzamenon morgaŭ. A vizsgázáshoz mondd az ekzameniĝi vagy a fari ekzamenon kifejezést; az átmenéshez a trapasi ekzamenon kifejezést.

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „gimnázium” és „főiskola”?

A gimnáziumra a mezlernejo, a gimnazio vagy a liceo használható. A főiskolára jelentés szerint válassz az universitato, a fakultato és a supera lernejo közül.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.