Esperantopedia

Kifejezések

Kontinensek, óceánok és világföldrajz eszperantóul

Nevezd meg a kontinenseket, óceánokat, folyókat és hegyeket, és tanuld meg, melyik földrajzi név kap la névelőt.

Frissítve: 4 perc olvasás

A világ hat része eszperantóul Eŭropo, Azio, Afriko, Ameriko, Oceanio és Antarkto, az öt óceán pedig Atlantiko, Pacifiko, a Hinda Oceano, az Arkta Oceano és az Antarkta Oceano. Ezeket a ReVo, az eszperantó online szótár sorolja fel. A földrajzi név nagy kezdőbetűs, -o végű főnév; a melléknév (eŭropa) és a lakos (eŭropano) szabályos végződésekkel képezhető. Az országnevek az országok és nyelvek oldalon vannak, a hétköznapi tájszavak, például a rivero és a monto, a természet oldalon. A hangsúlyos szótagokat NAGYBETŰ jelöli.

A kontinensek

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
EurópaEŭropoeŭ-RO-poeŭropa, eŭropano
ÁzsiaAzioa-ZI-oazia, aziano
AfrikaAfrikoa-FRI-koafrika, afrikano
AmerikaAmerikoa-me-RI-koamerika, amerikano; mindkét kontinens együtt
Észak-AmerikaNordameriko, Nord-Amerikonor-da-me-RI-koa ReVóban mindkét írásmód előfordul
Dél-AmerikaSudameriko, Sud-Amerikosu-da-me-RI-koa PMEG az egy szavas Sud-Ameriko alakot részesíti előnyben a Suda Ameriko helyett
ÓceániaOceanioo-ce-a-NI-oAusztrália és a körülötte lévő szigetek
Ausztrália (kontinens)Aŭstralioaŭs-tra-LI-oa legkisebb kontinens; ország is
AntarktiszAntarktoan-TARK-tomelléknév: antarkta
EurázsiaEŭrazioeŭ-ra-ZI-oEurópa és Ázsia együtt; a legnagyobb kontinens

A -an- személyt, az -in- nőt jelöl: aziano, azianino. Az összetett nevekből összetett melléknév és lakosnév lesz: nordamerika, sudamerikano. Az Ameriko mindkét kontinenst magában foglalja, ezért az Egyesült Államok polgára usonano (az Usono szóból). A magyar „amerikai” általában az Egyesült Államok polgárát jelenti, az eszperantó amerikano viszont bármely amerikait.

Kontinens vagy világrész?

A ReVo a mondoparto szót a Föld felszínének hat nagy részeként határozza meg, és megjegyzi, hogy gyakran csak az öt lakott részt számolják, az Antarkto nélkül. A kontinento óceánnal körülvett nagy szárazföldi tömeg, amelyen át lehet kelni anélkül, hogy tengert kellene átlépni, például az Eŭrazio; a ReVo a kontinento szó mondoparto helyett való használatát „evitinde” („kerülendő”) jelzéssel látja el. A régebbi Antarktido és Antarktio névalak elavult, amikor az Akadémia a Kilencedik Hivatalos Kiegészítésben (2007) hivatalossá tette az Antarkto alakot.

Óceánok és tengerek

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
Atlanti-óceánAtlantiko, Atlantika Oceanoat-lan-TI-koAmerika, Európa és Afrika között
Csendes-óceánPacifiko, Pacifika Oceanopa-ci-FI-koa ReVo a Silenta Oceano alakot is felsorolja – szó szerint „csendes óceán”
Indiai-óceánHinda OceanoHIN-da o-ce-A-no
Északi-Jeges-tenger, Északi-sarki-óceánArkta OceanoARK-ta o-ce-A-noaz Arkto az északi sark körüli térség
Déli-óceánAntarkta Oceanoan-TARK-ta o-ce-A-noa Vikipedio a Suda Oceano alakot is megadja
Földközi-tengerMediteraneo, Mediteranea Marome-di-te-ra-NE-opartjai Európához, Ázsiához és Afrikához tartoznak
Balti-tengerBalta MaroBAL-ta MA-roa Baltio a térség, nem a tenger (PMEG)
Északi-tengerNorda MaroNOR-da MA-ro
Fekete-tengerNigra MaroNI-gra MA-ro
Vörös-tengerRuĝa MaroRU-ĝa MA-ro
Kaszpi-tengerKaspia Maro, Kaspiokas-PI-a MA-rosós tó, a világ legnagyobb tava (ReVo)
Holt-tengerMorta Maro, Malviva MaroMOR-ta MA-roa Malviva Zamenhof alakja

A ReVo a maro szót az óceán valamilyen módon elkülönített részének, főleg nevekben pedig nagy sós tónak írja le. A hosszú és a rövid alak ugyanazt jelenti: a PMEG szerint la Atlantika oceano = la oceano Atlantiko = Atlantiko, és megjegyzi, hogy az Afriko, a Pacifiko és a Gango esetében nincs igazi alternatívája az eszperantó alaknak. A magyar „Fekete-tenger”, „Vörös-tenger”, „Holt-tenger” és „Balti-tenger” szó szerint ugyanaz, mint az eszperantó: Nigra Maro, Ruĝa Maro, Morta Maro, Balta Maro.

Folyók

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
NílusNiloNI-loEgyiptomban a Földközi-tengerbe ömlik
NigerNiĝeroni-ĜE-roNyugat-Afrika; ország is
AmazonasAmazonoa-ma-ZO-noa világ legvízbőbb folyója (ReVo)
MississippiMisisipomi-si-SI-poaz Egyesült Államokon át dél felé folyik
GangeszGangoGAN-gokb. 2500 km; a Himalája déli oldalán folyik
JangceJangziojang-ZI-oEurázsia leghosszabb folyója, 6300 km (ReVo)
Tigris, EufráteszTigriso, Eŭfratoti-GRI-so, eŭ-FRA-toTörökországból Irakon át
DunaDanuboda-NU-boa Fekete-tengerbe ömlik; Németországból Ausztrián, Magyarországon és Románián át (ReVo)
RajnaRejnoREJ-noSvájcból az Északi-tengerig
VolgaVolgoVOL-goEurópa leghosszabb folyója

A ReVo az Amazonas mellett a Nílust nevezi a világ leghosszabb folyójának; hogy melyik hosszabb, vitatott (Vikipedio).

Hegyek, sivatagok és szigetek

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
az AlpokAlpojAL-pojtöbbes szám; Svájcot és a szomszédos országokat fedi
a PireneusokPireneojpi-re-NE-oj430 km a francia–spanyol határon
az UrálUralou-RA-loEurópa és Szibéria között
a HimalájaHimalajohi-ma-LA-joegyes szám; a Föld legmagasabb hegylánca (ReVo)
Mount EverestEverestoe-ve-RES-toa világ legmagasabb hegye; 8848,86 m (nepáli–kínai mérés, 2020)
az AndokAndojAN-dojtöbbes szám; Dél-Amerika nyugati partján
KilimandzsáróKilimanĝaroki-li-man-ĜA-roAfrika legmagasabb hegye, 5895 m (ReVo)
SzaharaSaharosa-HA-ronagyon forró, homokos és köves sivatag Észak-Afrikában
GrönlandGronlandogron-LAN-doa világ legnagyobb szigete, a kontinenseket nem számítva
BorneóBorneobor-NE-oa világ harmadik legnagyobb szigete (ReVo)
MadagaszkárMadagaskaroma-da-gas-KA-roaz Indiai-óceánban, Afrikától keletre

Földrajzi szavak

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
szigetinsuloin-SU-loinsulano „szigetlakó”
szigetcsoportinsularo, arkipelagoin-su-LA-ro, ar-ki-pe-LA-go-ar- „csoport”
félszigetduoninsulodu-on-in-SU-loduon- „fél”
fokkaboKA-boReVo: terkapo
öbölgolfoGOL-fo
tengerszorosmarkolomar-KO-lomar- + kolo „nyak”
tengerpartmarbordomar-BOR-do
egyenlítőekvatoroek-va-TO-ro
sarkpolusopo-LU-sonorda poluso, suda poluso
féltekeduonglobo, hemisferodu-on-GLO-bo, he-mis-FE-ro
éghajlatklimatokli-MA-to
országhatárlandlimoland-LI-mokét ország közötti határ
fővárosĉefurboĉe-FUR-bo
lakosságloĝantarolo-ĝan-TA-romindenki, aki egy helyen él
világmondoMON-dotutmonda „világméretű”

A legtöbb összetett szó: duon·insul·o „fél-sziget”, land·lim·o „ország-határ”, mar·bord·o „tenger-part”, ĉef·urb·o „fő-város”. A magyarban is összetételek: fél·sziget, ország·határ, tenger·part, fő·város. Lásd: szóképzés, előképzők és utóképzők.

Égtájak és térségek

A négy fő égtáj, a nordo, a sudo, az oriento és az okcidento, valamint a norde és a norden alakok a város és közlekedés oldalon találhatók. Összekapcsolva a közbeeső égtájakat adják, és térségek nevei is lesznek.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
északkeletnordorientonor-do-ri-EN-tomelléknév: nordorienta
északnyugatnordokcidentonor-dok-ci-DEN-to
délkeletsudorientosu-do-ri-EN-to
délnyugatsudokcidentosu-dok-ci-DEN-to
Kelet-Európaorienta Eŭropoo-ri-EN-ta eŭ-RO-poEurópa keleti része
Közel-KeletMezoriento, Mez-Orientome-zo-ri-EN-toa ReVo a Meza Oriento alakot is tartalmazza
a Nyugat (kulturális értelemben)la Okcidentola ok-ci-DEN-toReVo: ebben az értelemben általában nagy kezdőbetűvel

Kapnak-e la névelőt a földrajzi nevek?

A PMEG két csoportra osztja a neveket. Az egyszerű tulajdonnév nem kap la-t, a hétköznapi szavakból épített név igen.

A név fajtájala?Példák
egyszerű tulajdonnévnemAtlantiko, Mediteraneo, Nilo, Himalajo, Norda Ameriko
-j végű többes számú névtetszés szerint(la) Alpoj, (la) Andoj, (la) Filipinoj
hétköznapi szavakból álló névigenla Ruĝa Maro, la Persa Golfo, la Bonespera Kabo
leíró szó a név előttigenla rivero Nilo, la Atlantika oceano

A PMEG szerint a la Himalajo, a la Atlantiko és a la Mediteraneo nem helyes, bár néha elnézhető. Ha egy melléknév csak a hely egy részét emeli ki, a PMEG nem ír la-t, és kisbetűt használ: en orienta Azio „Kelet-Ázsiában”. Bővebben a la névelőről. A magyarban a földrajzi nevek előtt általában névelő áll (a Duna, a Himalája, a Földközi-tenger), az eszperantóban viszont az egyszerű tulajdonnevek előtt nem: Danubo, Himalajo, Mediteraneo.

Magyar vonatkozású földrajzi szavak

Az alábbi szavak a ReVóban megtalálhatók.

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
MagyarországHungarujo, Hungariohun-ga-RU-jo, hun-ga-RI-oReVo: Közép-Európában fekvő állam
BudapestBudapeŝtobu-da-PEŜ-toReVo: Magyarország fővárosa
DunaDanuboda-NU-bolásd a folyók táblázatát
KárpátokKarpatojkar-PA-tojReVo: Szlovákiától Romániáig ívben húzódó hegység
TátraTatrojTA-trojReVo: a Kárpátok szlovák–lengyel része
Közép-EurópaMezeŭropo, Mez-Eŭropome-zeŭ-RO-poReVo: a térséghez ma többek között Magyarország is tartozik
forintforintofo-RIN-toReVo: magyar pénzegység
puszta, sztyeppstepoSTE-poReVo: fátlan, füves vidék; a Nagy Sztyepp Mongóliától Magyarországig húzódik

Magyarország szomszédai eszperantóul:

MagyarEszperantóKiejtés
AusztriaAŭstrujoaŭs-TRU-jo
SzlovákiaSlovakujoslo-va-KU-jo
UkrajnaUkrainujou-kra-i-NU-jo
RomániaRumanujoru-ma-NU-jo
SzerbiaSerbujoser-BU-jo
HorvátországKroatujokro-a-TU-jo
SzlovéniaSlovenujoslo-ve-NU-jo

Egy példamondat: Budapeŝto estas la ĉefurbo de Hungarujo, kaj Danubo fluas tra ĝi. – „Budapest Magyarország fővárosa, és a Duna átfolyik rajta.”

Világföldrajz mondatokban

EszperantóMagyar
Eŭropo kaj Azio kune formas Eŭrazion.Európa és Ázsia együtt alkotja Eurázsiát.
Kanado kaj Usono estas en Nordameriko.Kanada és az Egyesült Államok Észak-Amerikában van.
Kiom da oceanoj estas en la mondo? – Kvin: Atlantiko, Pacifiko, la Hinda, la Arkta kaj la Antarkta Oceano.Hány óceán van a világon? – Öt: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceán, az Északi-Jeges-tenger és a Déli-óceán.
Nilo fluas norden kaj enfluas en Mediteraneon.A Nílus északra folyik, és a Földközi-tengerbe ömlik.
Volgo estas la plej longa rivero en Eŭropo.A Volga Európa leghosszabb folyója.
Kiu estas la plej alta monto en la mondo? – Everesto, en Himalajo.Melyik a világ legmagasabb hegye? – Az Everest, a Himalájában.
Francujo kaj Hispanujo havas komunan landlimon ĉe la Pireneoj.Franciaországnak és Spanyolországnak a Pireneusoknál közös a határa.
Kiu estas la ĉefurbo de Pollando? – Varsovio.Mi Lengyelország fővárosa? – Varsó.
La ekvatoro apartigas la nordan duonglobon de la suda.Az egyenlítő elválasztja az északi féltekét a déli féltekétől.

Figyeld meg a norden „északra” és az enfluas en Mediteraneon alakot: a tárgyeset -n mozgást jelez. A plej „leg-” szóról lásd a fokozás oldalt.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „kontinens”?

A kontinento óceánnal körülvett nagy szárazföldi tömeg, például az Eŭrazio. A Föld hat nagy részének egyikére a ReVo a mondoparto „világrész” szót használja.

Hány kontinens van az eszperantóban?

A ReVo hat világrészt sorol fel: Afriko, Ameriko, Antarkto, Azio, Eŭropo és Oceanio. Ha csak a lakottakat számoljuk, öt marad; ha az Ameriko szót kettéosztjuk, és az Aŭstralio szót használjuk, hét.

Hogyan hívják eszperantóul Észak- és Dél-Amerikát?

Nordameriko vagy Nord-Ameriko, illetve Sudameriko vagy Sud-Ameriko. A PMEG az egy szavas Sud-Ameriko alakot ajánlja a Suda Ameriko helyett.

Kell-e „la” a tenger vagy hegység neve elé?

A hétköznapi szavakból álló nevek elé igen: la Ruĝa Maro, la Balta Maro. Az egyszerű tulajdonnevek elé nem: Mediteraneo, Himalajo. A többes számú nevek, például az Alpoj és az Andoj, kaphatják.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.