Esperantopedia

Kifejezések

Vásárlás és pénz eszperantóul: árak, fizetés, bank

Négy ige – aĉeti, vendi, pagi, kosti – és néhány tucat főnév elég az üzletekhez, az árakhoz, a bankhoz és a pénznemekhez.

Frissítve: 5 perc olvasás

Vásárolni eszperantóul aĉeti, eladni vendi, fizetni pagi, kerülni (egy összegbe) pedig kosti. Az üzlet vendejo vagy butiko, az ár prezo, a pénz mono. A kosti igét követő ár -n végződést kap: Ĝi kostas dek du eŭrojn – „Tizenkét euróba kerül.” A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.

Üzletek és piacok

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
üzlet, boltvendejoven-DE-joReVo: az eladás és vétel helye; ma épületet vagy weboldalt sugall
bolt (az utcán)butikobu-TI-koReVo: rendszerint földszinti, kiskereskedelmi bolt
szupermarketsuperbazaro, supervendejosu-per-ba-ZA-ro, su-per-ven-DE-jonagy bolt széles áruválasztékkal
áruházĉiovendejoĉi-o-ven-DE-jo„mindenbolt”. A magazeno raktár vagy nagy bolt, nem magazin
piac, bazárbazaroba-ZA-rocsarnok vagy szabadtéri hely sok árussal
gyógyszertárapotekoa-po-TE-koahol gyógyszert készítenek és árusítanak
pékségbakejoba-KE-joahol sütőipari termékeket készítenek vagy árusítanak
webáruházretbutikoret-bu-TI-koreto „háló” + butiko
vásárolgatni, bevásárolnibutikumibu-ti-KU-miReVo: boltokat látogatni különféle vásárlások végett

Az üzletek neve egyetlen mintát követ: amit árulnak + -vendejo, például libr·o·vend·ej·o „könyvesbolt”. Az -ej- képző „helyet”, az -ist- „aki valamit csinál” jelent, ezért a vendisto eladó, a butikisto boltos. Lásd: szóalkotás, képzők és foglalkozások és munka. A ruhák, a méretek és a próbafülke szavai a ruházat oldalon vannak, az utazási vásárlási kifejezések pedig az utazás oldalon.

Vásárlás, eladás és fizetés

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
vásárol, veszaĉetia-ĈE-tiaĉeti de iu „valakitől venni”
eladvendiVEN-divendi al iu „valakinek eladni”
fizetpagiPA-gipagi por la libro „fizet a könyvért”
kerül (összegbe)kostiKOS-tiaz ár -n végződést kap, lásd alább
ér (értéke van)valoriva-LO-rivalori dek eŭrojn „tíz eurót érni”
árprezoPRE-zo
kedvezmény, árengedményrabatora-BA-tofari rabaton „kedvezményt adni” (ReVo)
nyugta, számlakvitancokvi-TAN-coReVo: a fizetés írásos igazolása
pénztárkasoKA-soĉe la kaso „a pénztárnál”
pénztároskasistoka-SIS-tokaso + -isto
vevő, ügyfélklientokli-EN-toegy bolt vagy cég rendszeres vásárlója
bevásárlótáskaaĉetsakoa-ĉet-SA-ko
bevásárlókocsiaĉetĉaretoa-ĉet-ĉa-RE-toĉareto „kis kocsi”
pénztárcamonujomo-NU-jomono + -uj- „tartó”
visszajárórestmonorest-MO-no„maradék pénz”
borravalótrinkmonotrink-MO-no„ital-pénz”
drágamultekostamul-te-KOS-ta„sokba kerülő”
olcsómalmultekosta, malkaramal-mul-te-KOS-ta, mal-KA-raa mal- ellentétet ad

A kara „drága, kedves” jelentésű is, és a ReVo a „drága” értelmét régiesnek jelöli. A ReVo a pagi la manĝon „kifizetni az ételt” alakot is kerülendőnek jelöli, és a pripagi la manĝon alakot ajánlja; a sima forma a pagi por la manĝo.

Hogyan működnek az árak a mondatban?

Az ár mérték, mint a hosszúság vagy a súly, és az igét követő mérték -n végződést kap. A PMEG referencianyelvtan a Fundamentóból idézett mondatot magyarázza: Kvar metroj da tiu ĉi ŝtofo kostas naŭ frankojn „Ebből a szövetből négy méter kilenc frankba kerül”: a naŭ frankojn mértékhatározó, amely a költséget mutatja, nem tárgy. A ReVo egyetért, és a kosti igét tárgyatlannak jelöli. A számnevek soha nem változnak; az utánuk álló főnév kettőtől felfelé -j végződést kap, az ár pedig -n végződést. Magyarul az árat a „-ba/-be” rag fejezi ki („tízezer forintba kerül”), eszperantóul viszont elöljárószó nélkül, csak az -n végződés jelzi. Lásd: a tárgyeset, a számnevek és a számátváltó.

EszperantóMagyarMegjegyzés
Kiom kostas unu kilogramo da pomoj?Mennyibe kerül egy kiló alma?a da a mennyiséget kapcsolja a mért dologhoz
Ili kostas du eŭrojn kaj kvindek cendojn.2,50 euróba kerülnek.mindkét főnév -n végződést kap
La libro valoras dek eŭrojn.A könyv tíz eurót ér.PMEG: a valori is mértéket vesz mellé
Mi pagis dek eŭrojn por la libro.Tíz eurót fizettem a könyvért.a pénz a tárgy, az áru a por után áll
Mi aĉetis ĝin por dek eŭroj.Tíz euróért vettem meg.a por után az ár nem kap -n végződést
Mi pagis per kreditkarto.Hitelkártyával fizettem.per „valamivel”
Mi pagos kontante.Készpénzzel fizetek.kontante „készpénzben”
Tiu ŝtofo kostas po dek eŭrojn por metro.Az a szövet méterenként tíz euróba kerül.a po a mennyiség előtt áll

A PMEG óv a kostas dek eŭrojn po metro alaktól: a po az ismétlődő összeg elé tartozik. A PMEG a világos vételre és eladásra a por, a más cserékre a kontraŭ használatát javasolja, de elismeri, hogy a határ gyakran elmosódik; a ReVo mindkettőt használja eladásra.

Bankok és pénz

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
bankbankoBAN-koa fiók bankejo
bankszámlabankkontobank-KON-tomegtakarítási számla: ŝparkonto
bankautomatabankaŭtomato, monaŭtomatoban-kaŭ-to-MA-to, mo-naŭ-to-MA-toa ReVo mindkettőt felsorolja, továbbá az elpagaŭtomato szót
hitelkártyakreditkartokre-dit-KAR-tobankkártya: bankokarto. A ReVo által idézett szövegben a debetkarto a betéti kártya
érmemoneromo-NE-ro
bankjegymonbiletomon-bi-LE-toa ReVo a banknoto szót kerülendőnek jelöli
befizetni, letétbe helyeznideponide-PO-ni
felvenni (pénzt)elpreniel-PRE-nielpreni monon el la bankaŭtomato
megtakarítaniŝpariŜPA-rimegtakarítások: ŝparaĵoj
kölcsönadni, kölcsönvennipruntiPRUN-tilásd alább
kamatinterezoin-te-RE-zo
tartozniŝuldiŜUL-ditartozás: ŝuldo
fizetés (munkabér)salajrosa-LAJ-ro

A prunti mindkét irányban működik, és a ReVo mindkét jelentést megadja: Mi pruntis al li monon „Kölcsönadtam neki pénzt”, Mi pruntis monon de amiko „Kölcsönkaptam pénzt egy barátomtól”. A világosság kedvéért használd a pruntedoni „kölcsönadni” és a pruntepreni „kölcsönkérni, kölcsönvenni” igéket; a ReVo mindkettőt közli, és a kétszavas írásmódot (prunte doni) szabályosabbnak mondja. Magyarul is két külön ige van („kölcsönad” és „kölcsönkér”), ezért a két eszperantó összetett ige természetes. Maga a kölcsön a prunto.

Pénznemek

MagyarEszperantóKiejtésMegjegyzés
forintforintofo-RIN-toReVo: magyar pénzegység
euróeŭroEŬ-roReVo: Ĝi kostas dek eŭrojn kaj kvindek cendojn
dollárdolarodo-LA-roUSA, Kanada, Ausztrália, Szingapúr és mások
font sterlingpundoPUN-doa funto a súlymérték, kb. fél kilogramm
jenenoE-nonem jeno, ami azt jelenti: „a következő”
rubelrubloRU-bloOroszország és Fehéroroszország
zlotyzlotoZLO-toLengyelország; többes szám: zlotoj
frankfrankoFRAN-koSvájc, több afrikai állam, korábban Belgium, Franciaország és Luxemburg
jüanjuanoju-A-noKína

Egy ország pénze a valuto „valuta”; a pénzegység a monunuo. A nevek közönséges, kisbetűs főnevek: unu dolaro, dek dolaroj, árként dek dolarojn. Az aprópénzek közé tartozik a cendo „cent”, a penco „penny” és a kopeko „kopejka” (a rubel századrésze). A jen írása megegyezik az eno „belső rész” szóéval, ezért csak a szövegkörnyezet különbözteti meg őket.

Forint és magyar árak

A magyar pénz neve eszperantóul forinto (ReVo: magyar pénzegység). Két magyar sajátosságra figyelj. Az egyik: magyarul a számnév után a főnév egyes számban áll („tíz forint”), eszperantóul viszont többes számban: dek forintoj, árként dek forintojn. A másik: a magyar „font” szó egyszerre jelenti a brit pénznemet (pundo) és a súlymértéket (funto), az eszperantóban ezek két külön szó.

EszperantóMagyar
Kiom kostas ĉi tio?Mennyibe kerül ez?
Ĝi kostas mil kvincent forintojn.Ezerötszáz forintba kerül.
Mi pagos per bankokarto.Bankkártyával fizetek.
Ĉu mi povas pagi per forintoj?Fizethetek forinttal?

A spesmilo. Az eszperantónak egykor saját pénze is volt. A spesmilo nevű pénzegységet (₷) René de Saussure javasolta 1907-ben, és az első világháború előtt használták, főként az Ĉekbanko Esperantista, az eszperantó csekkbank révén. A spesmilo alegysége a speso: egy spesmilo = 1000 spesoj, ami 0,733 gramm színarannyal volt egyenértékű, és nagyjából fél amerikai dollárnak felelt meg. Az angol Wikipédia elavultnak nevezi. A PMEG idézi: Mia ringo valoras tri kaj duonon da spesmiloj – „A gyűrűm három és fél spesmilót ér.”

Beszélgetés a piacon

KiEszperantóMagyar
eladóBonan tagon! Kion vi deziras?Jó napot! Mit szeretne?
vevőBonan tagon. Kiom kostas unu kilogramo da pomoj?Jó napot. Mennyibe kerül egy kiló alma?
eladóDu eŭrojn kaj kvindek cendojn.Két euró ötven.
vevőBone, mi aĉetos du kilogramojn. Ĉu vi havas ankaŭ pirojn?Jó, két kilót kérek. Van körtéjük is?
eladóJes, ili estas pli malmultekostaj: ili kostas unu eŭron kaj kvindek cendojn.Igen, azok olcsóbbak: egy euró ötvenbe kerülnek.
vevőMi prenos unu kilogramon.Egy kilót kérek.
eladóĈio kune kostas ses eŭrojn kaj kvindek cendojn.Együtt hat euró ötven.
vevőJen dudek eŭroj.Tessék, húsz euró.
eladóDankon. Jen via restmono: dek tri eŭroj kaj kvindek cendoj.Köszönöm. Tessék a visszajáró: tizenhárom euró ötven.
vevőDankon. Ĉu mi povas ricevi kvitancon?Köszönöm. Kaphatok nyugtát?
eladóCerte. Ĝis revido!Természetesen. Viszontlátásra!

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Mennyibe kerül?”

Kiom kostas ĝi? (KI-om KOS-tas ĝi). A dolog megnevezéséhez tedd az ige után: Kiom kostas la pomoj? – „Mennyibe kerül az alma?” A válaszban -n áll: Ili kostas du eŭrojn.

Kap-e -n végződést az ár a kosti után?

Igen: Ĝi kostas dek eŭrojn. A PMEG ezt az -n végződést mértékhatározónak nevezi, nem tárgynak, a ReVo pedig a kosti igét tárgyatlannak jelöli. Az esti vagy a por után az ár nem kap -n végződést: La prezo estas dek eŭroj, por dek eŭroj.

Mi a különbség a butiko és a vendejo között?

Mindkettő „üzletet” jelent. A ReVo a butiko szót utcai, kiskereskedelmi boltként, a vendejo szót az eladás és vétel bármely helyeként határozza meg. A bódékkal teli piac a bazaro; a ReVo szerint a merkato soha nem hely, csak a gazdasági értelemben vett piac.

Mi a japán jen eszperantóul?

Eno, például Ĝi kostas cent enojn – „Száz jenbe kerül” (a szó megtalálható a ReVóban és az eszperantó Wikipédián; a ReVo saját példája: ĉiu telero kostas 100 enojn). A jeno egy másik szó, jelentése: „a következő”.

Van-e eszperantó pénznem?

Történelmileg igen: a spesmilo, amelyet 1907-ben javasoltak, és az első világháború előtt használtak. Az angol Wikipédia elavultnak írja le.

Források

Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.