Kifejezések
Vásárlás és pénz eszperantóul: árak, fizetés, bank
Négy ige – aĉeti, vendi, pagi, kosti – és néhány tucat főnév elég az üzletekhez, az árakhoz, a bankhoz és a pénznemekhez.
Vásárolni eszperantóul aĉeti, eladni vendi, fizetni pagi, kerülni (egy összegbe) pedig kosti. Az üzlet vendejo vagy butiko, az ár prezo, a pénz mono. A kosti igét követő ár -n végződést kap: Ĝi kostas dek du eŭrojn – „Tizenkét euróba kerül.” A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
Üzletek és piacok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| üzlet, bolt | vendejo | ven-DE-jo | ReVo: az eladás és vétel helye; ma épületet vagy weboldalt sugall |
| bolt (az utcán) | butiko | bu-TI-ko | ReVo: rendszerint földszinti, kiskereskedelmi bolt |
| szupermarket | superbazaro, supervendejo | su-per-ba-ZA-ro, su-per-ven-DE-jo | nagy bolt széles áruválasztékkal |
| áruház | ĉiovendejo | ĉi-o-ven-DE-jo | „mindenbolt”. A magazeno raktár vagy nagy bolt, nem magazin |
| piac, bazár | bazaro | ba-ZA-ro | csarnok vagy szabadtéri hely sok árussal |
| gyógyszertár | apoteko | a-po-TE-ko | ahol gyógyszert készítenek és árusítanak |
| pékség | bakejo | ba-KE-jo | ahol sütőipari termékeket készítenek vagy árusítanak |
| webáruház | retbutiko | ret-bu-TI-ko | reto „háló” + butiko |
| vásárolgatni, bevásárolni | butikumi | bu-ti-KU-mi | ReVo: boltokat látogatni különféle vásárlások végett |
Az üzletek neve egyetlen mintát követ: amit árulnak + -vendejo, például libr·o·vend·ej·o „könyvesbolt”. Az -ej- képző „helyet”, az -ist- „aki valamit csinál” jelent, ezért a vendisto eladó, a butikisto boltos. Lásd: szóalkotás, képzők és foglalkozások és munka. A ruhák, a méretek és a próbafülke szavai a ruházat oldalon vannak, az utazási vásárlási kifejezések pedig az utazás oldalon.
Vásárlás, eladás és fizetés
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| vásárol, vesz | aĉeti | a-ĈE-ti | aĉeti de iu „valakitől venni” |
| elad | vendi | VEN-di | vendi al iu „valakinek eladni” |
| fizet | pagi | PA-gi | pagi por la libro „fizet a könyvért” |
| kerül (összegbe) | kosti | KOS-ti | az ár -n végződést kap, lásd alább |
| ér (értéke van) | valori | va-LO-ri | valori dek eŭrojn „tíz eurót érni” |
| ár | prezo | PRE-zo | |
| kedvezmény, árengedmény | rabato | ra-BA-to | fari rabaton „kedvezményt adni” (ReVo) |
| nyugta, számla | kvitanco | kvi-TAN-co | ReVo: a fizetés írásos igazolása |
| pénztár | kaso | KA-so | ĉe la kaso „a pénztárnál” |
| pénztáros | kasisto | ka-SIS-to | kaso + -isto |
| vevő, ügyfél | kliento | kli-EN-to | egy bolt vagy cég rendszeres vásárlója |
| bevásárlótáska | aĉetsako | a-ĉet-SA-ko | |
| bevásárlókocsi | aĉetĉareto | a-ĉet-ĉa-RE-to | ĉareto „kis kocsi” |
| pénztárca | monujo | mo-NU-jo | mono + -uj- „tartó” |
| visszajáró | restmono | rest-MO-no | „maradék pénz” |
| borravaló | trinkmono | trink-MO-no | „ital-pénz” |
| drága | multekosta | mul-te-KOS-ta | „sokba kerülő” |
| olcsó | malmultekosta, malkara | mal-mul-te-KOS-ta, mal-KA-ra | a mal- ellentétet ad |
A kara „drága, kedves” jelentésű is, és a ReVo a „drága” értelmét régiesnek jelöli. A ReVo a pagi la manĝon „kifizetni az ételt” alakot is kerülendőnek jelöli, és a pripagi la manĝon alakot ajánlja; a sima forma a pagi por la manĝo.
Hogyan működnek az árak a mondatban?
Az ár mérték, mint a hosszúság vagy a súly, és az igét követő mérték -n végződést kap. A PMEG referencianyelvtan a Fundamentóból idézett mondatot magyarázza: Kvar metroj da tiu ĉi ŝtofo kostas naŭ frankojn „Ebből a szövetből négy méter kilenc frankba kerül”: a naŭ frankojn mértékhatározó, amely a költséget mutatja, nem tárgy. A ReVo egyetért, és a kosti igét tárgyatlannak jelöli. A számnevek soha nem változnak; az utánuk álló főnév kettőtől felfelé -j végződést kap, az ár pedig -n végződést. Magyarul az árat a „-ba/-be” rag fejezi ki („tízezer forintba kerül”), eszperantóul viszont elöljárószó nélkül, csak az -n végződés jelzi. Lásd: a tárgyeset, a számnevek és a számátváltó.
| Eszperantó | Magyar | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kiom kostas unu kilogramo da pomoj? | Mennyibe kerül egy kiló alma? | a da a mennyiséget kapcsolja a mért dologhoz |
| Ili kostas du eŭrojn kaj kvindek cendojn. | 2,50 euróba kerülnek. | mindkét főnév -n végződést kap |
| La libro valoras dek eŭrojn. | A könyv tíz eurót ér. | PMEG: a valori is mértéket vesz mellé |
| Mi pagis dek eŭrojn por la libro. | Tíz eurót fizettem a könyvért. | a pénz a tárgy, az áru a por után áll |
| Mi aĉetis ĝin por dek eŭroj. | Tíz euróért vettem meg. | a por után az ár nem kap -n végződést |
| Mi pagis per kreditkarto. | Hitelkártyával fizettem. | per „valamivel” |
| Mi pagos kontante. | Készpénzzel fizetek. | kontante „készpénzben” |
| Tiu ŝtofo kostas po dek eŭrojn por metro. | Az a szövet méterenként tíz euróba kerül. | a po a mennyiség előtt áll |
A PMEG óv a kostas dek eŭrojn po metro alaktól: a po az ismétlődő összeg elé tartozik. A PMEG a világos vételre és eladásra a por, a más cserékre a kontraŭ használatát javasolja, de elismeri, hogy a határ gyakran elmosódik; a ReVo mindkettőt használja eladásra.
Bankok és pénz
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| bank | banko | BAN-ko | a fiók bankejo |
| bankszámla | bankkonto | bank-KON-to | megtakarítási számla: ŝparkonto |
| bankautomata | bankaŭtomato, monaŭtomato | ban-kaŭ-to-MA-to, mo-naŭ-to-MA-to | a ReVo mindkettőt felsorolja, továbbá az elpagaŭtomato szót |
| hitelkártya | kreditkarto | kre-dit-KAR-to | bankkártya: bankokarto. A ReVo által idézett szövegben a debetkarto a betéti kártya |
| érme | monero | mo-NE-ro | |
| bankjegy | monbileto | mon-bi-LE-to | a ReVo a banknoto szót kerülendőnek jelöli |
| befizetni, letétbe helyezni | deponi | de-PO-ni | |
| felvenni (pénzt) | elpreni | el-PRE-ni | elpreni monon el la bankaŭtomato |
| megtakarítani | ŝpari | ŜPA-ri | megtakarítások: ŝparaĵoj |
| kölcsönadni, kölcsönvenni | prunti | PRUN-ti | lásd alább |
| kamat | interezo | in-te-RE-zo | |
| tartozni | ŝuldi | ŜUL-di | tartozás: ŝuldo |
| fizetés (munkabér) | salajro | sa-LAJ-ro |
A prunti mindkét irányban működik, és a ReVo mindkét jelentést megadja: Mi pruntis al li monon „Kölcsönadtam neki pénzt”, Mi pruntis monon de amiko „Kölcsönkaptam pénzt egy barátomtól”. A világosság kedvéért használd a pruntedoni „kölcsönadni” és a pruntepreni „kölcsönkérni, kölcsönvenni” igéket; a ReVo mindkettőt közli, és a kétszavas írásmódot (prunte doni) szabályosabbnak mondja. Magyarul is két külön ige van („kölcsönad” és „kölcsönkér”), ezért a két eszperantó összetett ige természetes. Maga a kölcsön a prunto.
Pénznemek
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| forint | forinto | fo-RIN-to | ReVo: magyar pénzegység |
| euró | eŭro | EŬ-ro | ReVo: Ĝi kostas dek eŭrojn kaj kvindek cendojn |
| dollár | dolaro | do-LA-ro | USA, Kanada, Ausztrália, Szingapúr és mások |
| font sterling | pundo | PUN-do | a funto a súlymérték, kb. fél kilogramm |
| jen | eno | E-no | nem jeno, ami azt jelenti: „a következő” |
| rubel | rublo | RU-blo | Oroszország és Fehéroroszország |
| zloty | zloto | ZLO-to | Lengyelország; többes szám: zlotoj |
| frank | franko | FRAN-ko | Svájc, több afrikai állam, korábban Belgium, Franciaország és Luxemburg |
| jüan | juano | ju-A-no | Kína |
Egy ország pénze a valuto „valuta”; a pénzegység a monunuo. A nevek közönséges, kisbetűs főnevek: unu dolaro, dek dolaroj, árként dek dolarojn. Az aprópénzek közé tartozik a cendo „cent”, a penco „penny” és a kopeko „kopejka” (a rubel századrésze). A jen írása megegyezik az eno „belső rész” szóéval, ezért csak a szövegkörnyezet különbözteti meg őket.
Forint és magyar árak
A magyar pénz neve eszperantóul forinto (ReVo: magyar pénzegység). Két magyar sajátosságra figyelj. Az egyik: magyarul a számnév után a főnév egyes számban áll („tíz forint”), eszperantóul viszont többes számban: dek forintoj, árként dek forintojn. A másik: a magyar „font” szó egyszerre jelenti a brit pénznemet (pundo) és a súlymértéket (funto), az eszperantóban ezek két külön szó.
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| Kiom kostas ĉi tio? | Mennyibe kerül ez? |
| Ĝi kostas mil kvincent forintojn. | Ezerötszáz forintba kerül. |
| Mi pagos per bankokarto. | Bankkártyával fizetek. |
| Ĉu mi povas pagi per forintoj? | Fizethetek forinttal? |
A spesmilo. Az eszperantónak egykor saját pénze is volt. A spesmilo nevű pénzegységet (₷) René de Saussure javasolta 1907-ben, és az első világháború előtt használták, főként az Ĉekbanko Esperantista, az eszperantó csekkbank révén. A spesmilo alegysége a speso: egy spesmilo = 1000 spesoj, ami 0,733 gramm színarannyal volt egyenértékű, és nagyjából fél amerikai dollárnak felelt meg. Az angol Wikipédia elavultnak nevezi. A PMEG idézi: Mia ringo valoras tri kaj duonon da spesmiloj – „A gyűrűm három és fél spesmilót ér.”
Beszélgetés a piacon
| Ki | Eszperantó | Magyar |
|---|---|---|
| eladó | Bonan tagon! Kion vi deziras? | Jó napot! Mit szeretne? |
| vevő | Bonan tagon. Kiom kostas unu kilogramo da pomoj? | Jó napot. Mennyibe kerül egy kiló alma? |
| eladó | Du eŭrojn kaj kvindek cendojn. | Két euró ötven. |
| vevő | Bone, mi aĉetos du kilogramojn. Ĉu vi havas ankaŭ pirojn? | Jó, két kilót kérek. Van körtéjük is? |
| eladó | Jes, ili estas pli malmultekostaj: ili kostas unu eŭron kaj kvindek cendojn. | Igen, azok olcsóbbak: egy euró ötvenbe kerülnek. |
| vevő | Mi prenos unu kilogramon. | Egy kilót kérek. |
| eladó | Ĉio kune kostas ses eŭrojn kaj kvindek cendojn. | Együtt hat euró ötven. |
| vevő | Jen dudek eŭroj. | Tessék, húsz euró. |
| eladó | Dankon. Jen via restmono: dek tri eŭroj kaj kvindek cendoj. | Köszönöm. Tessék a visszajáró: tizenhárom euró ötven. |
| vevő | Dankon. Ĉu mi povas ricevi kvitancon? | Köszönöm. Kaphatok nyugtát? |
| eladó | Certe. Ĝis revido! | Természetesen. Viszontlátásra! |
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „Mennyibe kerül?”
Kiom kostas ĝi? (KI-om KOS-tas ĝi). A dolog megnevezéséhez tedd az ige után: Kiom kostas la pomoj? – „Mennyibe kerül az alma?” A válaszban -n áll: Ili kostas du eŭrojn.
Kap-e -n végződést az ár a kosti után?
Igen: Ĝi kostas dek eŭrojn. A PMEG ezt az -n végződést mértékhatározónak nevezi, nem tárgynak, a ReVo pedig a kosti igét tárgyatlannak jelöli. Az esti vagy a por után az ár nem kap -n végződést: La prezo estas dek eŭroj, por dek eŭroj.
Mi a különbség a butiko és a vendejo között?
Mindkettő „üzletet” jelent. A ReVo a butiko szót utcai, kiskereskedelmi boltként, a vendejo szót az eladás és vétel bármely helyeként határozza meg. A bódékkal teli piac a bazaro; a ReVo szerint a merkato soha nem hely, csak a gazdasági értelemben vett piac.
Mi a japán jen eszperantóul?
Eno, például Ĝi kostas cent enojn – „Száz jenbe kerül” (a szó megtalálható a ReVóban és az eszperantó Wikipédián; a ReVo saját példája: ĉiu telero kostas 100 enojn). A jeno egy másik szó, jelentése: „a következő”.
Van-e eszperantó pénznem?
Történelmileg igen: a spesmilo, amelyet 1907-ben javasoltak, és az első világháború előtt használtak. Az angol Wikipédia elavultnak írja le.
Források
- ReVo: vendi, vendejo, ĉiovendejo, butikumi, butiko, butikisto, retbutiko, bazaro, superbazaro, merkato, magazeno
- ReVo: apoteko, bakejo, librovendejo, aĉeti, aĉetsako, ĉaro, aĉetĉareto
- ReVo: pagi, kosti, valori, prezo, rabato, kvitanco, kaso, kasisto, kliento, kara
- ReVo: mono, monero, monujo, restmono, trinkmono, monunuo, kontante, kreditkarto, bankokarto, debetkarto, bankkonto, ŝparkonto, bankaŭtomato, monaŭtomato, banknoto
- ReVo: banko, bankejo, deponi, ŝpari, prunti, interezo, ŝuldi, salajro, valuto
- ReVo: eŭro, dolaro, pundo, eno (jen), eno (belső rész), rublo, zloto, franko, juano, cendo, penco, kopeko, speso, spesmilo
- ReVo: forinto
- PMEG: N-finaĵo por mezuro (kostas naŭ frankojn, valoras … spesmiloj)
- PMEG: por, per, po, kontraŭ
- Wikipédia (angolul): Spesmilo, Vikipedio: Spesmilo, Wikipédia (franciául): Spesmilo
- Vikipedio: Japana eno
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.