Tanulás
A 100 leggyakoribb eszperantó főnév (szócsaládokkal)
Száz főnév, egyetlen végződés és két kis toldalék: együtt a hétköznapi eszperantó mondatok szavainak 5,2%-át adják.
A leggyakoribb eszperantó főnevek a homo „ember”, a tempo „idő”, a libro „könyv”, az infano „gyerek”, a jaro „év” és a lingvo „nyelv”. Az 1000 leggyakoribb szóból álló listánk 100 leggyakoribb főneve egy 5,8 millió szavas, hétköznapi eszperantó mondatokból álló korpusz szavainak 5,2%-át adja, és már a tíz leggyakoribb is 1,3%-ot tesz ki. Minden főnév -o-ra végződik, ezért első pillantásra felismerhető, az alábbi táblázat pedig minden főnév mellett két-három, ugyanabból a tőből alkotott szót is mutat.
Minden főnév -o-ra végződik, a többes szám -j, a tárgy -n
Egynél több esetén tegyél a főnév végére -j-t, közvetlen tárgy esetén -n-t. Ha egy főnévnek mindkettő kell, a sorrend mindig -j, aztán -n. Kivétel nincs; lásd főnevek és melléknevek és a tárgyeset.
| Alak | Végződés | Példa | Magyarul |
|---|---|---|---|
| egy | -o | La libro estas sur la tablo. | „A könyv az asztalon van.” |
| több | -oj | La libroj estas sur la tablo. | „A könyvek az asztalon vannak.” |
| egy, tárgyként | -on | Mi legas la libron. | „Olvasom a könyvet.” |
| több, tárgyként | -ojn | Mi legas la librojn. | „Olvasom a könyveket.” |
Az eszperantóban csak a la határozott névelő van, és sosem változik: la libro, la libroj, la librojn. Határozatlan névelő nincs: a libro jelentése „egy könyv” vagy egyszerűen „könyv”. A magyarban a többes szám jele a -k, a tárgyesetet a -t jelöli, és számnév után a főnév egyes számban marad („két könyv”); az eszperantóban számnév után is többes szám áll: du libroj.
Személyt jelentő főnevek: az -in- adja a nőnemű alakot
Az eszperantóban nincs nyelvtani nem. A személyt jelentő szavak többsége – például a homo, az infano, az amiko, a persono, az instruisto, a kuracisto és a studento – semmit sem árul el a nemről. Néhány tő jelentése szerint férfi, és az -in- utóképző képezi belőle a nőnemű alakot. A 100 leggyakoribb főnév között hat ilyen pár van; a zárójeles számok a lista sorszámai.
| Jelentése szerint férfi | Nőnemű alak *-in-*nel |
|---|---|
| patro „apa” (133) | patrino „anya” (173) |
| frato „fiútestvér” (221) | fratino „lánytestvér” (261) |
| filo „fiú (valakinek a fia)” (237) | filino „lány (valakinek a lánya)” (342) |
| knabo „fiú (gyerek)” (218) | knabino „lány” (228) |
| edzo „férj” (402) | edzino „feleség” (230) |
| viro „férfi” (156) | virino „nő” (174) |
A ge- előképző mindkét nemet együtt nevezi meg: gepatroj „szülők”, gefratoj „testvérek”, gefiloj „gyermekek (fiúk és lányok)”, geedzoj „házaspár”. Lásd utóképzők és előképzők. A magyar az idősebb és a fiatalabb testvért külön szóval különbözteti meg (báty és öcs, nővér és húg); az eszperantó ezt melléknévvel fejezi ki: pli aĝa frato „báty”, pli juna frato „öcs”, pli aĝa fratino „nővér”, pli juna fratino „húg”.
Az első 10 főnév, amit érdemes megtanulni
Ez a mi saját választásunk, nem hivatalos lista. A tízből hat a táblázat 20 leggyakoribb főneve közé tartozik. A nomo, az akvo, a demando és a familio lejjebb áll, de a kezdőnek már az első beszélgetésben szüksége van rájuk.
| Főnév | Jelentés | Miért éppen ez az első | Példa |
|---|---|---|---|
| nomo | név | Bemutatkozáshoz | Mia nomo estas Anna. – „A nevem Anna.” |
| amiko | barát | Az ismerőseidről beszélni | Mi havas bonan amikon. – „Van egy jó barátom.” |
| familio | család | Az otthonról beszélni | Ĉu vi havas grandan familion? – „Nagy családod van?” |
| lingvo | nyelv | Elmondani, mit beszélsz és mit tanulsz | Kiun lingvon vi parolas? – „Melyik nyelven beszélsz?” |
| tago | nap | Köszönésekhez, dátumokhoz és tervekhez | Kiu tago estas hodiaŭ? – „Milyen nap van ma?” |
| tempo | idő | Tervekhez, meghívásokhoz és udvarias kérdésekhez | Ĉu vi havas tempon? – „Van időd?” |
| akvo | víz | Étel, ital – és az első dolog, amit kérni szoktál | Unu glason da akvo, bonvolu. – „Egy pohár vizet, kérem.” |
| mono | pénz | Vásárláshoz és árakhoz | Kiom da mono vi bezonas? – „Mennyi pénzre van szükséged?” |
| demando | kérdés | Kérdezni és ellenőrizni | Ĉu vi komprenas la demandon? – „Érted a kérdést?” |
| vorto | szó | Új szavakat tanulni | Kion signifas tiu vorto? – „Mit jelent ez a szó?” |
A 100 leggyakoribb eszperantó főnév
A Sorszám a főnév helye a lista mind az 1000 szava között, ezért az 55. helyen álló homo az első főnév: az előtte álló 54 szó 38 nyelvtani szó, 12 ige és 4 határozószó. A Szócsalád oszlop két-három, ugyanabból a tőből alkotott szót mutat (kevesebbet, ha a ReVo, vagyis a Reta Vortaro kevesebbet sorol fel); a jelentések a ReVo alapján rövidített magyar megfelelők. A példák a mieink. Az Esperanto és a Dio az eszperantóban szokás szerint nagy kezdőbetűvel íródik (magyarul az „eszperantó” kisbetűs, az „Isten” nagybetűs). Bármelyik főnevet kikeresheted a szótárban.
| Sorszám | Főnév | Jelentés | Szócsalád | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 55 | homo | ember | homa „emberi”, homaro „emberiség”, homeco „emberség” | Ĉiu homo bezonas amikojn. – „Minden embernek szüksége van barátokra.” |
| 78 | tempo | idő | libertempo „szabadidő”, nuntempo „jelenkor”, longtempe „hosszú ideig” | Mi ne havas tempon hodiaŭ. – „Ma nincs időm.” |
| 88 | libro | könyv | librejo „könyvesbolt”, libreto „könyvecske”, taglibro „napló” | Ŝi legas interesan libron. – „Érdekes könyvet olvas.” |
| 89 | infano | gyerek, gyermek | infana „gyermeki”, infaneco „gyermekkor”, infaneto „kisgyerek” | La infanoj ludas en la parko. – „A gyerekek a parkban játszanak.” |
| 90 | jaro | év | jardeko „évtized”, jarcento „évszázad”, Novjaro „újév” | La jaro havas dek du monatojn. – „Egy évben tizenkét hónap van.” |
| 91 | lingvo | nyelv | lingva „nyelvi”, lingvisto „nyelvész”, gestolingvo „jelnyelv” | Esperanto estas facila lingvo. – „Az eszperantó könnyű nyelv.” |
| 95 | vivo | élet | vivi „élni”, viva „élő”, viveco „élénkség” | La vivo estas bela. – „Az élet szép.” |
| 96 | tago | nap | tage „nappal”, ĉiutaga „mindennapi”, naskiĝtago „születésnap” | Hodiaŭ estas bela tago. – „Ma szép nap van.” |
| 103 | domo | ház | dometo „házikó”, domego „kúria”, stacidomo „állomásépület” | Nia domo havas ruĝan pordon. – „A házunknak piros ajtaja van.” |
| 113 | mono | pénz | monujo „pénztárca”, monero „pénzérme”, poŝmono „zsebpénz” | Mi ne havas sufiĉe da mono. – „Nincs elég pénzem.” |
| 114 | afero | ügy, dolog | aferisto „üzletember”, amafero „szerelmi ügy”, afereca „üzletszerű” | Tio ne estas mia afero. – „Ez nem az én ügyem.” |
| 116 | amiko | barát | amika „baráti”, amikino „barátnő”, amikeco „barátság” | Mia amiko loĝas en Berlino. – „A barátom Berlinben lakik.” |
| 125 | laboro | munka | labori „dolgozni”, laboristo „munkás”, kunlabori „együttműködni” | Mi serĉas novan laboron. – „Új munkát keresek.” |
| 133 | patro | apa | patrino „anya”, bopatro „após”, prapatro „ősapa” | Mia patro laboras en banko. – „Apám egy bankban dolgozik.” |
| 138 | aŭto | autó | aŭtejo „garázs”, aŭtisto „autóvezető”, ŝarĝaŭto „kamion” | Ni veturas per aŭto. – „Autóval megyünk.” |
| 141 | vorto | szó | vortaro „szótár”, pasvorto „jelszó”, vorta „szó-” | Kiel oni diras tiun vorton en Esperanto? – „Hogyan mondják eszperantóul ezt a szót?” |
| 147 | horo | óra (időegység) | horaro „menetrend”, duonhoro „félóra”, kvaronhoro „negyedóra” | La filmo daŭras du horojn. – „A film két óráig tart.” |
| 154 | mondo | világ | tutmonda „világméretű”, mondoparto „világrész”, mondmilito „világháború” | Esperanto estas parolata en la tuta mondo. – „Az eszperantót az egész világon beszélik.” |
| 155 | problemo | probléma, gond | problema „problémás” | Ne estas problemo! – „Nem probléma!” |
| 156 | viro | férfi | vira „férfi-”, vireco „férfiasság”, virkato „kandúr” | Tiu viro estas kuracisto. – „Az a férfi orvos.” |
| 157 | hundo | kutya | hundino „szuka”, hundido „kutyakölyök”, hundejo „kutyaól” | La hundo dormas sub la tablo. – „A kutya az asztal alatt alszik.” |
| 165 | lando | ország | eksterlando „külföld”, tutlanda „országos”, landnomo „országnév” | Kiu estas la plej granda lando en la mondo? – „Melyik a világ legnagyobb országa?” |
| 173 | patrino | anya | bopatrino „anyós”, prapatrino „ősanya”, duonpatrino „mostohaanya” | Mia patrino kuiras vespermanĝon. – „Anyám vacsorát főz.” |
| 174 | virino | nő | virina „női”, virineco „nőiesség”, virinismo „feminizmus” | Tiu virino parolas kvar lingvojn. – „Az a nő négy nyelven beszél.” |
| 175 | ĉambro | szoba | dormoĉambro „hálószoba”, banĉambro „fürdőszoba”, klasĉambro „osztályterem” | Mia ĉambro estas malgranda, sed bela. – „A szobám kicsi, de szép.” |
| 181 | akvo | víz | akva „vizes”, akvumi „öntözni”, marakvo „tengervíz” | Mi trinkas glason da akvo. – „Egy pohár vizet iszom.” |
| 184 | lernejo | iskola | lerni „tanulni”, lernanto „tanuló”, mezlernejo „középiskola” | Mia filino iras al la lernejo. – „A lányom iskolába jár.” |
| 189 | urbo | város | urbano „városlakó”, urbestro „polgármester”, ĉefurbo „főváros” | Parizo estas bela urbo. – „Párizs szép város.” |
| 196 | frazo | mondat | frazaro „mondatgyűjtemény”, frapfrazo „szlogen”, frazlibro „társalgási szótár” | Ĉi tiu frazo estas tro longa. – „Ez a mondat túl hosszú.” |
| 199 | nomo | név | nomi „nevezni”, nomiĝi „(valahogy) hívják”, familinomo „családnév” | Kio estas via nomo? – „Mi a neved?” |
| 201 | demando | kérdés | demandi „kérdezni”, demandaro „kérdőív”, demandosigno „kérdőjel” | Mi havas demandon pri la leciono. – „Kérdésem van a leckéről.” |
| 202 | kato | macska | katino „nőstény macska”, katido „kiscica”, virkato „kandúr” | Nia kato ŝatas dormi sur la lito. – „A macskánk szeret az ágyon aludni.” |
| 208 | Dio | Isten, isten | dia „isteni”, diino „istennő”, sendia „istentelen” | Ŝi preĝas al Dio. – „Istenhez imádkozik.” |
| 217 | pordo | ajtó, kapu | pordego „nagykapu”, pordisto „portás”, dompordo „bejárati ajtó” | Bonvolu fermi la pordon. – „Légy szíves, csukd be az ajtót.” |
| 218 | knabo | fiú | knabino „lány”, ŝipknabo „hajósinas” | La knabo havas ruĝan pilkon. – „A fiúnak piros labdája van.” |
| 221 | frato | fiútestvér (fivér, báty, öcs) | fratino „lánytestvér”, gefratoj „testvérek”, frateco „testvériség” | Mia frato estas pli aĝa ol mi. – „A bátyám idősebb nálam.” |
| 223 | okulo | szem | okula „szem-”, okulisto „szemész”, okulvitroj „szemüveg” | Ŝi havas bluajn okulojn. – „Kék szeme van.” |
| 225 | mano | kéz | dekstramana „jobbkezes”, maldekstramana „balkezes”, manpleno „maréknyi” | Li tenas libron en la mano. – „Egy könyvet tart a kezében.” |
| 226 | vero | igazság | vera „igaz”, vere „valóban”, malvera „hamis” | Ĉu tio estas la vero? – „Ez az igazság?” |
| 228 | knabino | lány | knabo „fiú” | La knabino legas fabelon. – „A lány mesét olvas.” |
| 230 | edzino | feleség | edzo „férj”, geedzoj „házaspár”, edziniĝi „férjhez menni” | Lia edzino laboras en hospitalo. – „A felesége kórházban dolgozik.” |
| 232 | ideo | ötlet, eszme | idearo „eszmerendszer”, samideano „eszmetárs” | Tio estas bona ideo! – „Ez jó ötlet!” |
| 233 | instruisto | tanár, tanító | instrui „tanítani”, instruado „oktatás”, instruejo „oktatási intézmény” | Nia instruisto parolas tre klare. – „A tanárunk nagyon érthetően beszél.” |
| 234 | loko | hely | loka „helyi”, loki „elhelyezni”, translokiĝi „átköltözni” | Ĉi tiu loko estas tre trankvila. – „Ez a hely nagyon nyugodt.” |
| 237 | filo | fiú (valakinek a fia) | bofilo „vő”, gefiloj „gyermekek (fiúk és lányok)”, duonfilo „mostohafiú” | Mia filo studas en la universitato. – „A fiam az egyetemen tanul.” |
| 238 | persono | személy | persona „személyes”, personaro „személyzet”, personeco „személyiség” | En la ĉambro estas dek personoj. – „A szobában tíz ember van.” |
| 241 | gepatro | szülő | patro „apa”, patrino „anya”, bogepatroj „apósék” | Miaj gepatroj loĝas en vilaĝo. – „A szüleim egy faluban laknak.” |
| 242 | vojo | út | vojeto „ösvény”, fervojo „vasút”, aŭtovojo „autópálya” | Ĉu vi konas la vojon al la stacidomo? – „Ismered az állomásra vezető utat?” |
| 254 | eraro | hiba, tévedés | erari „tévedni”, erara „téves”, senerara „hibátlan” | En ĉi tiu frazo estas eraro. – „Ebben a mondatban hiba van.” |
| 255 | amo | szeretet, szerelem | ami „szeretni”, amanto „szerető”, malamo „gyűlölet” | Amo estas pli forta ol timo. – „A szeretet erősebb a félelemnél.” |
| 257 | letero | levél | retletero „e-mail”, novaĵletero „hírlevél”, leteri „levelet írni” | Mi skribas leteron al mia avino. – „Levelet írok a nagymamámnak.” |
| 261 | fratino | lánytestvér (nővér, húg) | frato „fiútestvér”, fratina „testvéri”, fratineco „női testvériség” | Mia fratino ludas pianon. – „A húgom zongorázik.” |
| 262 | arbo | fa | arba „fa-”, arbeto „bokor”, arbaro „erdő” | Sur la arbo sidas birdo. – „A fán egy madár ül.” |
| 269 | nokto | éjszaka, éj | nokte „éjjel”, noktiĝi „besötétedni”, tranokti „éjszakát tölteni” | Dum la nokto la urbo estas silenta. – „Éjszaka csendes a város.” |
| 273 | semajno | hét (időszak) | semajna „heti”, semajnfino „hétvége” | La semajno havas sep tagojn. – „A hétnek hét napja van.” |
| 276 | fojo | alkalom; -szor/-szer/-ször (unu fojo: egyszer) | foje „olykor”, unuafoje „először”, ĉiufoje „minden alkalommal” | Mi vidis tiun filmon du fojojn. – „Kétszer láttam azt a filmet.” |
| 281 | familio | család | familia „családi”, familiano „családtag”, familiestro „családfő” | Nia familio estas malgranda. – „A családunk kicsi.” |
| 284 | Esperanto | eszperantó (a nyelv) | esperanta „eszperantó-”, esperantisto „eszperantista”, esperante „eszperantóul” | Mi parolas Esperanton ĉiutage. – „Mindennap beszélek eszperantóul.” |
| 292 | kafo | kávé | kafejo „kávéház”, kafumi „kávézni”, kafkruĉo „kávéskanna” | Ĉu vi volas kafon aŭ teon? – „Kávét vagy teát szeretnél?” |
| 294 | kuracisto | orvos | kuraci „gyógyítani”, bestkuracisto „állatorvos”, infankuracisto „gyermekorvos” | Li iris al la kuracisto, ĉar li estis malsana. – „Elment az orvoshoz, mert beteg volt.” |
| 298 | helpo | segítség | helpi „segíteni”, helpanto „segítő”, malhelpi „akadályozni” | Mi bezonas vian helpon. – „Szükségem van a segítségedre.” |
| 299 | tablo | asztal | tableto „asztalka”, skribtablo „íróasztal”, labortablo „munkaasztal” | La libro estas sur la tablo. – „A könyv az asztalon van.” |
| 301 | fenestro | ablak | fenestreto „kis ablak”, montrofenestro „kirakat” | El mia fenestro mi vidas la maron. – „Az ablakomból látom a tengert.” |
| 305 | filmo | film | filmi „filmezni”, filmeto „kisfilm”, desegnofilmo „rajzfilm” | Ni rigardas interesan filmon. – „Egy érdekes filmet nézünk.” |
| 307 | trajno | vonat | trajni „vonattal utazni”, rapidtrajno „gyorsvonat”, eltrajniĝi „leszállni a vonatról” | La trajno al Varsovio foriras je la kvina. – „A varsói vonat ötkor indul.” |
| 310 | koro | szív | kora „szívből jövő”, bonkora „jószívű”, senkora „szívtelen” | Mia koro batas rapide. – „Gyorsan dobog a szívem.” |
| 312 | tero | föld, talaj | tera „földi”, terpomo „burgonya, krumpli”, alteriĝi „földet érni” | La infanoj sidas sur la tero. – „A gyerekek a földön ülnek.” |
| 317 | sinjoro | úr, uram | sinjorino „hölgy”, gesinjoroj „hölgyek és urak” | Pardonu, sinjoro, kie estas la stacidomo? – „Elnézést, uram, hol van az állomás?” |
| 323 | opinio | vélemény | opinii „vélni”, miaopinie „véleményem szerint”, samopinii „egy véleményen lenni” | Kia estas via opinio pri tiu libro? – „Mi a véleményed arról a könyvről?” |
| 328 | morto | halál | morti „meghalni”, morta „halálos”, mortinto „halott” | Li ne timas la morton. – „Nem fél a haláltól.” |
| 331 | minuto | perc | minute „egy percig”, ĉiuminute „percenként”, lumminuto „fényperc” | Atendu minuton, bonvolu. – „Várj egy percet, légy szíves.” |
| 332 | strato | utca | ĉefstrato „főutca”, sakstrato „zsákutca”, stratangulo „utcasarok” | Mi loĝas en trankvila strato. – „Csendes utcában lakom.” |
| 335 | floro | virág | flori „virágozni”, florejo „virágágyás”, sunfloro „napraforgó” | Ŝi donis al mi ruĝan floron. – „Egy piros virágot adott nekem.” |
| 342 | filino | lány (valakinek a lánya) | filo „fiú”, bofilino „meny”, duonfilino „mostohalány” | Nia filino lernas naĝi. – „A lányunk úszni tanul.” |
| 344 | monato | hónap | monata „havi”, mielmonato „mézeshetek” | Septembro estas la naŭa monato. – „A szeptember a kilencedik hónap.” |
| 345 | kapo | fej | kapdoloro „fejfájás”, kapkuseno „fejpárna”, kapjesi „bólintani” | Mi havas doloron en la kapo. – „Fáj a fejem.” |
| 351 | muziko | zene | muzika „zenei”, muzikisto „zenész”, muzikilo „hangszer” | Ŝi aŭskultas muzikon ĉiuvespere. – „Minden este zenét hallgat.” |
| 352 | ĝardeno | kert | ĝardenisto „kertész”, infanĝardeno „óvoda”, bestoĝardeno „állatkert” | En nia ĝardeno kreskas pomarbo. – „A kertünkben almafa nő.” |
| 354 | besto | állat | bestaro „állatvilág”, dombesto „háziállat”, rabobesto „ragadozó” | Kiun beston vi plej ŝatas? – „Melyik állatot szereted a legjobban?” |
| 355 | festo | ünnepség, buli | festi „ünnepelni”, festa „ünnepi” | Ĉiuj amikoj venis al la festo. – „A barátok mind eljöttek a bulira.” |
| 357 | historio | történelem, történet | historia „történelmi”, historiisto „történész”, prahistorio „őstörténet” | Mi ŝatas legi pri la historio de Eŭropo. – „Szívesen olvasok Európa történelméről.” |
| 358 | ĉielo | ég | ĉielarko „szivárvány”, ĉielblua „égkék”, ĉielskrapanto „felhőkarcoló” | La ĉielo estas hodiaŭ tre blua. – „Ma nagyon kék az ég.” |
| 363 | manĝaĵo | étel | manĝi „enni”, manĝo „étkezés”, matenmanĝo „reggeli” | Ĉi tiu manĝaĵo estas tre bongusta. – „Ez az étel nagyon finom.” |
| 367 | rivero | folyó | rivereto „patak”, riverego „nagy folyó” | La rivero fluas tra la urbo. – „A folyó átfolyik a városon.” |
| 368 | respondo | válasz | respondi „válaszolni”, respondeci „felelősnek lenni”, respondeco „felelősség” | Via respondo estas ĝusta. – „A válaszod helyes.” |
| 371 | maniero | mód, módszer | sammaniere „ugyanúgy”, alimaniere „másként”, vivmaniero „életmód” | Ĉiu havas sian manieron lerni. – „Mindenkinek megvan a maga tanulási módja.” |
| 374 | studento | diák, egyetemista | studi „tanulni”, studado „tanulás”, kunstudento „tanulótárs” | Mi estas studento en Vieno. – „Egyetemista vagyok Bécsben.” |
| 376 | milito | háború | militi „háborúzni”, milita „háborús”, militisto „katona” | Nenio estas pli malbona ol milito. – „Semmi sem rosszabb a háborúnál.” |
| 378 | birdo | madár | birdido „fióka”, birdaro „madárraj”, kortobirdo „baromfi” | La birdoj kantas en la arbo. – „A madarak énekelnek a fán.” |
| 380 | situacio | helyzet | situacia „helyzeti” | La situacio estas tre malfacila. – „A helyzet nagyon nehéz.” |
| 381 | vetero | időjárás | misvetero „rossz idő”, veterprognozo „időjárás-előrejelzés” | Kia estas la vetero hodiaŭ? – „Milyen az idő ma?” |
| 383 | suno | Nap (égitest) | sunsubiro „napnyugta”, sunleviĝo „napkelte”, sunumi „napozni” | La suno brilas, kaj ni iras al la maro. – „Süt a nap, és megyünk a tengerhez.” |
| 389 | arbaro | erdő | arbo „fa”, pluvarbaro „esőerdő”, praarbaro „őserdő” | Ni promenas tra la arbaro. – „Az erdőben sétálunk.” |
| 391 | momento | pillanat | momenta „pillanatnyi”, momente „egy pillanat alatt”, lastmomente „az utolsó pillanatban” | Atendu momenton, mi tuj revenos. – „Várj egy pillanatot, mindjárt visszajövök.” |
| 392 | danko | köszönet | danki „megköszönni”, dankema „hálás”, sendanka „hálátlan” | Mil dankojn por via helpo! – „Ezer köszönet a segítségedért!” |
| 396 | parto | rész | parte „részben”, partopreni „részt venni”, plejparte „többnyire” | Ĉi tiu parto de la urbo estas tre malnova. – „A város ezen része nagyon régi.” |
| 398 | plano | terv | plani „tervezni”, laborplano „munkaterv” | Kio estas via plano por morgaŭ? – „Mi a terved holnapra?” |
| 402 | edzo | férj | edzino „feleség”, geedzoj „házaspár”, edziĝi „megnősülni” | Ŝia edzo estas inĝeniero. – „A férje mérnök.” |
| 405 | celo | cél | celi „célozni”, sencela „céltalan”, vivcelo „életcél” | Mia celo estas lerni Esperanton. – „Az a célom, hogy megtanuljak eszperantóul.” |
| 411 | vizaĝo | arc | vizaĝesprimo „arckifejezés”, vizaĝalvizaĝe „szemtől szemben” | Li lavis sian vizaĝon. – „Megmosta az arcát.” |
A legtöbb szócsalád a tőhöz kapcsolt utóképzővel vagy előképzővel épül: a dom·et·o „házikó” a „ház + kicsi”, a bo·patr·o „após” pedig a „házasság révén szerzett rokon + apa”. Mások két tövet kapcsolnak össze: dormo·ĉambro „hálószoba”. Ugyanabból a tőből más szófajú szavak is lesznek, például a vivo mellett a vivi ige és a viva melléknév. A szabályokat a szóalkotás oldalon találod.
A magyar „úr” a név után áll („Kovács úr”), az eszperantó sinjoro viszont előtte: sinjoro Kovács.
Főnevek igékből és melléknevekből
A tőnek nincs saját szófaja; a végződés dönt. Ezért a 100 főnév közül nyolc ugyanazt a tövet használja, mint a 100 leggyakoribb ige valamelyike:
| Főnév | Ugyanabból a tőből alkotott ige |
|---|---|
| vivo „élet” (95) | vivi „élni” (129) |
| laboro „munka” (125) | labori „dolgozni” (126) |
| demando „kérdés” (201) | demandi „kérdezni” (188) |
| amo „szeretet, szerelem” (255) | ami „szeretni” (145) |
| helpo „segítség” (298) | helpi „segíteni” (110) |
| opinio „vélemény” (323) | opinii „vélni, gondolni” (170) |
| morto „halál” (328) | morti „meghalni” (182) |
| respondo „válasz” (368) | respondi „válaszolni” (271) |
A lista további részén még néhány pár található: nomo és nomi „nevezni” (372), eraro és erari „tévedni” (633), danko és danki „megköszönni” (635), celo és celi „célozni” (706), plano és plani „tervezni” (721).
Ezek a végződések igékből és melléknevekből képeznek új főneveket:
| Végződés | Mit nevez meg | Példák | Magyarul |
|---|---|---|---|
| -o igetövön | magát a cselekvést | labori → laboro | „dolgozni” → „munka” |
| -ado | folyamatos vagy ismétlődő cselekvést | skribi → skribado | „írni” → „írás (a folyamat)” |
| -aĵo | cselekvéshez vagy tulajdonsághoz kapcsolódó konkrét dolgot | skribi → skribaĵo; manĝi → manĝaĵo; nova → novaĵo | „írásmű”; „étel”; „hír” |
| -eco | a melléknév által leírt tulajdonságot vagy állapotot | bela → beleco; libera → libereco | „szép” → „szépség”; „szabad” → „szabadság” |
| -ulo | az adott tulajdonságú személyt | riĉa → riĉulo; blinda → blindulo | „gazdag” → „gazdag ember”; „vak” → „vak ember” |
A PMEG ökölszabályt ad: az -eco mindig tulajdonságot vagy állapotot nevez meg, az -aĵo viszont többnyire konkrét dolgot. A beleco tehát „szépnek lenni”, a belaĵo pedig „valami szép”. Az -eco nagyjából a magyar -ság/-ség képzőnek felel meg. Az összes utóképzőt az utóképzők oldalon találod.
Hogyan számoltunk
- október 8-án számoltunk az esperanto-1000-common-words-hu.csv fájlunkban. A fájl 822 296 Tatoeba-mondatból készült, amelyek 5 831 657 szót tartalmaznak. A többes -j és a tárgyragos -n elmarad, így a libro, a libroj és a libron együtt a libro alatt számít; a módszert a gyakori szavak oldal írja le.
- Az 1000 tételből 359 főnév (35,9%). A
per_millionértékeik összege egymillió szóra 86 593, így a főnevek a korpusz szavainak 8,7%-át adják. Az igék 17,6%-ot tesznek ki. - A 100 leggyakoribb szóból 8 főnév, az első 300-ból pedig 62.
- A 100 leggyakoribb főnév a lista 55–411. helyén áll. A
per_millionértékeik összege 52 217, ez a szavak 5,2%-a, és a lista által lefedett főnévi előfordulások 60,3%-a. - Az első 10, 20 és 50 főnév a szavak 1,3%-át, 2,2%-át, illetve 3,8%-át adja. Egyedül a homo 0,2%-ot.
A szófajt a végződés dönti el: az -o-ra végződő tétel főnév, kivéve az olyan nyelvtani szavakat, mint a kio és a tio, amelyek tabellaszóként számítanak. A képzett főnevet külön számoljuk, így a patro és a patrino két főnév. A nagybetűvel írt neveket (Maria, Parizo) kihagytuk, kivéve az Esperanto-t és a Dio-t. A Tatoeba rövid, írott, gyakran fordított mondatokat tartalmaz; regények vagy beszéd más sorrendet adnának, ahogy a Szókincs oldal listája mutatja.
Gyakori kérdések
Melyek a leggyakoribb főnevek az eszperantóban?
A listánkban a tíz leggyakoribb főnév a homo, a tempo, a libro, az infano, a jaro, a lingvo, a vivo, a tago, a domo és a mono. Együtt a Tatoeba-korpusz szavainak 1,3%-át adják.
Hány eszperantó főnevet kell tudnom?
A 20 leggyakoribb főnév a korpusz szavainak 2,2%-át, az 50 leggyakoribb 3,8%-át, a 100 leggyakoribb 5,2%-át fedi le. A főnevek együtt a szavak 8,7%-át adják, mert minden mondatban ugyanaz a néhány nyelvtani szó és ige tér vissza: a nyelvtani szavak önmagukban 44,4%-ot tesznek ki. A többi szófajhoz lásd az 1000 szavas listát.
Hogyan képezzük az eszperantó főnév többes számát?
Tegyél a főnévhez -j-t: libro → libroj. Ha a főnév tárgy is, tegyél utána -n-t: librojn. Minden főnév ezt a szabályt követi, a la névelő pedig nem változik.
Van nyelvtani neme az eszperantó főneveknek?
Nincs. Az eszperantóban nincs nyelvtani nem. A személyt jelentő szavak többsége, például az amiko „barát”, semmit sem árul el a nemről, az -in- utóképző pedig a jelentése szerint férfi tövekből képez nőnemű alakot: patro „apa” → patrino „anya”.
Hogyan lesz igéből vagy melléknévből főnév az eszperantóban?
Változtasd meg a végződést: labori „dolgozni” → laboro „munka”. Folyamatos cselekvéshez add az -ad- utóképzőt (skribado), konkrét dologhoz az *-aĵ-*t (manĝaĵo), tulajdonsághoz az *-ec-*et (beleco), tulajdonságú személyhez az *-ul-*t (riĉulo). Lásd utóképzők.
Források
- Esperantopedia: Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó (CSV: sorszám, szófaj, magyar jelentés, gyakoriság egymillió szóra), 2026. október 8-án számolva; a módszer ezen az oldalon
- Tatoeba: downloads – eszperantó mondatok, letöltve 2026. október 7-én; licenc: CC BY 2.0 FR
- Reta Vortaro (ReVo): szócikkek, például a domo, a patro, a knabo, a studi és a skribi, olvasva 2026. október 8-án; a szócsaládok szavainak jelentéseit a ReVóból rövidítettük
- PMEG: Bazaj reguloj por O-vortoj, Seksa signifo de O-vortoj, valamint az utóképzők oldalai: AD, AĴ és EC
- Wiktionary: Esperanto lemmas (CC BY-SA 4.0) és Paul Denisowski ESPDIC szótára (CC BY 3.0): a listában szereplő jelentések forrásai; a magyar jelentéseket magunk készítettük, és összevetettük a ReVo magyar fordításaival
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.