Tanulás
A 100 leggyakoribb eszperantó ige (példákkal)
Száz ige, hat végződés és egyetlen rendhagyó alak sem: együtt a hétköznapi eszperantó mondatok szavainak 14,2%-át adják.
A leggyakoribb eszperantó igék az esti „lenni”, a povi „tudni, képesnek lenni”, a havi „(valakinek) van”, a fari „csinálni”, a diri „mondani” és a voli „akarni”. Az 1000 leggyakoribb szóból álló listánk 100 leggyakoribb igéje egy 5,8 millió szavas, hétköznapi eszperantó mondatokból álló korpusz szavainak 14,2%-át adja, és már a tíz leggyakoribb is 8,1%-ot tesz ki. Minden igének ugyanazok a végződései minden személyben, ezért egyetlen rövid lecke az igék végződéseiről az egész táblázat megértéséhez elég.
Hat végződés, minden személyre egyetlen alak
Az alábbi igéket mind -i végű főnévi igenévként mutatjuk. Használatukhoz cseréld le az -i-t valamelyik végződésre; a végződés „én”-re, „te”-re, „ő”-re, „mi”-re és „ők”-re ugyanaz. A magyar ige személy szerint ragozódik (megyek, mész, megy), és a határozott tárgyhoz más ragsor tartozik, mint a határozatlanhoz („olvasok egy könyvet” – „olvasom a könyvet”); az eszperantó igének egyik sincs: Mi legas libron. – Mi legas la libron.
| Végződés | Használat | Példa | Magyarul |
|---|---|---|---|
| -i | főnévi igenév | iri | menni |
| -as | jelen idő | Mi iras. Ili iras. | „Megyek. Ők mennek.” |
| -is | múlt idő | Mi iris. | „Mentem.” |
| -os | jövő idő | Ni iros. | „Menni fogunk.” |
| -us | feltételes mód | Ŝi irus. | „Menne.” |
| -u | felszólítás, kívánság | Iru! | „Menj!” |
Rendhagyó ige nincs, még az esti sem: mi estas, vi estas, ili estas. Az összetett igeidőkről és a melléknévi igenevekről lásd az igék oldalt.
Az első 10 ige, amit érdemes megtanulni
Ez a mi saját választásunk, nem hivatalos lista. A tízből nyolc a táblázat tíz leggyakoribb igéje közé tartozik. A tíz leggyakoribb ige másik két tagja, a devi és a ŝati, közvetlenül ezután jön: a devi úgy működik, mint a povi és a voli, a ŝati pedig ugyanúgy használatos (Mi ŝatas legi. – „Szeretek olvasni.”). A kompreni és a paroli azért került be, mert a kezdőnek az első beszélgetésben szüksége van rájuk.
| Ige | Jelentés | Miért éppen ez az első | Példa |
|---|---|---|---|
| esti | lenni | Személyazonosság, hely és állapot; messze a leggyakoribb ige (a szavak 4,1%-a) | Mi estas studento. – „Diák vagyok.” |
| havi | birtokolni; (valakinek) van | Birtoklás és család | Mi havas fraton. – „Van egy fivérem.” |
| voli | akarni | Kívánságok és rendelések boltban, kávézóban | Mi volas manĝi. – „Enni akarok.” |
| povi | tudni, képesnek lenni; -hat/-het | Képesség, engedély és udvarias kérdések | Ĉu mi povas sidi ĉi tie? – „Leülhetek ide?” |
| iri | menni | Mozgás és útbaigazítás | Ni iras al la parko. – „A parkba megyünk.” |
| fari | csinálni, tenni | Ezzel kérdezheted: Kion vi faras? | Ŝi faras kukon. – „Süteményt csinál.” |
| diri | mondani | Segítségével megkérdezheted, hogyan mondanak egy szót | Kiel oni diras „dankon“ angle? – „Hogyan mondják angolul, hogy »dankon«?” |
| scii | tudni (tényt) | Kérdésekre válaszolni, vagy éppen nem válaszolni | Ĉu vi scias, kie estas la banko? – „Tudod, hol van a bank?” |
| kompreni | érteni, megérteni | Megmondani, hogy követed-e a beszélgetést | Ĉu vi komprenas min? – „Megértesz engem?” |
| paroli | beszélni | Megkérdezni, ki milyen nyelven beszél | Ĉu vi parolas Esperanton? – „Beszélsz eszperantóul?” |
A 100 leggyakoribb eszperantó ige
A Sorszám az ige helye a lista mind az 1000 szava között, ezért a 3. helyen álló esti közvetlenül a la és a mi után áll. A Tárgyas? oszlop a ReVo, vagyis a Reta Vortaro jelöléseit követi: a tr tárgyas igét jelent (az ige -n-nel közvetlen tárgyat kaphat), az ntr tárgyatlant, az x azt, hogy a ReVo mindkét használatot jelöli, a – pedig azt, hogy a ReVo nem ad jelölést. A példák a mieink; bármelyik igét kikeresheted a szótárban.
| Sorszám | Ige | Jelentés | Tárgyas? | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 3 | esti | lenni | ntr | La kato estas en la ĝardeno. – „A macska a kertben van.” |
| 19 | povi | tudni, képesnek lenni; -hat/-het | tr | Mi povas veni morgaŭ. – „Holnap tudok jönni.” |
| 21 | havi | birtokolni; (valakinek) van | tr | Ŝi havas tri katojn. – „Három macskája van.” |
| 27 | fari | csinálni, tenni | tr | Kion vi faras? – „Mit csinálsz?” |
| 30 | diri | mondani | tr | Li diris nenion. – „Nem mondott semmit.” |
| 31 | voli | akarni | tr | Mi volas kafon. – „Kávét szeretnék.” |
| 35 | scii | tudni (tényt) | tr | Mi ne scias la respondon. – „Nem tudom a választ.” |
| 39 | devi | kell, muszáj; kötelesnek lenni | tr | Ni devas iri hejmen. – „Haza kell mennünk.” |
| 40 | iri | menni | ntr | Ŝi iras al la lernejo. – „Iskolába megy.” |
| 47 | ŝati | kedvelni, szeretni | tr | Mi ŝatas muzikon. – „Szeretem a zenét.” |
| 50 | paroli | beszélni | x | Ŝi parolas tri lingvojn. – „Három nyelven beszél.” |
| 52 | vidi | látni | tr | Mi vidas hundon en la ĝardeno. – „Egy kutyát látok a kertben.” |
| 61 | veni | jönni | ntr | Mia amiko venos morgaŭ. – „A barátom holnap jön.” |
| 67 | kredi | hinni, elhinni | x | Mi kredas vin. – „Hiszek neked.” |
| 80 | pensi | gondolni, gondolkodni | x | Mi pensas pri vi. – „Rád gondolok.” |
| 83 | manĝi | enni | tr | Ni manĝas pomojn. – „Almát eszünk.” |
| 84 | bezoni | szüksége van (valamire) | tr | Mi bezonas helpon. – „Segítségre van szükségem.” |
| 97 | okazi | történni, megtörténni | ntr | Kio okazis? – „Mi történt?” |
| 99 | trovi | találni | tr | Mi trovis mian ŝlosilon. – „Megtaláltam a kulcsomat.” |
| 101 | doni | adni | tr | Li donas floron al ŝi. – „Virágot ad neki.” |
| 110 | helpi | segíteni | x | Ĉu vi povas helpi min? – „Tudsz segíteni nekem?” |
| 111 | aĉeti | venni, vásárolni | tr | Ŝi aĉetis novan libron. – „Új könyvet vett.” |
| 112 | resti | maradni | ntr | Mi restas hejme hodiaŭ. – „Ma otthon maradok.” |
| 120 | peti | kérni | x | Li petis panon. – „Kenyeret kért.” |
| 121 | kompreni | érteni, megérteni | tr | Mi ne komprenas la demandon. – „Nem értem a kérdést.” |
| 124 | bonvoli | szíveskedni (bonvolu: légy szíves) | ntr | Bonvolu atendi minuton. – „Kérlek, várj egy percet.” |
| 126 | labori | dolgozni | ntr | Li laboras en banko. – „Bankban dolgozik.” |
| 129 | vivi | élni | ntr | La avo ankoraŭ vivas. – „A nagyapa még él.” |
| 131 | atendi | várni | tr | Mi atendas la buson. – „A buszra várok.” |
| 135 | rigardi | nézni | tr | Ni rigardas filmon. – „Filmet nézünk.” |
| 136 | provi | próbálni, kipróbálni | tr | Provu denove! – „Próbáld újra!” |
| 137 | lerni | megtanulni, elsajátítani; tanulni | tr | Mi lernas Esperanton. – „Eszperantót tanulok.” |
| 140 | legi | olvasni | tr | Ŝi legas gazeton. – „Újságot olvas.” |
| 144 | aŭdi | hallani | tr | Mi aŭdas muzikon. – „Zenét hallok.” |
| 145 | ami | szeretni (érzelmileg) | tr | Li amas sian familion. – „Szereti a családját.” |
| 146 | loĝi | lakni | x | Ni loĝas en malgranda urbo. – „Egy kisvárosban lakunk.” |
| 148 | deziri | kívánni, óhajtani | tr | Mi deziras al vi feliĉon. – „Boldogságot kívánok neked.” |
| 151 | senti | érezni | tr | Li sentis doloron en la piedo. – „Fájdalmat érzett a lábában.” |
| 160 | lasi | hagyni | tr | Lasu min paroli! – „Hadd beszéljek!” |
| 161 | koni | ismerni | tr | Ĉu vi konas tiun viron? – „Ismered azt a férfit?” |
| 163 | ŝajni | látszani, tűnni | ntr | Ŝajnas, ke pluvos. – „Úgy tűnik, esni fog.” |
| 166 | uzi | használni | tr | Mi uzas komputilon. – „Számítógépet használok.” |
| 169 | preni | elvenni, fogni | tr | Li prenis sian ĉapelon. – „Elvette a kalapját.” |
| 170 | opinii | vélni, gondolni | tr | Kion vi opinias pri tio? – „Mit gondolsz erről?” |
| 172 | ludi | játszani | x | La infanoj ludas en la ĝardeno. – „A gyerekek a kertben játszanak.” |
| 177 | alveni | megérkezni | ntr | La trajno alvenis je la tria. – „A vonat háromkor érkezett meg.” |
| 179 | ekzisti | létezni | ntr | Tiu vorto ne ekzistas. – „Ez a szó nem létezik.” |
| 182 | morti | meghalni | ntr | La floroj mortis. – „A virágok elpusztultak.” |
| 183 | skribi | írni | tr | Mi skribas leteron. – „Levelet írok.” |
| 186 | sukcesi | sikerülni, sikerrel járni | ntr | Mi sukcesis trovi la hotelon. – „Sikerült megtalálnom a szállodát.” |
| 188 | demandi | kérdezni | tr | Li demandis, kie estas la stacidomo. – „Megkérdezte, hol van az állomás.” |
| 190 | foriri | elmenni | ntr | Ŝi foriris sen vorto. – „Szó nélkül elment.” |
| 191 | forgesi | elfelejteni | x | Mi forgesis lian nomon. – „Elfelejtettem a nevét.” |
| 192 | trinki | inni | tr | Li trinkas akvon. – „Vizet iszik.” |
| 194 | rajti | jogosultnak lenni; szabad | ntr | Ĉu mi rajtas eniri? – „Szabad bemennem?” |
| 200 | aspekti | kinézni (valamilyennek) | ntr | Ŝi aspektas feliĉa. – „Boldognak látszik.” |
| 203 | iĝi | válni (valamivé), lenni | ntr | Li iĝis kuracisto. – „Orvos lett.” |
| 204 | viziti | meglátogatni | tr | Ni vizitos la avinon dimanĉe. – „Vasárnap meglátogatjuk a nagymamát.” |
| 205 | kapabli | képesnek lenni | tr | Ŝi kapablas solvi tiun problemon. – „Képes megoldani ezt a problémát.” |
| 206 | perdi | elveszíteni | tr | Mi perdis mian ombrelon. – „Elvesztettem az esernyőmet.” |
| 207 | ricevi | kapni | tr | Ŝi ricevis leteron de amiko. – „Levelet kapott egy barátjától.” |
| 209 | reveni | visszajönni, visszatérni | ntr | Li revenos je la sesa. – „Hatkor jön vissza.” |
| 212 | timi | félni | tr | La infano timas la hundon. – „A gyerek fél a kutyától.” |
| 215 | dormi | aludni | ntr | La bebo dormas. – „A baba alszik.” |
| 219 | ĉesi | abbahagyni, megszűnni | ntr | La pluvo ĉesis. – „Elállt az eső.” |
| 220 | plaĉi | tetszeni | ntr | Tiu libro plaĉas al mi. – „Tetszik nekem az a könyv.” |
| 222 | esperi | remélni | x | Mi esperas, ke vi venos. – „Remélem, hogy eljössz.” |
| 224 | komenci | kezdeni, elkezdeni | tr | Ni komencas la lecionon. – „Elkezdjük a leckét.” |
| 231 | renkonti | találkozni (valakivel) | tr | Mi renkontis ŝin en la urbo. – „Találkoztam vele a városban.” |
| 236 | necesi | szükségesnek lenni | – | Ne necesas rapidi. – „Nem kell sietni.” |
| 239 | serĉi | keresni | tr | Mi serĉas mian telefonon. – „A telefonomat keresem.” |
| 240 | studi | tanulmányozni, tanulni | tr | Ŝi studas medicinon. – „Orvostudományt tanul.” |
| 243 | meti | tenni, helyezni | tr | Metu la libron sur la tablon. – „Tedd a könyvet az asztalra.” |
| 244 | montri | mutatni, megmutatni | tr | Ŝi montris al ni la vojon. – „Megmutatta nekünk az utat.” |
| 249 | memori | emlékezni | x | Mi memoras tiun tagon. – „Emlékszem arra a napra.” |
| 250 | ebli | lehetségesnek lenni | – | Ĉu eblas pagi per karto? – „Lehet kártyával fizetni?” |
| 258 | atingi | elérni | x | Ni atingis la supron de la monto. – „Elértük a hegy csúcsát.” |
| 259 | troviĝi | (valahol) lenni, található | ntr | La banko troviĝas apud la stacidomo. – „A bank az állomás mellett van.” |
| 260 | aŭskulti | hallgatni | tr | Ni aŭskultas radion. – „Rádiót hallgatunk.” |
| 264 | scipovi | tudni (képesség: úszni tudni) | tr | Ŝi scipovas naĝi. – „Tud úszni.” |
| 267 | decidi | elhatározni, eldönteni | tr | Ni decidis resti hejme. – „Úgy döntöttünk, otthon maradunk.” |
| 270 | eliri | kimenni | x | Li eliris el la ĉambro. – „Kiment a szobából.” |
| 271 | respondi | válaszolni | x | Ŝi respondis al mia letero. – „Válaszolt a levelemre.” |
| 282 | fariĝi | lenni, válni (valamivé) | ntr | La vetero fariĝis malvarma. – „Hideg lett az idő.” |
| 287 | sidi | ülni | ntr | La kato sidas sur la seĝo. – „A macska a széken ül.” |
| 288 | pagi | fizetni | tr | Mi pagis dek eŭrojn. – „Tíz eurót fizettem.” |
| 289 | eniri | bemenni, belépni | x | Bonvolu eniri. – „Kérlek, gyere be.” |
| 291 | ŝanĝi | változtatni, cserélni | tr | Mi ŝanĝis mian opinion. – „Megváltoztattam a véleményemet.” |
| 302 | gravi | fontosnak lenni, számítani | ntr | Tio ne gravas. – „Nem számít.” |
| 308 | rakonti | mesélni, elmesélni | tr | La avino rakontas fabelon. – „A nagymama mesét mesél.” |
| 309 | forlasi | elhagyni, otthagyni | tr | Li forlasis la urbon. – „Elhagyta a várost.” |
| 311 | akcepti | elfogadni | tr | Ŝi akceptis la donacon. – „Elfogadta az ajándékot.” |
| 313 | kanti | énekelni | tr | Ŝi kantas belan kanton. – „Szép dalt énekel.” |
| 314 | pasigi | tölteni (időt) | tr | Ni pasigis la feriojn ĉe la maro. – „A szabadságot a tengernél töltöttük.” |
| 316 | sendi | küldeni | tr | Mi sendis mesaĝon al li. – „Üzenetet küldtem neki.” |
| 319 | malfermi | kinyitni, megnyitni | tr | Bonvolu malfermi la fenestron. – „Kérlek, nyisd ki az ablakot.” |
| 320 | manki | hiányozni | ntr | Al mi mankas tempo. – „Kevés az időm.” |
| 321 | naĝi | úszni | ntr | Ni naĝas en la maro. – „A tengerben úszunk.” |
| 325 | igi | valamivé tenni; műveltető -at/-et | tr | Tio igis ŝin ridi. – „Ez megnevettette őt.” |
| 326 | mortigi | megölni | tr | La malvarmo mortigis la florojn. – „A hideg elpusztította a virágokat.” |
A 100 igéből 57 jelölése tr, 27-é ntr és 14-é x, a necesi és az ebli mellé pedig a ReVo nem ad jelölést. Három megjegyzés a jelölésekhez:
- A módbeli igék tárgyasnak számítanak. A povi, a voli és a devi után a főnévi igenév a közvetlen tárgy (PMEG), és a ReVo ezt a devi-nél ki is mondja. A háromból csak a voli kaphat közönséges főnévi tárgyat is: Mi volas kafon.
- Az utóképzős igék az utóképzőt követik. A ReVo nem jelöli a troviĝi-t és a fariĝi-t; nekik ntr jelölést adtunk, mert az -iĝ- végű ige soha nem kap tárgyat. A pasigi, az igi és a mortigi az -ig- miatt mindig tárgyas.
- Az összetett igék eltérhetnek az alapigétől. Az alveni, a reveni és a foriri a veni és az iri igéből készült, elöljárószóval vagy előképzővel (lásd előképzők), és tárgyatlanok maradnak. A ReVo az eliri-t és az eniri-t x jelöléssel látja el, mert a hely lehet tárgy (eniri la ĉambron, a ReVo egyik példája), vagy elöljárószó után is állhat (eniri en la ĉambron).
A magyar igekötők (ki-, be-, el-, vissza-, meg-) hasonlóan működnek: az eliri „kimenni”, az eniri „bemenni”, a foriri „elmenni”, a reveni „visszajönni”, az alveni „megérkezni”.
Párok, mint a komenci és a komenciĝi
Az angol „start”, „end” és „change” tárggyal és anélkül is állhat; a magyar külön igét használ („elkezd” – „elkezdődik”, „befejez” – „befejeződik”, „változtat” – „változik”), és az eszperantó is szétválasztja őket: a komenci tárgyat kap, a komenciĝi nem. Alább hat pár áll a listából. A teljes szabály, több mint 30 párral, az -ig- és -iĝ- oldalon található.
| Pár (sorszám) | Változás | Példa |
|---|---|---|
| komenci (224) → komenciĝi (534) | tr → ntr | Ni komencis la lecionon. – „Elkezdtük a leckét.” / La leciono komenciĝis. – „A lecke elkezdődött.” |
| fini (339) → finiĝi (467) | tr → ntr | Ŝi finis la laboron. – „Befejezte a munkát.” / La laboro finiĝis. – „A munka befejeződött.” |
| trovi (99) → troviĝi (259) | tr → ntr | Mi trovis la libron. – „Megtaláltam a könyvet.” / La libro troviĝas sur la breto. – „A könyv a polcon van.” |
| fari (27) → fariĝi (282) | tr → ntr | Mi faris teon. – „Teát csináltam.” / La teo fariĝis malvarma. – „A tea kihűlt.” |
| ŝanĝi (291) → ŝanĝiĝi (637) | tr → ntr | Mi ŝanĝis la planon. – „Megváltoztattam a tervet.” / La plano ŝanĝiĝis. – „A terv megváltozott.” |
| morti (182) → mortigi (326) | ntr → tr | La floroj mortis. – „A virágok elpusztultak.” / La malvarmo mortigis la florojn. – „A hideg elpusztította a virágokat.” |
A puszta La leciono komencis hiba; mondd azt, hogy La leciono komenciĝis. A két utóképző maga is ige: az iĝi „válni” és az igi „valamivé tenni”, mint a Tio igis ŝin ridi. – „Ez megnevettette őt.” mondatban.
Az esti, a havi, a povi, a voli és a devi főnévi igenévvel
Ha második ige következik, a második ige főnévi igenévben marad, kötőszó és elöljárószó nélkül.
| Ige | Főnévi igenévvel | Példa |
|---|---|---|
| esti | A főnévi igenév lehet az alany | Paroli Esperanton estas agrable. – „Eszperantóul beszélni kellemes.” |
| havi | Kötelezettségre nem használjuk; a „kell” a devi | Mi devas iri. – „Mennem kell.” |
| povi | Képesség vagy engedély | Ŝi povas legi. – „Tud olvasni.” |
| voli | Kívánság | Mi volas dormi. – „Aludni akarok.” |
| devi | Szükségszerűség | Ni devas atendi. – „Várnunk kell.” |
A povi, a voli és a devi esetében az, aki tud, akar vagy kénytelen, egyben a cselekvés végrehajtója is (PMEG). Ha a cselekvő más, használj ke-s mellékmondatot: Mi volas, ke vi venu. – „Azt akarom, hogy gyere.” A táblázat sok más igéje is főnévi igenevet kap: ŝati, bezoni, deziri, provi, komenci, lerni, decidi, scipovi és sukcesi.
Hogyan számoltunk
- október 8-án számoltunk az esperanto-1000-common-words-hu.csv fájlunkban. A fájl 822 296 Tatoeba-mondatból készült, amelyek 5 831 657 szót tartalmaznak, és minden igealak a főnévi igenév alatt számít; a módszert a gyakori szavak oldal írja le.
- Az 1000 tételből 313 ige (31,3%). A
per_millionértékeik összege egymillió szóra 175 641, így az igék a korpusz szavainak 17,6%-át adják. - A 100 leggyakoribb szóból 19 ige, az első 300-ból pedig 88.
- A 100 leggyakoribb ige a lista 3–326. helyén áll. A
per_millionértékeik összege 141 900, ez a szavak 14,2%-a, és a lista által lefedett igei előfordulások 80,8%-a. - Az első 10, 20 és 50 ige a szavak 8,1%-át, 9,7%-át, illetve 12,1%-át adja. Egyedül az esti 4,1%-ot.
A szófajt a végződés dönti el: az -i-re végződő tétel ige, a képzett alakot pedig külön számoljuk, így a komenci és a komenciĝi két ige. A Tatoeba rövid, írott, gyakran fordított mondatokat tartalmaz; regények vagy beszéd más sorrendet adnának, ahogy a Szókincs oldal listája mutatja.
Gyakori kérdések
Melyek a leggyakoribb igék az eszperantóban?
A listánkban a tíz leggyakoribb ige az esti, a povi, a havi, a fari, a diri, a voli, a scii, a devi, az iri és a ŝati. Együtt a Tatoeba-korpusz szavainak 8,1%-át adják; az esti egyedül 4,1%-ot.
Hány eszperantó igét kell tudnom?
A 20 leggyakoribb ige a korpusz szavainak 9,7%-át, az 50 leggyakoribb 12,1%-át, a 100 leggyakoribb 14,2%-át fedi le. Minden ige ugyanazokat a végződéseket kapja, ezért minden új igénél csak a tövét kell megtanulnod. A többi szófajhoz lásd az 1000 szavas listát.
Vannak rendhagyó igék az eszperantóban?
Nincsenek. Minden ige, az esti „lenni” is, az -i, -as, -is, -os, -us és -u végződést használja, és az alak nem változik sem személy, sem szám szerint: mi iras, ili iras.
Honnan tudom, hogy egy eszperantó ige tárgyas-e?
Nézd meg a ReVóban, amely az igéket tárgyasnak, tárgyatlannak vagy mindkettőnek jelöli. Azt is megkérdezheted az ige után: „kit?” vagy „mit?”. Az -ig- végű ige mindig tárgyas, az -iĝ- végű soha; lásd -ig- és -iĝ-.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „kell”?
Használd a devi-t: Mi devas iri. – „Mennem kell.” A havi jelentése „birtokolni, (valakinek) van” (Mi havas libron), kötelezettségre nem használjuk.
Források
- Esperantopedia: Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó (CSV: sorszám, szófaj, magyar jelentés, gyakoriság egymillió szóra), 2026. október 8-án számolva; a módszer ezen az oldalon
- Tatoeba: downloads – eszperantó mondatok, letöltve 2026. október 7-én; licenc: CC BY 2.0 FR
- Reta Vortaro (ReVo): a tr, ntr, x rövidítések; szócikkek, például az esti, a povi, a devi, a paroli, a komenci és a troviĝi, olvasva 2026. október 8-án
- PMEG: I-verboj kune kun povi, devi kaj voli, I-verboj kiel subjekto, I-verboj kune kun aliaj verboj, IĜ-verboj
- Wiktionary: Esperanto lemmas (CC BY-SA 4.0) és Paul Denisowski ESPDIC szótára (CC BY 3.0): a listában szereplő jelentések forrásai; a magyar jelentéseket magunk készítettük, és összevetettük a ReVo magyar fordításaival
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.