Tanulás
A leggyakoribb eszperantó melléknevek (ellentétpárokkal)
Egyetlen végződés, egyetlen egyeztetési szabály és egy előképző az ellentétekhez: 120 melléknév jelentéssel, ellentétpárral és példával.
A leggyakoribb eszperantó melléknevek a bona „jó”, az alia „másik, más”, a granda „nagy”, a multa „sok”, a bela „szép” és a nova „új”. Az 1000 leggyakoribb szóból álló listánk 120 melléknevet tartalmaz, mindet bemutatjuk alább. Együtt egy 5,8 millió szavas, hétköznapi eszperantó mondatokból álló korpusz szavainak 3,2%-át adják, a tíz leggyakoribb pedig 1,2%-át. A melléknév -a-ra végződik, és átveszi főnevének -j és -n végződését, ezért egyetlen rövid lecke a főnevekről és melléknevekről mind a 120-at lefedi.
Egy végződés, két egyeztető végződés
A lista minden melléknevének végződése -a, kivéve az ambaŭ „mindkettő, mindkét” szót. Egynél több esetén tegyél a végére -j-t, tárgy esetén -n-t, mindig ebben a sorrendben.
| Egyes szám | Többes szám | |
|---|---|---|
| Alany | nova libro | novaj libroj |
| Tárgy (-n) | novan libron | novajn librojn |
- Az esti után nincs -n: La libro estas nova. – „A könyv új.” La libroj estas novaj. – „A könyvek újak.”
- A sorrend szabad. A nova libro és a libro nova is helyes; a PMEG megjegyzi, hogy a főnév után álló melléknév gyakran hangsúlyos.
- Főnév nélkül. A nyelvnevek elhagyják a lingvo szót: Ŝi parolas la francan. – „Franciául beszél.” A mennyiségi melléknevek gyakran egyedül állnak: Multaj scias tion. – „Sokan tudják ezt.”
- Ambaŭ a kivétel. Nem kap sem -j-t, sem -n-t, és nem kapcsolható a la névelővel: ambaŭ knabinoj – „mindkét lány”, Mi vidis ambaŭ knabinojn. – „Mindkét lányt láttam.”
A magyarban a jelzői melléknév nem egyezik a főnévvel („nagy házak”, „nagy házat”), az eszperantóban viszont mindig: grandaj domoj, grandajn domojn. Az állítmányi melléknév a magyarban is többes számba kerül („a házak nagyok”), ahogy az eszperantóban is: La domoj estas grandaj.
Az első 10 melléknév, amit érdemes megtanulni
Ez a mi saját választásunk, nem hivatalos lista. A tízből hat a hat leggyakoribb melléknév: a bona, az alia, a granda, a multa, a bela és a nova. A gyakoriságban következő négy, a tuta „egész”, a kelka „néhány”, a sola „egyedül lévő, egyetlen” és az unua „első”, a mennyiséget és a sorrendet kifejező kis szavakként működnek, és közvetlenül ezután jönnek. Helyettük a malbona és a malgranda ellentéteket vesszük, továbbá a feliĉa és a malfacila szót, mert a kezdőnek az első beszélgetésekben szüksége van rájuk.
| Melléknév | Jelentés | Ellentét | Miért éppen ez az első |
|---|---|---|---|
| bona | jó | malbona | A leggyakoribb melléknév, nagyjából minden 500. szó: Bonan tagon! – „Jó napot!” |
| malbona | rossz | bona | Az első mal- szó, amellyel találkozol |
| granda | nagy | malgranda | A méret; a grandega „hatalmas” is szerepel a listában |
| malgranda | kicsi | granda | Kiegészíti a méretpárt |
| nova | új | malnova | Tárgyak és hírek; a malnova jelentése „régi” |
| bela | szép | malbela | Bókok |
| multa | sok | malmulta | Mennyiség: multan dankon – „sok köszönet” |
| alia | másik, más | sama | Valami más kérése |
| feliĉa | boldog | malfeliĉa | Jókívánságok: Feliĉan naskiĝtagon! – „Boldog születésnapot!” |
| malfacila | nehéz | facila | A tanulásról beszélni; a facila „könnyű” nem kér újabb tövet |
A 120 leggyakoribb eszperantó melléknév
A Sorszám a melléknév helye a lista mind az 1000 szava között, ezért az 57. helyen álló bona az első melléknév. Az Ellentét oszlop azt a szót mutatja, amelyet a fordított jelentéshez használnál: a mal- alakot, ha a ReVo, a Reta Vortaro egyszerű ellentétként tartalmazza; különben egy külön szót, amelyet a ReVo ellentétként határoz meg vagy antonimaként sorol fel; a – jel pedig azt jelzi, hogy nem találtunk természetes párt. A szűk jelentésű ritka szavakat, például a malpropra vagy a malpreta szót, kihagytuk. A példák a mieink; bármelyik melléknevet kikeresheted a szótárban.
| Sorszám | Melléknév | Jelentés | Ellentét | Példa |
|---|---|---|---|---|
| 57 | bona | jó | malbona „rossz” | Ŝi estas bona instruistino. – „Ő jó tanárnő.” |
| 63 | alia | másik, más | sama „ugyanaz” | Mi volas alian libron. – „Egy másik könyvet szeretnék.” |
| 81 | granda | nagy | malgranda „kicsi” | Ili havas grandan domon. – „Nagy házuk van.” |
| 82 | multa | sok | malmulta „kevés” | En la ĉambro estas multaj homoj. – „A szobában sok ember van.” |
| 117 | bela | szép | malbela „csúnya” | Kia bela tago! – „Milyen szép nap!” |
| 118 | nova | új | malnova „régi” | Mi havas novan telefonon. – „Új telefonom van.” |
| 123 | tuta | egész, teljes | – | Mi legis la tutan libron. – „Elolvastam az egész könyvet.” |
| 143 | kelka | néhány, pár | – | Kelkaj infanoj ludas ekstere. – „Néhány gyerek kint játszik.” |
| 152 | sola | egyedüli, egyetlen; egyedül lévő | – | Li loĝas sola. – „Egyedül lakik.” |
| 180 | unua | első | lasta „utolsó” | Ĉi tio estas mia unua vizito. – „Ez az első látogatásom.” |
| 185 | franca | francia | – | Ŝi parolas la francan. – „Franciául beszél.” |
| 193 | angla | angol | – | Tio estas angla vorto. – „Ez egy angol szó.” |
| 229 | malbona | rossz | bona „jó” | Hodiaŭ la vetero estas malbona. – „Ma rossz az idő.” |
| 247 | juna | fiatal | maljuna „idős” | Mia fratino estas ankoraŭ juna. – „A húgom még fiatal.” |
| 248 | lasta | utolsó | unua „első” | Ĉu tio estas la lasta trajno? – „Ez az utolsó vonat?” |
| 251 | grava | fontos | malgrava „lényegtelen” | Ĉi tiu letero estas tre grava. – „Ez a levél nagyon fontos.” |
| 252 | longa | hosszú | mallonga „rövid” | Ĝi estas longa rivero. – „Ez egy hosszú folyó.” |
| 253 | feliĉa | boldog | malfeliĉa „boldogtalan” | La infanoj estas feliĉaj. – „A gyerekek boldogok.” |
| 268 | malgranda | kicsi | granda „nagy” | Mi havas malgrandan hundon. – „Kis kutyám van.” |
| 274 | propra | saját | – | Ŝi havas sian propran ĉambron. – „Saját szobája van.” |
| 277 | sama | ugyanaz, azonos | malsama „különböző” | Ni havas la saman nomon. – „Ugyanaz a nevünk.” |
| 278 | vera | igaz, valódi | malvera „hamis” | Tio estas vera rakonto. – „Ez egy igaz történet.” |
| 286 | ambaŭ | mindkettő, mindkét | – | Ambaŭ knabinoj ŝatas muzikon. – „Mindkét lány szereti a zenét.” |
| 290 | alta | magas | malalta „alacsony” | La monto estas tre alta. – „A hegy nagyon magas.” |
| 300 | ruĝa | piros, vörös | – | Ŝi portas ruĝan robon. – „Piros ruhát visel.” |
| 306 | malnova | régi | nova „új” | Ni loĝas en malnova domo. – „Egy régi házban lakunk.” |
| 318 | blanka | fehér | nigra „fekete” | La neĝo estas blanka. – „A hó fehér.” |
| 343 | verda | zöld | – | La herbo estas verda. – „A fű zöld.” |
| 346 | dua | második | – | Mi loĝas en la dua etaĝo. – „A második emeleten lakom.” |
| 375 | forta | erős | malforta „gyenge” | Li estas forta viro. – „Ő erős férfi.” |
| 379 | nigra | fekete | blanka „fehér” | Mi havas nigran katon. – „Fekete macskám van.” |
| 386 | plia | további | malplia „kevesebb” | Ĉu vi bezonas pliajn informojn? – „Szükséged van további információra?” |
| 388 | malfacila | nehéz | facila „könnyű” | Tiu demando estas tro malfacila. – „Az a kérdés túl nehéz.” |
| 394 | plena | tele, teljes | malplena „üres” | La glaso estas plena. – „A pohár tele van.” |
| 400 | germana | német | – | Li havas germanan aŭton. – „Német autója van.” |
| 403 | maljuna | idős, öreg | juna „fiatal” | Mia avo estas maljuna. – „A nagyapám idős.” |
| 410 | japana | japán | – | Ni manĝis japanan manĝaĵon. – „Japán ételt ettünk.” |
| 415 | certa | biztos, bizonyos | malcerta „bizonytalan” | Mi estas certa pri tio. – „Biztos vagyok benne.” |
| 436 | blua | kék | – | La ĉielo estas blua. – „Az ég kék.” |
| 441 | riĉa | gazdag | malriĉa „szegény” | Li estas riĉa, sed ne feliĉa. – „Gazdag, de nem boldog.” |
| 451 | interesa | érdekes | enuiga „unalmas” | Tio estas interesa libro. – „Ez egy érdekes könyv.” |
| 453 | stulta | buta, ostoba | inteligenta „intelligens” | Tio estis stulta demando. – „Ez buta kérdés volt.” |
| 454 | stranga | furcsa, különös | normala „normális” | Mi aŭdis strangan bruon. – „Furcsa zajt hallottam.” |
| 457 | homa | emberi | – | Tio estas homa eraro. – „Ez emberi tévedés.” |
| 483 | venonta | jövő (venonta jaro: jövő év) | pasinta „múlt” | Ni vizitos vin la venontan semajnon. – „Jövő héten meglátogatunk.” |
| 490 | ĝusta | helyes | malĝusta „helytelen” | Ĉu tio estas la ĝusta vojo? – „Ez a helyes út?” |
| 513 | malsana | beteg | sana „egészséges” | Mia filo estas malsana. – „A fiam beteg.” |
| 516 | plura | több, számos | – | Li havas plurajn amikojn en Berlino. – „Több barátja van Berlinben.” |
| 525 | pasinta | múlt, elmúlt | venonta „jövő” | La pasinta semajno estis longa. – „Az elmúlt hét hosszú volt.” |
| 537 | laca | fáradt | vigla „élénk” | Mi estas tre laca hodiaŭ. – „Ma nagyon fáradt vagyok.” |
| 539 | eta | kis, apró | – | Ni havas etan kuirejon. – „Kis konyhánk van.” |
| 541 | preta | kész | – | La vespermanĝo estas preta. – „Kész a vacsora.” |
| 547 | libera | szabad | mallibera „szabadságától megfosztott” | Ĉu tiu ĉi loko estas libera? – „Szabad ez a hely?” |
| 593 | simpla | egyszerű | malsimpla „bonyolult” | Mi serĉas simplan solvon. – „Egyszerű megoldást keresek.” |
| 599 | varma | meleg (forró) | malvarma „hideg” | La kafo estas varma. – „A kávé forró.” |
| 612 | farita | megcsinált, elkészített | – | La laboro jam estas farita. – „A munka már kész.” |
| 613 | okupata | elfoglalt | – | Ŝi estas tre okupata hodiaŭ. – „Ma nagyon elfoglalt.” |
| 617 | ŝatata | kedvelt, kedvenc | – | Ĉi tio estas mia plej ŝatata kanto. – „Ez a kedvenc dalom.” |
| 619 | fama | híres | – | Ŝi estas fama kantistino. – „Ő híres énekesnő.” |
| 621 | aĝa | … éves, idős (kiom aĝa: hány éves) | juna „fiatal” | Kiom aĝa vi estas? – „Hány éves vagy?” |
| 623 | bonega | kiváló, nagyszerű | malbonega „szörnyű” | La manĝaĵo estis bonega. – „Az étel kiváló volt.” |
| 626 | bruna | barna | – | Li havas brunajn okulojn. – „Barna szeme van.” |
| 643 | malvarma | hideg | varma „meleg” | La akvo estas tro malvarma. – „A víz túl hideg.” |
| 644 | usona | amerikai (USA-beli) | – | Mia amiko estas usona. – „A barátom amerikai.” |
| 658 | malmulta | kevés | multa „sok” | Malmultaj homoj scias tion. – „Kevesen tudják ezt.” |
| 667 | facila | könnyű | malfacila „nehéz” | Ĉi tiu ekzerco estas facila. – „Ez a feladat könnyű.” |
| 668 | ĉina | kínai | – | Mi ŝatas ĉinan teon. – „Szeretem a kínai teát.” |
| 672 | terura | szörnyű, rettenetes | bonega „kiváló” | La vetero estis terura. – „Szörnyű idő volt.” |
| 675 | afabla | kedves, barátságos | malafabla „barátságtalan” | La vendisto estas tre afabla. – „Az eladó nagyon kedves.” |
| 680 | proksima | közeli | malproksima „távoli” | La stacidomo estas proksima. – „Az állomás közel van.” |
| 681 | malsama | különböző | sama „ugyanaz” | Ni havas malsamajn opiniojn. – „Különböző a véleményünk.” |
| 684 | danĝera | veszélyes | sekura „biztonságos” | Tiu strato estas danĝera nokte. – „Az az utca éjszaka veszélyes.” |
| 704 | malfermita | nyitott | fermita „zárt” | La pordo estas malfermita. – „Nyitva van az ajtó.” |
| 705 | inteligenta | értelmes, intelligens | stulta „buta” | Ŝi estas tre inteligenta knabino. – „Ő nagyon intelligens lány.” |
| 728 | flava | sárga | – | Mi ŝatas flavajn florojn. – „Szeretem a sárga virágokat.” |
| 732 | rusa | orosz | – | Li legas rusan libron. – „Orosz könyvet olvas.” |
| 741 | mallonga | rövid | longa „hosszú” | Mi skribis mallongan leteron. – „Rövid levelet írtam.” |
| 743 | fremda | idegen, külföldi | – | Ŝi lernas fremdan lingvon. – „Idegen nyelvet tanul.” |
| 752 | tria | harmadik | – | Tio estas mia tria taso da teo. – „Ez a harmadik csésze teám.” |
| 756 | amuza | vicces, mulatságos | – | Tiu filmo estas tre amuza. – „Az a film nagyon vicces.” |
| 759 | diversa | különféle, különböző | – | Ili vendas diversajn fruktojn. – „Különféle gyümölcsöt árulnak.” |
| 763 | saĝa | bölcs | malsaĝa „esztelen” | Mia avino estas saĝa virino. – „A nagymamám bölcs asszony.” |
| 764 | dika | vastag; kövér | maldika „vékony” | La libro estas tre dika. – „A könyv nagyon vastag.” |
| 768 | agrabla | kellemes | malagrabla „kellemetlen” | Ĉi tiu ĉambro estas agrabla. – „Ez a szoba kellemes.” |
| 774 | multekosta | drága | malmultekosta „olcsó” | Tiu robo estas tro multekosta. – „Az a ruha túl drága.” |
| 776 | pura | tiszta | malpura „piszkos” | Mia ĉambro estas pura. – „A szobám tiszta.” |
| 784 | mortinta | halott, meghalt | viva „élő” | Mortinta birdo kuŝas en la ĝardeno. – „Egy halott madár fekszik a kertben.” |
| 796 | konata | ismert, ismerős | – | Tiu kanto estas tre konata. – „Az a dal nagyon ismert.” |
| 798 | kioma | hányadik | – | Kioma horo estas? – „Hány óra van?” |
| 802 | hispana | spanyol | – | Mi trinkis hispanan vinon. – „Spanyol bort ittam.” |
| 806 | freneza | őrült, bolond | – | Tio estas freneza ideo. – „Ez őrült ötlet.” |
| 812 | kontenta | elégedett | malkontenta „elégedetlen” | Ni estas kontentaj pri la rezulto. – „Elégedettek vagyunk az eredménnyel.” |
| 823 | ĉarma | bájos, elbűvölő | – | Vi havas ĉarman ĝardenon. – „Bájos kerted van.” |
| 835 | belega | gyönyörű | – | La vido estas belega. – „A kilátás gyönyörű.” |
| 846 | griza | szürke | – | Hodiaŭ la ĉielo estas griza. – „Ma szürke az ég.” |
| 865 | okupita | elfoglalt | – | Ĉu ĉi tiu seĝo estas okupita? – „Foglalt ez a szék?” |
| 869 | bongusta | finom, ízletes | – | La supo estas bongusta. – „A leves finom.” |
| 875 | mirinda | csodálatos | – | Ĝi estis mirinda vojaĝo. – „Csodálatos utazás volt.” |
| 878 | ĉefa | fő | – | Tio estas la ĉefa problemo. – „Ez a fő probléma.” |
| 879 | fermita | zárt | malfermita „nyitott” | La vendejo estas fermita hodiaŭ. – „A bolt ma zárva van.” |
| 887 | antikva | ókori, antik | moderna „modern” | Ni vizitis antikvan urbon. – „Meglátogattunk egy ókori várost.” |
| 897 | malriĉa | szegény | riĉa „gazdag” | Ili estis malriĉaj, sed feliĉaj. – „Szegények voltak, de boldogok.” |
| 898 | rapida | gyors | malrapida „lassú” | Ŝi estas rapida kuristino. – „Ő gyors futónő.” |
| 905 | sekva | következő | antaŭa „előző” | La sekva trajno foriras je la deka. – „A következő vonat tízkor indul.” |
| 919 | grandega | hatalmas, óriási | – | Ni vidis grandegan elefanton. – „Hatalmas elefántot láttunk.” |
| 927 | komuna | közös | – | Ni havas komunan amikon. – „Van egy közös barátunk.” |
| 930 | kara | kedves, drága | malkara „olcsó” | Kara amiko, mi skribas al vi el Parizo. – „Kedves barátom, Párizsból írok neked.” |
| 942 | serioza | komoly | malserioza „komolytalan” | Li estas serioza homo. – „Ő komoly ember.” |
| 952 | internacia | nemzetközi | – | Esperanto estas internacia lingvo. – „Az eszperantó nemzetközi nyelv.” |
| 954 | perfekta | tökéletes | – | Neniu estas perfekta. – „Senki sem tökéletes.” |
| 959 | malplena | üres | plena „tele” | La botelo estas malplena. – „Üres a palack.” |
| 961 | freŝa | friss | malfreŝa „nem friss” | Mi aĉetis freŝan panon. – „Friss kenyeret vettem.” |
| 970 | sesa | hatodik | – | Mi leviĝas je la sesa horo. – „Hatkor kelek.” |
| 976 | utila | hasznos | malutila „káros” | Via konsilo estis tre utila. – „A tanácsod nagyon hasznos volt.” |
| 977 | itala | olasz | – | Mi ŝatas italan kafon. – „Szeretem az olasz kávét.” |
| 989 | eŭropa | európai | – | Ŝi vojaĝas tra eŭropaj landoj. – „Európai országokon át utazik.” |
| 991 | antaŭa | előző, korábbi | sekva „következő” | Ni parolis pri tio en la antaŭa leciono. – „Erről beszéltünk az előző leckében.” |
| 996 | natura | természetes | malnatura „természetellenes” | Tio estas tute natura. – „Ez teljesen természetes.” |
| 997 | necesa | szükséges | – | La bileto ne estas necesa. – „A jegy nem szükséges.” |
| 998 | taŭga | alkalmas, megfelelő | maltaŭga „alkalmatlan” | Tiu ĉambro estas taŭga por ni. – „Az a szoba megfelel nekünk.” |
Négy megjegyzés a táblázathoz:
- Ellentétek. A 120 melléknév közül 71-nek van ellentéte: 52-nek a mal- révén, 19-nek külön szóval. A 49 gondolatjel között vannak a színek, a nemzetiségek és a sorszámnevek, amelyeknek nincs ellentétük, valamint az olyan melléknevek, mint az amuza vagy a freneza, ahol egyetlen szó sem a természetes párja. Egyszerű tagadáshoz használd a ne- előképzőt: nekonata „ismeretlen”, nenecesa „szükségtelen”. Ezek nem ellentétek; a különbséget az eszperantó ellentétek oldal magyarázza.
- Melléknévi igenevek. Tíz tétel melléknévként használt melléknévi igenév: venonta, pasinta, farita, okupata, ŝatata, mortinta, malfermita, okupita, fermita és konata. Lásd melléknévi igenevek.
- Okupata és okupita. Mindkettő az okupi szenvedő melléknévi igeneve, és mindkettő „elfoglalt”. Zamenhof azt írta, hogy a nyelvhasználat a mi estas okupita alakot kívánja (Lingvaj Respondoj, idézi a ReVo). A PMEG szerint is az okupita a szokásosabb, de azt mondja, hogy a munkával lekötött állapotra bármelyik jó, gyakorlati különbség nélkül. A mi listánkban az okupata (617) a gyakoribb. A foglalt ülőhely okupita.
- Színek. A nyolc szín a ruĝa, blanka, verda, nigra, blua, bruna, flava és griza; további árnyalatok, valamint a hel- és a mal-hel- használata a színek oldalon található.
Ellentétek: a mal- és a külön szavak
A listában tizenhárom melléknév kezdődik *mal-*lal, és tizenkét pár mindkét tagja szerepel a listán: bona és malbona, granda és malgranda, multa és malmulta, nova és malnova, juna és maljuna, longa és mallonga, sama és malsama, plena és malplena, riĉa és malriĉa, varma és malvarma, facila és malfacila, fermita és malfermita. Egyetlen tő a skála mindkét végét megadja; lásd előképzők és az ellentétek oldal 74 párját. A magyarban az ellentétek többnyire külön szavak („jó – rossz”, „nagy – kicsi”, „új – régi”), ezért a mal- sok szót megtakarít.
Más ellentétek két külön szó, ezért a mal- nem segít. Ezek a párok szerepelnek a fenti táblázatban:
| Pár | Magyarul | Miért párosítjuk őket |
|---|---|---|
| nigra – blanka | fekete – fehér | A ReVo a blanka szót a nigra antonimájaként adja meg |
| unua – lasta | első – utolsó | Egy sorozat első és utolsó helye |
| venonta – pasinta | jövő – múlt | A ReVo mindkettőt a másikhoz viszonyítva határozza meg |
| sekva – antaŭa | következő – előző | Sorrend egy sorozatban vagy az időben |
| laca – vigla | fáradt – élénk | A ReVo a laca szót malvigla-ként határozza meg |
| stulta – inteligenta | buta – értelmes | A ReVo a malinteligenta szót stulta-ként határozza meg |
| interesa – enuiga | érdekes – unalmas | A ReVo az enui igét az érdeklődés hiányából fakadó elégedetlenségként határozza meg |
| danĝera – sekura | veszélyes – biztonságos | A sekura a veszélytől mentes helyzetben levést jelenti |
| antikva – moderna | ókori – modern | A ReVo a moderna szót az ókorral szembeállítva határozza meg |
| alia – sama | másik – ugyanaz | A ReVo az alia szót malsama-ként határozza meg |
| terura – bonega | szörnyű – kiváló | A ReVo a terura egyik jelentését malbonega-ként határozza meg |
| stranga – normala | furcsa – normális | A ReVo a stranga szót a szokatlanként határozza meg; a nenormala a rokon szavai között szerepel |
Fokozás: pli, plej, ol
A melléknév nem kap fokozó végződést. A pli jelentése „több”, a plej „leg-”, az ol „mint”, a tiel … kiel pedig „olyan … mint”. Rendhagyó alak nincs: a „jobb” pli bona, a „rosszabb” pli malbona. A magyar -bb és leg- fokozás rendhagyó alakjaival („jó – jobb – legjobb”) szemben az eszperantó mindig két szót használ. A teljes szabályok a fokozás oldalon találhatók.
| Jelentés | Minta | Példa |
|---|---|---|
| -bb, mint | pli … ol | Tiu libro estas pli interesa ol ĉi tiu. – „Az a könyv érdekesebb, mint ez.” |
| a leg…-bb | la plej … el | Ŝi estas la plej juna el la infanoj. – „Ő a legfiatalabb a gyerekek közül.” |
| kevésbé … mint | malpli … ol | Ĉi tiu ekzerco estas malpli malfacila ol la alia. – „Ez a feladat kevésbé nehéz, mint a másik.” |
| olyan … mint | tiel … kiel | La libro estas tiel dika kiel la vortaro. – „A könyv olyan vastag, mint a szótár.” |
| nagyon, túl | tre, tro | tre bela, tro multekosta – „nagyon szép”, „túl drága” |
Az olyan melléknevek, mint az unua „első” vagy a franca „francia”, rögzített helyet vagy származást neveznek meg, ezért ritkán fokozzák őket. Az erősség szavon belüli változtatására az -eg- utóképző szolgál: a bona → bonega „kiváló”, a bela → belega „gyönyörű” és a granda → grandega „hatalmas” mind szerepel a listán.
Más szavakból alkotott melléknevek
Az -a végződés azt adja hozzá a tőhöz, hogy „azzal rendelkező vagy ahhoz kapcsolódó, amit a tő megnevez” (PMEG): a homa „emberrel kapcsolatos”, a longa „hosszúsággal rendelkező”. A pontos jelentés a tőtől és a szövegkörnyezettől függ, ezért az ismeretlen szavakat nézd meg a szótárban. A legtöbb melléknév más szavakból épül a szóalkotás szabályai szerint. A magyar -i és -s képző (emberi, nyári, veszélyes) szerepét az eszperantóban az -a végződés tölti be.
| Forrás | Minta | Példa | Jelentés |
|---|---|---|---|
| főnév | tő + -a | danĝero → danĝera (684) | „veszély” → „veszélyes” |
| főnév | tő + -a | homo → homa (457) | „ember” → „emberi” |
| főnév | tő + -a | domo → doma | „ház” → „házi, a házhoz tartozó” |
| főnév | tő + -a | somero → somera | „nyár” → „nyári” |
| ige | melléknévi igenév | fermi → fermita (879) | „bezárni” → „zárt” |
| ige | melléknévi igenév | morti → mortinta (784) | „meghalni” → „halott” |
| ige | -em-, -ebl-, -ind- utóképző | lerni → lernema, manĝi → manĝebla, legi → leginda | „tanulékony”, „ehető”, „olvasásra érdemes” |
| melléknév | mal- előképző | bona → malbona (229) | „jó” → „rossz” |
| melléknév | -eg- utóképző | bela → belega (835) | „szép” → „gyönyörű” |
| kifejezés | inter nacioj | → internacia (952) | „nemzetek között” → „nemzetközi” |
Hogyan számoltunk
- október 8-án számoltunk az esperanto-1000-common-words-hu.csv fájlunkban. A fájl 822 296 Tatoeba-mondatból készült, amelyek 5 831 657 szót tartalmaznak. Minden melléknévalak az -a alakja alatt számít, a többes -j és a tárgyragos -n nélkül. A módszert a gyakori szavak oldal írja le.
- Az 1000 tételből 120 melléknév (12,0%). A
per_millionértékeik összege egymillió szóra 31 786, így a melléknevek a korpusz szavainak 3,2%-át adják, vagyis az 1000 szavas lista által lefedett szavak 4,1%-át. - Az igék, főnevek és határozószók ugyanebben a listában 17,6% (313 tétel), 8,7% (359) és 4,6% (89). Sok a melléknév, de mindegyik ritka: a leggyakoribb, a bona, egymillió szóban 1958-szor fordul elő, az esti pedig 40 934-szer. Lásd a leggyakoribb igéket.
- A 100 leggyakoribb szóból csak 4 melléknév (bona 57, alia 63, granda 81, multa 82). Az első 300 szóban 25, az első 500-ban 46 van.
- A 10, 20, 50 és 100 leggyakoribb melléknév a szavak 1,2%-át, 1,6%-át, 2,4%-át, illetve 3,0%-át adja, ami a listán szereplő melléknévi előfordulások 37%-a, 51%-a, 74%-a, illetve 94%-a.
A szófajt a végződés dönti el: az -a-ra végződő tétel melléknév. A birtokos névmásokat (mia, via) és a kia, tia, ia, ĉia, nenia tabellaszavakat a saját szófajukban számoltuk, a kioma (sorszámot kérdező szó) és az ambaŭ viszont melléknévnek számít. Öt csoport tűnik ki:
| Csoport | Melléknevek | Egymillió szóra | Példák |
|---|---|---|---|
| *mal-*lal | 13 | 2658 | malbona, malgranda, malnova |
| Nemzetiség és régió | 10 | 2352 | franca, angla, germana, japana |
| Színek | 8 | 1736 | ruĝa, blanka, verda, nigra |
| Melléknévi igenevek | 10 | 1370 | venonta, pasinta, fermita |
| Sorszámnevek | 4 | 1121 | unua, dua, tria, sesa |
A malfermita egyszerre mal- szó és melléknévi igenév. A Tatoeba rövid, írott, gyakran fordított mondatokat tartalmaz; regények vagy beszéd más sorrendet adnának, ahogy a Szókincs oldal listája mutatja.
Gyakori kérdések
Melyek a leggyakoribb melléknevek az eszperantóban?
A listánkban a tíz leggyakoribb a bona, az alia, a granda, a multa, a bela, a nova, a tuta, a kelka, a sola és az unua. Együtt a Tatoeba-korpusz szavainak 1,2%-át adják; a bona „jó” egyedül nagyjából minden 500. szó.
Hogyan képezünk melléknevet az eszperantóban?
Tegyél -a-t a tő után: a danĝer- a danĝera „veszélyes” szót adja. Többes számhoz add a -j-t, tárgyhoz az -n-t: danĝeraj stratoj, danĝerajn stratojn. Lásd főnevek és melléknevek.
Hogyan mondjuk az eszperantóban egy melléknév ellentétét?
Tegyél elé *mal-*t: granda „nagy” → malgranda „kicsi”. Néhány ellentét külön szó, például a nigra – blanka „fekete – fehér”; lásd ellentétek.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „jobb” és „a legjobb”?
A „jobb” pli bona, a „legjobb” la plej bona. Semmi sem rendhagyó; ugyanaz a pli és plej működik minden melléknévvel (fokozás).
A melléknév a főnév előtt vagy után áll?
Általában előtte, de mindkét sorrend helyes: a granda domo és a domo granda ugyanazt jelenti. A főnév után álló melléknév gyakran hangsúlyos (PMEG).
Források
- Esperantopedia: Az 1000 leggyakoribb eszperantó szó (CSV: sorszám, szófaj, magyar jelentés, gyakoriság egymillió szóra), 2026. október 8-án számolva; a módszer ezen az oldalon
- Tatoeba: downloads – eszperantó mondatok, letöltve 2026. október 7-én; licenc: CC BY 2.0 FR
- Reta Vortaro (ReVo), olvasva 2026. október 8-án: a bona, alia, juna, nigra, laca, vigla, enui, sekura, moderna, terura, kara, okupi, venonta, pasinta és a mal- szócikk
- PMEG: Bazaj reguloj por A-vortoj, Uzo de A-vortoj, Ambaŭ, Kvantaj A-vortoj, Specialaj okazoj de participelekto, MAL
- Wiktionary: Esperanto lemmas (CC BY-SA 4.0) és Paul Denisowski ESPDIC szótára (CC BY 3.0): a listában szereplő jelentések forrásai; a magyar jelentéseket magunk készítettük, és összevetettük a ReVo magyar fordításaival
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.