Saluton tanfolyam
Eszperantó 2. lecke: család, főnevek és többes szám
Egy végződés a főnévnek, egy a többes számnak, egyetlen szó az „a, az” helyett – és máris bemutathatod az egész családodat.
Egyszerre egy dolog: a párbeszéd sorról sorra, az új szavak hanggal és képekkel, képernyőnként egy gyakorlat.
29 szó18 gyakorlat~16 perc
Ebben a leckében megtanulod, hogyan működnek az eszperantó főnevek. Minden főnév -o végű, a többes szám -j-t kap, és egyetlen névelő, a la, jelenti minden főnév előtt azt, hogy „a, az”. A mia szóval („az én …-m”) bemutatod a családodat, a jen „íme, itt van” szóval rámutatsz dolgokra, a kaj „és” és az ankaŭ „is” segítségével pedig további embereket említesz.
Párbeszéd
Egy héttel később Ana és Tomo videón beszélget. Ana megmutat egy fényképet a családjáról.
| Eszperantó | Magyarul |
|---|---|
| Ana: Saluton, Tomo! Jen foto de mia familio. | Szia, Tomo! Itt egy fénykép a családomról. |
| Tomo: Saluton! Ho, granda familio! | Szia! Ó, nagy család! |
| Ana: Jes! Jen miaj gepatroj, Paulo kaj Rita. | Igen! Itt vannak a szüleim, Paulo és Rita. |
| Tomo: Kaj la knabo? | És a fiú? |
| Ana: La knabo estas mia frato, Pedro. Li estas studento, kiel mi. | A fiú a fivérem, Pedro. Egyetemista, mint én. |
| Tomo: Kaj la du knabinoj? | És a két lány? |
| Ana: Ili estas miaj fratinoj, Bia kaj Lara. Ili estas ĝemeloj. | Ők a lánytestvéreim, Bia és Lara. Ikrek. |
| Tomo: Kaj la kato? | És a macska? |
| Ana: La kato estas Kafo. Ĝi estas la ĉefo de la familio! | A macska Kafo (azaz „Kávé”). Ő a család főnöke! |
| Tomo: Ha ha! Jen ankaŭ mia familio: miaj gepatroj, mia fratino Marta kaj mi. | Haha! Itt van az én családom is: a szüleim, Marta, a lánytestvérem, meg én. |
| Ana: Kaj la sinjorino? | És a hölgy? |
| Tomo: Ŝi estas mia avino, Zofia. Ŝi estas la ĉefo de nia familio! | Ő a nagymamám, Zofia. Ő a mi családunk főnöke! |
| Ana: Ha ha! Kafo kaj Zofia – du ĉefoj! | Haha! Kafo és Zofia – két főnök! |
Új szavak
| Eszperantó | Magyarul | Megjegyzés |
|---|---|---|
| familio | család | főnév |
| foto | fénykép, fotó | főnév |
| patro | apa | patrino „anya” |
| gepatroj | szülők | ge- = mindkét nem |
| frato | fivér, fiútestvér | fratino „lánytestvér” |
| avo | nagyapa | avino „nagymama”, geavoj „nagyszülők” |
| knabo | fiú | knabino „lány” |
| studento | egyetemista, hallgató | férfira és nőre is |
| ĝemeloj | ikrek | egyes számban ĝemelo |
| kato | macska | |
| ĉefo | főnök, vezető, fej | nem a konyhai „séf” |
| sinjorino | hölgy, asszony | sinjoro „úr” |
| la | a, az | az egyetlen névelő |
| jen | íme, itt van, itt vannak | rámutatáshoz |
| de | -é, -nak a …-ja; -tól, -től | foto de mia familio „fénykép a családomról”, la ĉefo de la familio „a család főnöke” |
| mia | az én …-m, enyém | többes számú főnév előtt miaj |
| via | a te …-d, tiéd | |
| nia | a mi …-nk, miénk | |
| du | két, kettő | a számokról a 8. leckében lesz szó |
| granda | nagy | melléknév (3. lecke) |
| kiel | mint | kiel mi „mint én” |
| ho | ó | indulatszó |
Nyelvtan
A főnév -o végű
Minden eszperantó főnév -o végű: familio, patro, kato, foto. Így első pillantásra felismered a főnevet, akkor is, ha a szót még nem ismered. A főneveknek nincs nyelvtani nemük – ebben az eszperantó olyan, mint a magyar: la familio és la kato előtt ugyanaz a la áll. Bővebben a főnevekről és melléknevekről szóló oldalon.
Többes szám: -j
A többes számhoz a főnév végére -j kerül. Az -oj egy szótag, úgy hangzik, mint a „boj” a „bojler” szóban.
| Egyes szám | Többes szám | Magyarul |
|---|---|---|
| frato | fratoj | fivérek |
| familio | familioj | családok |
| knabino | knabinoj | lányok |
| ĉefo | ĉefoj | főnökök |
Rendhagyó többes szám nincs: infano „gyerek” → infanoj „gyerekek”, homo „ember” → homoj „emberek”.
Számnév után többes szám! A magyar számnév után egyes számot használ („két lány”), az eszperantó többest: la du knabinoj „a két lány”, du ĉefoj „két főnök”.
Egyetlen névelő: la
A la jelentése „a, az”, és sosem változik: la knabo, la knaboj, la knabino – magánhangzó előtt sem: la amiko. Nagyjából ott használd, ahol a magyarban „a, az” áll. Határozatlan névelő nincs: a kato azt jelenti, „egy macska” vagy egyszerűen „macska”, a la kato pedig azt, „a macska”. A részleteket a névelőről szóló oldalon találod.
Egy különbségre figyelj: a magyar általános értelemben is kiteszi a névelőt („Szeretem a kávét”). Ha általában beszélsz a kávéról (nem egy bizonyos kávéról), az eszperantó többnyire névelő nélkül mondja: Mi ŝatas kafon.
Női alak az -in- képzővel
Néhány személyt jelölő szó alapból férfit jelent: a családtagok (patro, frato, avo), valamint a knabo „fiú” és a sinjoro „úr”. Az -in- képző adja a női alakot: patrino „anya”, fratino „lánytestvér” – hasonlóan, mint a magyarban a „-nő” (tanár → tanárnő). A ge- előképző jelentése „mindkét nem együtt”: gepatroj „szülők”, gefratoj „testvérek (fiúk és lányok)”. A legtöbb más személyt jelölő szó, például a studento és az amiko, bárkire használható.
| Férfi | Nő | Mindkettő |
|---|---|---|
| patro – apa | patrino – anya | gepatroj – szülők |
| frato – fivér | fratino – lánytestvér | gefratoj – testvérek |
| avo – nagyapa | avino – nagymama | geavoj – nagyszülők |
| knabo – fiú | knabino – lány | geknaboj – fiúk és lányok |
A magyar megkülönbözteti a bátyot és az öcsöt, a nővért és a húgot, az eszperantó nem: a frato lehet idősebb és fiatalabb is. Ha fontos, mondd így: pli aĝa frato „báty”, pli juna fratino „húg”.
patrinoanya
gepatrojszülők
„Az enyém, a tiéd, a miénk”: -a a névmás végén
A birtokos névmás nem más, mint a személyes névmás a melléknévi -a végződéssel. A magyar a birtokot személyraggal jelöli („a családom”), az eszperantó külön szóval: mia familio. Többes számú főnév előtt a birtokos névmás is -j-t kap, akárcsak a főnév: mia frato „a fivérem”, miaj fratoj „a fivéreim”. Minden alakot megtalálsz a névmásokról szóló oldalon.
| Névmás | Birtokos névmás | Példa |
|---|---|---|
| mi | mia – az én …-m | mia familio „a családom” |
| vi | via – a te …-d | via frato „a fivéred” |
| li | lia – az ő …-ja (férfié) | lia patrino „az anyja” |
| ŝi | ŝia – az ő …-ja (nőé) | ŝiaj gepatroj „a szülei” |
| ĝi | ĝia – annak a …-ja | ĝia nomo „a neve” |
| ni | nia – a mi …-nk | nia avino „a nagymamánk” |
| ili | ilia – az ő …-juk | ilia kato „a macskájuk” |
Jen, kaj, ankaŭ
A jen rámutat valamire: Jen mia frato – „Itt van a fivérem”, Jen la fotoj – „Itt vannak a fényképek”. A kaj szavakat és mondatokat köt össze: Paulo kaj Rita. Az ankaŭ jelentése „is”, és általában közvetlenül az előtt a szó előtt áll, amelyre vonatkozik – tehát fordítva, mint a magyar „is”: Ankaŭ Marta estas studento – „Marta is egyetemista”. Név vagy névmás után fordított sorrendben is hallani, ugyanazzal a jelentéssel: Marta ankaŭ estas studento.
Gyakorlás
Kulturális kitekintés
Vannak családok, amelyekben otthon eszperantóul beszélnek. Az eszperantóval anyanyelvként felnövő gyerekek neve denaskuloj, szó szerint „születésüktől fogva beszélők”; a kutatók becslése szerint 1000–2000-en lehetnek. Egy részük olyan pároktól származik, akik az eszperantó révén ismerkedtek meg, és nincs más közös nyelvük; gyakoribb azonban, hogy a közös nyelvű szülők döntenek úgy, hogy eszperantóul beszélnek a gyerekeikkel. Bővebben: eszperantó anyanyelvűek.
Gyakori kérdések
Van nyelvtani nem az eszperantóban?
Nincs, akárcsak a magyarban. A főneveknek nincs nemük, és a la minden főnév előtt ugyanaz. Csak az embereket és állatokat jelölő szavak mutathatják a nemet, a női alakot pedig az -in- képzi. Ami magyarként új: a harmadik személyű névmásnál választani kell, li vagy ŝi.
Hogyan mondjuk eszperantóul az „egy” határozatlan névelőt?
Sehogy. Az eszperantóban nincs határozatlan névelő: a kato jelentése „egy macska” vagy „macska”, a la kato jelentése „a macska”. Az unu „egy” számnévre csak akkor van szükség, ha a darabszám számít.
Miért miaj gepatroj és nem mia gepatroj?
A mia melléknévként viselkedik, a melléknév pedig -j-t kap, ha a főneve többes számú. A magyar „a szüleim” egy szóban jelöli a többes számot, az eszperantó mindkét szón. Ezt az egyeztetést a 3. leckében gyakorolod.
Források
- Fundamento de Esperanto – angol nyelvű nyelvtan (1–3. szabály)
- PMEG: La – bazaj reguloj (a névelő)
- PMEG: Nombro – bazaj reguloj (a többes szám)
- PMEG: Seksa signifo de O-vortoj (férfit, nőt és mindkettőt jelölő főnevek)
- PMEG: Posedaj pronomoj (birtokos névmások)
- PMEG: Ankaŭ (az ankaŭ helye)
- Jouko Lindstedt, „Native Esperanto as a test case for natural language”, SKY Journal of Linguistics 19 (2006)
- Wikipedia: Native Esperanto speakers
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.