Kifejezések
Űr és tudomány eszperantóul: bolygók, csillagok, tudományok
A bolygók, az űrutazás szavai, az iskolai tudományok, valamint a tudósok és a kísérletek elnevezései.
Eszperantóul a Nap suno, a Hold luno, a csillag stelo, a bolygó pedig planedo. A bolygók nevei nemzetköziek, és -o végűek (Marso, Jupitero, Plutono), az iskolai tantárgyak -io vagy -iko végűek (astronomio, biologio, fiziko), az őket művelők pedig -isto végű szavak vagy rövidebb tövek (fizikisto, astronomo). A mindennapi égbolt szavai a természet oldalon vannak. A kiejtési útmutatók nagybetűvel mutatják a hangsúlyos szótagot; ez mindig az utolsó előtti (lásd az ábécét).
A Naprendszer bolygói
A Naptól számolva a bolygók: Merkuro, Venuso, Tero, Marso, Jupitero, Saturno, Urano és Neptuno.
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Merkúr | Merkuro | mer-KU-ro | a Naphoz legközelebbi |
| Vénusz | Venuso | ve-NU-so | második; az istennő Venero |
| Föld | Tero | TE-ro | harmadik |
| Mars | Marso | MAR-so | negyedik; melléknév: marsa; a tudományos-fantasztikus marslakó a marsano |
| Jupiter | Jupitero | ju-pi-TE-ro | ötödik és legnagyobb |
| Szaturnusz | Saturno | sa-TUR-no | hatodik, második legnagyobb, gyűrűiről ismert |
| Uránusz | Urano | u-RA-no | hetedik |
| Neptunusz | Neptuno | nep-TU-no | nyolcadik |
| Plútó | Plutono | plu-TO-no | törpebolygó (nanplanedo); 2006-ig a kilencedik bolygónak számított |
A sorrend a ReVóból származik, amely a Marso szót így határozza meg: la kvara planedo „a negyedik bolygó” a Naprendszerben. A legtöbb bolygónév egyben istennév is: a ReVo a Marso szót a rómaiak hadistenének, az Urano szót a görögök égistenének adja meg. A lundo, mardo, merkredo napnevek külön szavak, nem a bolygónevekből épültek, és kisbetűsek; lásd napok és hónapok.
Nagybetű: suno vagy Suno?
A bolygónevek közönséges tulajdonnevek: nagybetűsek, és nincs előttük la (Marso, sur Marso). A suno, luno és tero közszavak. A PMEG megjegyzi, hogy gyakran írják a la Suno szót nagybetűvel, ha a mi Napunkra gondolnak névként, és az ilyen nevek megtartják a la névelőt, mint a la Granda Ursino. A nagybetű nem kötelező, ezért mindkét írásmód előfordul. A magyarban a Nap, a Hold és a Föld csillagászati értelemben nagybetűs.
| Leírva | Mit jelent |
|---|---|
| La suno brilas. | Süt a nap (a PMEG példája) |
| la Suno, la Luno, la Tero | a mi Napunk, Holdunk, a Föld bolygó mint név; a ReVo így írja: Suno-Tero-distanco |
| sunoj | napok, vagyis olyan csillagok, amelyeknek saját bolygóik vannak |
| la lunoj de Jupitero | a Jupiter holdjai (minden természetes kísérő luno) |
| tero | talaj vagy föld; sima szövegben a bolygó is |
A Naprendszer és azon túl
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Naprendszer | sunsistemo | sun-sis-TE-mo | a Nap és a körülötte levő égitestek |
| bolygó | planedo | pla-NE-do | csillag körül kering, és pályáját megtisztítja |
| törpebolygó | nanplanedo | nan-pla-NE-do | nana „apró” + planedo |
| kisbolygó | asteroido | as-te-ro-I-do | méterektől kilométerekig terjedő méret |
| üstökös | kometo | ko-ME-to | a Nap közelében farkat növeszt |
| meteor | meteoro | me-te-O-ro | a légkörbe belépő test fénye |
| hullócsillag | falstelo | fal-STE-lo | „hulló csillag”, fényes meteor |
| galaxis | galaksio | ga-lak-SI-o | a világegyetem nagy csillagtömegeinek egyike |
| Tejút | Lakta Vojo, Laktovojo | LAK-ta VO-jo, lak-to-VO-jo | a ReVo ellenzi a galaksio szót a mi galaxisunkra |
| világegyetem | universo | u-ni-VER-so | minden, ami létezik |
| fogyatkozás | eklipso | ek-LIP-so | luneklipso holdfogyatkozás, suneklipso napfogyatkozás |
| újhold, telihold | novluno, plenluno | nov-LU-no, plen-LU-no |
Csillagászat és űrutazás
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| csillag | stelo | STE-lo | önmagától világít; a ReVo a mi Napunkat is annak számítja |
| csillagkép | konstelacio | kon-ste-la-CI-o | az égbolt 88 hivatalos területének egyike |
| csillagalakzat | stelaro | ste-LA-ro | az általa rajzolt alakzat a stelfiguro |
| Nagy Medve | la Granda Ursino | GRAN-da ur-SI-no | a nagy, kanál alakú alakzat; magyarul a Göncölszekér a Nagy Medve hét legfényesebb csillagából álló alakzat |
| Orion | Oriono | o-ri-O-no | nincs előtte la (PMEG) |
| távcső, teleszkóp | teleskopo | te-le-SKO-po | távoli tárgyak megfigyelésére |
| csillagvizsgáló | observejo, stelobservejo | ob-ser-VE-jo, ste-lob-ser-VE-jo | a ReVóban observatorio is van |
| pálya (égitesté) | orbito | or-BI-to | az a görbe, amelyen az egyik test a másik körül halad |
| műhold, kísérő | satelito | sa-te-LI-to | hold, vagy egy bolygó körül keringő eszköz |
| rakéta | raketo | ra-KE-to | tűzijáték-rakéta is |
| űrhajó | kosmoŝipo | kos-mo-ŜI-po | ReVo: ugyanaz, mint a kosmoveturilo |
| űrhajós | astronaŭto, kosmonaŭto | as-tro-NAŬ-to, kos-mo-NAŬ-to | a ReVo az astronaŭto szót a kosmonaŭto szóval határozza meg |
| világűr | kosmo | KOS-mo | a világegyetem, főleg a Földön túli tér |
| tér (hely, rés) | spaco | SPA-co | a ReVo a világűrre használt spaco szót evitinde „kerülendőnek” jelöli |
| földönkívüli | eksterterano | ek-ster-te-RA-no | a Földön kívülről érkező |
Igék: orbiti „keringeni”, rondiri „körbejárni” (ReVo: a Hold rondiras ĉirkaŭ a Föld körül), turniĝi „fordulni, forogni” (a Föld forog a tengelye, az akso körül), ekflugi „felszállni” (ReVo: a kosmodromo az űrhajók ekflugo, vagyis felszállásának helye), observi „megfigyelni”.
A magyar „világűr” az eszperantó kosmo, az „űr” szó önállóan is ezt jelenti. A magyar „tér” (a hely) viszont spaco; a világűr jelölésére a spaco szót ne használd, a ReVo szerint kerülendő.
Hogyan épülnek az űrszavak?
| Szóelem | Jelentés | Példák |
|---|---|---|
| -ar- | sok dolog csoportja | stelo → stelaro |
| -et- | kicsi | stelo → steleto kis csillag |
| -ej- | hely | observejo csillagvizsgáló |
| -il- | eszköz | mezuri „mérni” → mezurilo |
| -ig- | tenni valamivé, okozni | en·orbit·ig·i pályára állítani |
| ekster- | kívül | eksterterano földönkívüli, ekstersunsistema a Naprendszeren kívüli |
| összetétel | az első szó a másodikat jellemzi | sunsistemo, suneklipso, plenluno, kosmoŝipo |
Bővebben a képzőkről és a szóalkotásról.
Iskolai tudományok és tudósok
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| tudomány | scienco | sci-EN-co | kutatásra épülő tudás |
| fizika | fiziko | fi-ZI-ko | a testek mozgása és kölcsönhatásai |
| kémia | ĥemio, kemio | ĥe-MI-o, ke-MI-o | a ReVo mindkét alakot közli |
| biológia | biologio | bi-o-lo-GI-o | |
| matematika | matematiko | ma-te-ma-TI-ko | |
| földrajz | geografio | ge-o-gra-FI-o | |
| geológia | geologio | ge-o-lo-GI-o | a Föld kérgének tudománya |
| csillagászat | astronomio | as-tro-no-MI-o | az égitestek tudománya |
| meteorológia | meteorologio | me-te-o-ro-lo-GI-o | időjárás-tudomány, meteologio is; lásd időjárás és évszakok |
| informatika | komputiko | kom-pu-TI-ko | ReVo: ugyanaz, mint az informatiko, informadiko; lásd technológia |
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| tudós | sciencisto, scienculo | sci-en-CIS-to, sci-en-CU-lo | a sciencisto hivatásos; a scienculo bárki, aki egy területet kutat |
| fizikus | fizikisto | fi-zi-KIS-to | fiziko + -ist- |
| vegyész | ĥemiisto, kemiisto | ĥe-mi-IS-to, ke-mi-IS-to | ĥemio + -ist- |
| matematikus | matematikisto | ma-te-ma-ti-KIS-to | matematiko + -ist- |
| biológus | biologo | bi-o-LO-go | biologiisto is |
| földrajztudós, geográfus | geografo | ge-o-GRA-fo | geografiisto is |
| geológus | geologo | ge-o-LO-go | geologiisto is |
| csillagász | astronomo | as-tro-NO-mo | nem astronomisto |
Két minta magyarázza a listát. Ha a személynek nincs külön töve, az -ist- a tudományhoz járul: fiziko → fizikisto. A PMEG rámutat, hogy a fiziko nem jelentheti a fizikust is, mert a tudomány neve. Sok -io végű névnek van i nélküli párhuzamos töve: biologio → biologo. Az -iisto alakok lehetségesek, de a kettős i nehézkes, ezért inkább a rövid tövet választják, és a PMEG szerint nem szabad astronomisto alakot alkotni. A PMEG az -olog- elemet a biologo szóban nemzetközi végződésnek tekinti, nem szabályos eszperantó képzőnek. A tantárgyak és az osztályteremi szavak az iskola oldalon vannak.
Laboratórium és kísérlet
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| laboratórium | laboratorio | la-bo-ra-to-RI-o | a kutatás és a kísérletek munkahelye |
| kísérlet | eksperimento | eks-pe-ri-MEN-to | hipotézis módszeres vizsgálata |
| kísérletezni | eksperimenti | eks-pe-ri-MEN-ti | rendszerint eksperimenti pri + téma |
| hipotézis | hipotezo | hi-po-TE-zo | bizonyítatlan feltevés, amelyet ellenőrizni kell |
| elmélet | teorio | te-o-RI-o | rendszerezett magyarázat, amely jelenségeket jósol meg |
| mérni | mezuri | me-ZU-ri | egységgel összehasonlítani; mezuro mérés |
| bizonyítani | pruvi | PRU-vi | érveléssel vagy ténnyel kimutatni |
| mikroszkóp | mikroskopo | mi-kro-SKO-po | azt mutatja, amit a szem nem lát |
| atom | atomo | a-TO-mo | atommag és elektronok |
| molekula | molekulo | mo-le-KU-lo | egy kémiai anyag legkisebb egysége |
| energia | energio | e-ner-GI-o | a fizikában a munkavégző képesség |
| gravitáció | gravito | gra-VI-to | a tömegeket egymás felé húzó erő |
Űr és tudomány mondatokban
| Eszperantó | Magyar |
|---|---|
| La Tero turniĝas ĉirkaŭ sia akso. | A Föld forog a tengelye körül. |
| La Luno rondiras ĉirkaŭ la Tero. | A Hold kering a Föld körül. |
| Marso estas la kvara planedo de la sunsistemo. | A Mars a Naprendszer negyedik bolygója. |
| Saturno havas multajn lunojn. | A Szaturnusznak sok holdja van. |
| Ĉu estas vivo sur Marso? | Van élet a Marson? |
| Nokte ni observas la stelojn per teleskopo. | Éjjel távcsővel nézzük a csillagokat. |
| Mia fratino volas esti astronaŭto. | A nővérem űrhajós szeretne lenni. |
| La kosmoŝipo ekflugis hieraŭ. | Az űrhajó tegnap felszállt. |
| La sciencistoj eksperimentas pri nova metodo. | A tudósok egy új módszerrel kísérleteznek. |
Egy magyar az űrben: Farkas Bertalan
Az első magyar űrhajós Farkas Bertalan (Bertalan Farkas, született 1949. augusztus 2-án), aki 1980. május 26-án a Szojuz–36 fedélzetén indult a világűrbe az Interkozmosz program keretében; Magyarország így a hetedik nemzet lett, amelynek képviselője a világűrben járt. Az eszperantó és a magyar Wikipédia egyaránt eszperantistának nevezi, az eszperantó Wikipédia szerint ő volt az első eszperantista, aki a világűrben járt. Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi. Egy példamondat, amelynek szavai megvannak a ReVóban: Bertalan Farkas estis la unua hungara kosmonaŭto kaj la unua esperantisto en la kosmo. – „Farkas Bertalan volt az első magyar űrhajós és az első eszperantista a világűrben.”
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „bolygó”?
Planedo. A Plútó, Plutono, nanplanedo „törpebolygó”; a ReVo szerint 2006-ig a kilencedik bolygónak számított.
Nagybetűvel írjuk-e a bolygók nevét az eszperantóban?
Igen. Tulajdonnevek, ezért a Marso és a Jupitero nagybetűs, és nincs előttük la. A la Suno, valamint a la Luno és a la Tero nagybetűje választható; a PMEG szerint a la Suno alakot gyakran így írják.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „világűr”?
Kosmo a világűrre, kosma „világűr-” és kosmoŝipo „űrhajó”. A ReVo a világűrre használt spaco szót evitinde „kerülendőnek” jelöli.
Mi a különbség az astronaŭto és a kosmonaŭto között?
Az eszperantóban semmi: a ReVo az astronaŭto szót a kosmonaŭto szóval határozza meg, vagyis olyan személyként, aki a világűrbe utazik.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „tudós” vagy „fizikus”?
Sciencisto vagy scienculo a tudós, fizikisto a fizikus; a biológus biologo, a csillagász astronomo.
Források
- ReVo: suno, sunsistemo, luno, plenluno, novluno, tero, eksterterano, planedo, nanplanedo, kometo, asteroido, galaksio, Lakta Vojo, universo, nana
- ReVo: Merkuro, Venuso, Marso, marsano, Jupitero, Saturno, Urano, Neptuno, Plutono
- ReVo: stelo, stelaro, falstelo, konstelacio, Oriono, Granda Ursino, meteoro, eklipso, luneklipso, suneklipso, orbito, akso
- ReVo: raketo, satelito, teleskopo, observi, observejo, stelobservejo, observatorio, kosmo, spaco, kosmonaŭto, astronaŭto, kosmoŝipo, kosmodromo
- ReVo: astronomo, astronomio, fiziko, fizikisto, ĥemio, kemio, ĥemiisto, biologio, biologo, matematiko, matematikisto, geografio, geografo, geologio, geologo, meteorologio, informatiko, scienco, sciencisto, scienculo
- ReVo: laboratorio, eksperimento, hipotezo, teorio, mezuri, pruvi, mikroskopo, atomo, molekulo, energio, gravito
- PMEG: majuskloj ĉe propraj nomoj, la ĉe propraj nomoj, la kaj konata afero (la suno)
- PMEG: IST, I (geografio → geografo), OLOG, IĜ (La tero turniĝas ĉirkaŭ sia akso)
- Farkas Bertalan: Vikipedio: Bertalan Farkas, Wikipédia: Farkas Bertalan (űrhajós), Wikipédia (angolul): Bertalan Farkas, Wikipédia (angolul): a kisbolygók nevei, 240001–241000
- Göncölszekér: Wikipédia: Nagy Medve csillagkép (Göncölszekér)
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.