Kifejezések
Napirend eszperantóul: igék minden napra
A vekiĝi igétől az enlitiĝi igéig: egy átlagos nap igéi és a két kis minta, a sin és az -iĝ-, amely a legtöbbjüket működteti.
Az eszperantóban a nap a vekiĝi „felébredni” igével kezdődik, és az enlitiĝi „lefeküdni” igével ér véget. Közben megmosakodsz (lavi sin), felöltözöl (vestiĝi), eszel (matenmanĝi, tagmanĝi, vespermanĝi) és dolgozol (labori). A legtöbb reggeli és esti ige két minta egyikét követi: a sin visszaható névmást arra, amit önmagaddal teszel, vagy az -iĝ- utóképzőt arra a változásra, amely veled történik. A kiejtési útmutatók szótagokra bontják a szavakat, a hangsúlyos szótag nagybetűs.
Reggel: ébredés, tisztálkodás, öltözés
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| felébred | vekiĝi | ve-KI-ĝi | Nincs tárgya; ReVo: ntr |
| felébreszt valakit | veki | VE-ki | Tárgyat kér; ReVo: tr |
| ébresztőóra | vekhorloĝo | vek-hor-LO-ĝo | veki + horloĝo „óra” |
| kikel az ágyból | ellitiĝi | el-li-TI-ĝi | el lito „ágyból” + -iĝi |
| feláll, felkel | leviĝi | le-VI-ĝi | „Emelkedni” is |
| zuhanyozik | duŝi sin, duŝiĝi | DU-ŝi sin, du-ŜI-ĝi | Mindkettő a ReVóban |
| megfürdik | bani sin, baniĝi | BA-ni sin, ba-NI-ĝi | Mindkettő a ReVóban |
| megmosakodik | lavi sin | LA-vi sin | Mi lavas min. „Megmosakodom.” |
| kezet mos | lavi al si la manojn | LA-vi al si la MA-nojn | A lavi siajn manojn is használható |
| megmossa az arcát | lavi la vizaĝon | LA-vi la vi-ZA-ĝon | A ReVo idézi: li lavis sian vizaĝon |
| megborotválkozik | razi sin | RA-zi sin | razi „a szőrt a bőr közelében levágni” |
| megfésülködik | kombi sin, kombi la harojn | KOM-bi sin, KOM-bi la HA-rojn | ReVo: sin kombi |
| fogat mos | brosi la dentojn | BRO-si la DEN-tojn | dentobroso vagy dentbroso „fogkefe” |
| felöltözik | vestiĝi, vesti sin | ves-TI-ĝi, VES-ti sin | Lásd az alábbi megjegyzést |
| reggelizik | matenmanĝi | ma-ten-MAN-ĝi | Főnév: matenmanĝo |
Veki vagy vekiĝi? A veki mást ébreszt fel, a vekiĝi az, ami veled történik: La vekhorloĝo vekas min, kaj mi vekiĝas. – „Az ébresztőóra felébreszt, és én felébredek.” A tárgy nélküli Mi vekis je la sesa hibás; lásd az -ig- és -iĝ- oldalt. A magyarban ugyanez a pár: felébreszt – felébred.
Duŝi sin vagy duŝiĝi? A ReVo mindkettőt egy szócikkben adja meg, „duŝiĝi, sin duŝi”, jelentése „zuhany alatt megmosakodni”. Egyiket sem részesíti előnyben, és a PMEG nem említi őket, ezért bármelyiket használhatod. Ugyanez igaz a bani sin és a baniĝi párra.
A vestiĝi a vesti „felöltöztetni” szabályos -iĝ- alakja (az ESPDIC felsorolja). Ne keresd a ReVóban: az ottani vestiĝo szócikk más szó, jelentése „nyom, maradvány”. További ruhaszavak a ruházat oldalon.
Napközben
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| munkába megy | iri al la laboro, iri al la laborejo | I-ri al la la-BO-ro, I-ri al la la-bo-RE-jo | laboro „munka”, laborejo „munkahely” |
| iskolába megy | iri al la lernejo | I-ri al la ler-NE-jo | lerni + -ej- |
| elindul | ekiri | e-KI-ri | Mi ekiras je la oka. – „Nyolckor indulok.” |
| busszal utazik | veturi per buso | ve-TU-ri per BU-so | Vagy bicikli „kerékpározni” |
| dolgozik | labori | la-BO-ri | ReVo: ntr |
| tanul (elsajátít) | lerni | LER-ni | Új készségeket vagy tényeket |
| tanul (tantárgyat) | studi | STU-di | Egy tantárgyat; a magyarban mindkettő „tanul” |
| szünetet tart | paŭzi | PAŬ-zi | Főnév: paŭzo |
| ebédel | tagmanĝi | tag-MAN-ĝi | Főnév: tagmanĝo |
| vásárol, vesz | aĉeti | a-ĈE-ti | Mi aĉetas panon. – „Kenyeret veszek.” |
| főz | kuiri | ku-I-ri | Bővebben a főzés oldalon |
| takarít, tisztít | purigi | pu-RI-gi | A pura „tiszta” szóból |
| elmosogat | lavi la vazaron | LA-vi la va-ZA-ron | ReVo: vazaro „edények”; lavi la telerojn „a tányérokat” |
| ruhát mos | lavi vestojn | LA-vi VES-tojn | A szennyes: lavotaĵo |
| telefonál | telefoni | te-le-FO-ni | telefoni al iu |
A tagmanĝi és a többi étkezési ige tr jelölést kap a ReVóban, így az étel lehet tárgy: Mi tagmanĝis supon. – „Levest ettem ebédre.” A szobák, a bútorok és a készülékek a lakás és otthon oldalon találhatók.
Este és éjszaka
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| hazajön | reveni hejmen | re-VE-ni HEJ-men | hejmen „haza” |
| vacsorázik | vespermanĝi | ves-per-MAN-ĝi | Főnév: vespermanĝo |
| tévét néz | rigardi televidon, spekti televidon, televidi | ri-GAR-di te-le-VI-don, SPEK-ti te-le-VI-don, te-le-VI-di | ReVo: televidi = spekti televidon |
| olvas | legi | LE-gi | legi libron „könyvet olvasni” |
| pihen | ripozi | ri-PO-zi | ReVo: ntr |
| levetkőzik | senvestiĝi | sen-ves-TI-ĝi | A vestiĝi ellentéte |
| lefekszik (ágyba) | enlitiĝi | en-li-TI-ĝi | en lito „ágyba” + -iĝi |
| lefekszik, elheveredik | kuŝiĝi | ku-ŜI-ĝi | Nem feltétlenül ágyban |
| alszik | dormi | DOR-mi | Az alvó állapot |
| elalszik | ekdormi, endormiĝi | ek-DOR-mi, en-dor-MI-ĝi | Lásd alább |
A magyar „lefekszik” mindkét igét lefedi: az enlitiĝi az ágyba fekvést jelenti, a kuŝiĝi a lefekvést akárhová. Három ige fedi le az alvást, néhány további pedig kitölti a réseket.
| Ige | Jelentés | Példa |
|---|---|---|
| dormi | aludni (alvó állapotban lenni) | La infanoj jam dormas. – „A gyerekek már alszanak.” |
| ekdormi | elkezdeni aludni, gyakran hirtelen | Mi legis kaj baldaŭ ekdormis. – „Olvastam, és hamarosan elaludtam.” |
| endormiĝi | átmenni az alvásba | Mi tuj endormiĝis. – „Rögtön elaludtam.” |
| dormeti | szundikálni | Post la tagmanĝo li dormetis. – „Ebéd után szundikált.” |
| maldormi | ébren lenni | Mi maldormis la tutan nokton. – „Egész éjjel ébren voltam.” |
A PMEG az ekdormi igét „elkezd aludni, elalszik” jelentéssel magyarázza; az ek- előképző hirtelen kezdetet ad (előképzők). A ReVo az endormiĝi igét alvó állapotba való átmenetként határozza meg, tehát a kettő nagyon közel áll egymáshoz. Az enlitiĝi csak az ágyba fekvést jelenti. Az esti jókívánságokról lásd az üdvözlések oldalt.
Milyen gyakran és mikor?
| Magyar | Eszperantó | Kiejtés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| mindennap | ĉiutage | ĉi-u-TA-ge | |
| minden reggel | ĉiumatene | ĉi-u-ma-TE-ne | ĉiuvespere „minden este” |
| mindig | ĉiam | ĈI-am | |
| általában | kutime | ku-TI-me | A kutima „szokásos” szóból |
| gyakran / ritkán | ofte / malofte | OF-te / mal-OF-te | |
| néha | iafoje, kelkfoje, fojfoje | i-a-FO-je, kelk-FO-je, foj-FO-je | A foje önmagában a ReVóban többértelmű |
| soha | neniam | ne-NI-am | Nem kell mellé újabb ne |
| hétkor | je la sepa | je la SE-pa | A je óraidők előtt áll |
| először / aztán / végül | unue / poste / fine | u-NU-e / POS-te / FI-ne | Egy történet sorrendbe rendezéséhez |
Példák: Mi ĉiam matenmanĝas je la sepa. – „Mindig hétkor reggelizem.” Li kutime legas vespere. – „Általában este olvas.” Ŝi neniam laboras dimanĉe. – „Vasárnap soha nem dolgozik.” A magyarral ellentétben („soha nem”) az eszperantóban a neniam mellé nem kerül ne. Az óráról, a dátumokról és további gyakorisági szavakról lásd az idő és dátumok oldalt.
A sin és az -iĝ-: ha önmagaddal teszel valamit
Az eszperantóban két eszköz van arra, hogy „önmagammal teszem”. Az első a visszaható névmás, a sin, amely az alanyt helyettesíti, ha az alany li, ŝi, ĝi, ili vagy egy név. A mi, ni és vi esetében ugyanazt a névmást ismétled (névmások).
| Mondat | Jelentés |
|---|---|
| Mi lavas min. | Megmosom magam. |
| Li lavas sin. | Megmossa magát. |
| Li lavas lin. | Megmossa a másik férfit. |
| Ili vestas sin. | Felöltöznek. |
A sin sosem lehet alany: a Si lavas hibás (PMEG). Testrésznél a PMEG egyenértékűnek tartja a Mi lavas al mi la manojn és a Mi lavas miajn manojn mondatot; az al mi mutatja meg, kié a kéz.
A második eszköz az -iĝ- utóképző, amely az igét tárgy nélkülivé teszi (-ig- és -iĝ-). A veki igéből vekiĝi, a vesti igéből vestiĝi, a duŝi igéből duŝiĝi lesz. Helyhatározós kifejezésből az ellitiĝi („ágyból ki”) és az enlitiĝi („ágyba be”) lesz (PMEG). A mosakodásnál és az öltözésnél a két mód jelentése közel áll egymáshoz; a PMEG megjegyzi, hogy az -iĝ- ige a cselekvést olyannak mutatja, mintha többé-kevésbé magától történne. A birtokos névmások ugyanezt a szabályt követik: a sia az alany saját dolgát jelenti (Li lavas sian vizaĝon.), a lia valaki másét.
A magyarban is hasonló a helyzet: a visszaható igék („mosakodik”, „borotválkozik”, „fésülködik”, „öltözködik”) a lavi sin, razi sin, kombi sin és vesti sin kifejezésnek felelnek meg, a „felébred” pedig a vekiĝi igének, a „felébreszt” a veki igének.
Egy nap jelen és múlt időben
Az igék nem változnak személy szerint: mi, li, ili lavas. A jelen -as-ra végződik; a múltban ezt -is váltja fel (igék). Minden más változatlan. A magyarban minden személyhez más rag tartozik, az eszperantóban viszont egyetlen alak van.
| Jelen (-as) | Múlt (-is) | Magyar (jelen / múlt) |
|---|---|---|
| Mi vekiĝas je la sesa kaj duono. | Mi vekiĝis je la sesa kaj duono. | Fél hétkor felébredek / felébredtem. |
| Mi ellitiĝas kaj duŝas min. | Mi ellitiĝis kaj duŝis min. | Kikelek az ágyból és lezuhanyozom / Kikeltem az ágyból és lezuhanyoztam. |
| Mi brosas la dentojn kaj vestas min. | Mi brosis la dentojn kaj vestis min. | Fogat mosok és felöltözöm / Fogat mostam és felöltöztem. |
| Je la sepa mi matenmanĝas: mi manĝas panon kaj trinkas kafon. | Je la sepa mi matenmanĝis: mi manĝis panon kaj trinkis kafon. | Hétkor reggelizem: kenyeret eszem és kávét iszom / Hétkor reggeliztem: kenyeret ettem és kávét ittam. |
| Je la oka mi veturas per buso al la laborejo. | Je la oka mi veturis per buso al la laborejo. | Nyolckor busszal megyek / mentem a munkahelyre. |
| Tagmeze mi tagmanĝas kun miaj kolegoj. | Tagmeze mi tagmanĝis kun miaj kolegoj. | Délben a kollégáimmal ebédelek / ebédeltem. |
| Vespere mi revenas hejmen kaj kuiras vespermanĝon. | Vespere mi revenis hejmen kaj kuiris vespermanĝon. | Este hazajövök és vacsorát főzök / Este hazajöttem és vacsorát főztem. |
| Poste mi legas libron aŭ rigardas televidon. | Poste mi legis libron aŭ rigardis televidon. | Utána könyvet olvasok vagy tévét nézek / Utána könyvet olvastam vagy tévét néztem. |
| Je la deka mi enlitiĝas kaj baldaŭ endormiĝas. | Je la deka mi enlitiĝis kaj baldaŭ endormiĝis. | Tízkor lefekszem és hamarosan elalszom / Tízkor lefeküdtem és hamarosan elaludtam. |
A holnapi tervekhez használd az -os végződést: Morgaŭ mi vekiĝos je la sesa. – „Holnap hatkor ébredek.” A zuhanyhoz és a fogmosáshoz kapcsolódó testrészszavak a test és egészség oldalon találhatók.
Gyakori kérdések
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „hétkor ébredek”?
Mi vekiĝas je la sepa. A vekiĝi igét használd, ne a veki igét, mert nem mást ébresztesz. Ébresztőórával: La vekhorloĝo vekas min je la sepa.
Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „zuhanyozni”?
Duŝi sin vagy duŝiĝi; a ReVo mindkettőt felsorolja, egyiket sem részesíti előnyben. Mi duŝas min ĉiumatene. – „Minden reggel zuhanyozom.”
Mi a különbség az ellitiĝi és a leviĝi között?
Az ellitiĝi konkrét: elhagyod az ágyat (ReVo). A leviĝi tágabb: azt is jelenti, hogy felemelkedni (La suno leviĝas. – „Felkel a nap.”), felállni egy székről, és gyakori a reggeli felkelésre is.
Mi a különbség a dormi, az ekdormi és az endormiĝi között?
A dormi az alvó állapot. Az ekdormi és az endormiĝi egyaránt elalvást jelent; az ek- a hirtelen kezdetet hangsúlyozza. Az enlitiĝi csak az ágyba fekvés.
Források
- ReVo: veki, vekiĝi, lito, ellitiĝi, enlitiĝi, levi, leviĝi, duŝi, duŝiĝi, bani, baniĝi, lavi, razi, kombi, brosi, dentobroso, vesti, senvestiĝi, vestiĝo
- ReVo: manĝi, matenmanĝi, tagmanĝi, vespermanĝi, dormi, endormiĝi, dormeti, maldormi, spekti, televidi, labori, aĉeti, kuiri, purigi, vazaro, kuŝiĝi, vekhorloĝo, kutimi, ofte, foje, neniam
- PMEG: IĜ (ellitiĝi, enlitiĝi, senvestiĝi), EK (ekdormi), Si en simplaj frazoj, Verboj kun al-komplemento (lavi), Mallongigitaj frazoj (Mi vekiĝis je la sepa horo…), E-vortoj: bazaj reguloj (matene)
- ESPDIC: vestiĝi, duŝi sin, ĉiumatene, ĉiutage, kutime
Ha az Esperantopedia segített neked, támogathatod az oldalt.