Eszperantó 6. lecke: múlt és jövő idő, a hét napjai

Q: Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „már megcsináltam”?

Általában elég az egyszerű múlt idő: Mi jam manĝis – „Már ettem”. Léteznek melléknévi igenevekkel képzett összetett alakok is, de ritkán van rájuk szükség; a 12. leckében röviden megismered őket.

Q: Nagybetűvel írjuk eszperantóul a hét napjait?

Nem. A napokat kisbetűvel írjuk: lundo, sabato. A hónapneveket hagyományosan nagybetűvel írták – Julio –, és a PMEG nevű leíró nyelvtan ezt is ajánlja, bár ma sokan kisbetűvel írják őket. A magyarban mindkettő kisbetűs.

Q: Hogyan mondjuk, hogy „jövő héten” és „múlt héten”?

La venontan semajnon „jövő héten”, la pasintan semajnon „múlt héten”. Mindkettő -n-t kap, mert azt fejezi ki, mikor történik valami – ahogy a lundon „hétfőn” is.

Ebben a leckében megtanulsz a múltról és a jövőről beszélni. Az eszperantónak három igeidő-végződése van – -is a múlt, -as a jelen és -os a jövő idő –, és minden igénél ugyanúgy működnek. Megtanulod a hét napjait, az olyan szavakat, mint a hieraŭ „tegnap” és a morgaŭ „holnap”, és azt is, hogyan mondjuk, hogy „hétfőn”.

Párbeszéd

Anának nagy híre van. Egy kedd este felhívja Tomót.

Eszperantó	Magyarul
Ana: Tomo! Mi havas grandan novaĵon!	Tomo! Nagy hírem van!
Tomo: Kio okazis?	Mi történt?
Ana: Hieraŭ mi aĉetis flugbileton. En Julio mi iros al la Universala Kongreso!	Tegnap vettem egy repülőjegyet. Júliusban elmegyek a Világkongresszusra!
Tomo: Vere? Bonege!	Tényleg? Nagyszerű!
Ana: Kaj vi? Vi ankaŭ venos, ĉu ne?	És te? Ugye te is eljössz?
Tomo: Mi ankoraŭ ne decidis. Mi devos peti feriojn.	Még nem döntöttem el. Szabadságot kell majd kérnem.
Ana: Vi devas veni! Ni finfine renkontiĝos!	El kell jönnöd! Végre találkozunk!
Tomo: Vi pravas. Lundon mi parolos kun mia ĉefo.	Igazad van. Hétfőn beszélek a főnökömmel.
Ana: Bone! Kaj kion vi faris dum la semajnfino?	Jó! És mit csináltál a hétvégén?
Tomo: Sabaton mi vizitis mian avinon. Dimanĉon mi dormis la tutan tagon!	Szombaton meglátogattam a nagymamámat. Vasárnap egész nap aludtam!
Ana: Ha ha! Mi ne dormis multe. Mi kantis kun la koruso en du koncertoj.	Haha! Én nem sokat aludtam. A kórussal két koncerten énekeltem.
Tomo: Kaj kion vi faros morgaŭ?	És mit csinálsz holnap?
Ana: Morgaŭ mi havos ekzamenon pri biologio. Hodiaŭ mi devas studi!	Holnap biológiavizsgám lesz. Ma tanulnom kell!
Tomo: Bonŝancon! Mi skribos al vi lundon, post la renkontiĝo kun la ĉefo.	Sok sikert! Hétfőn írok neked, a főnökkel való megbeszélés után.

A mondat végi ĉu ne? olyan, mint a magyar „ugye?” vagy „nem igaz?”.

Új szavak

Eszperantó	Magyarul	Megjegyzés
hieraŭ	tegnap
hodiaŭ	ma
morgaŭ	holnap
ankoraŭ ne	még nem	ankoraŭ „még”
finfine	végre
havi	(valamije) van, birtokolni	Mi havas… „Nekem van…” (lásd lent)
aĉeti	venni, vásárolni
iri	menni
okazi	történni
decidi	dönteni, eldönteni
peti	kérni
paroli	beszélni
viziti	meglátogatni
dormi	aludni
skribi	írni
renkontiĝi	találkozni (egymással)	renkontiĝo „találkozó, megbeszélés”
pravi	igaza van	Vi pravas. „Igazad van.”
novaĵo	hír, újdonság	a nova „új” szóból
flugbileto	repülőjegy	flugi „repülni” + bileto „jegy” – úgy épül, mint a magyar szó
ferioj	szabadság, vakáció	általában többes számban; ferio „szabadnap”
ekzameno	vizsga
semajnfino	hétvége	semajno „hét” + fino „vég”, mint a magyarban
dum	alatt, közben
pri	-ról, -ről (valamiről)	ekzameno pri biologio „biológiavizsga”
post	után	post la renkontiĝo „a megbeszélés után”
multe	sokat, sok	Mi ne dormis multe.
tuta	egész	la tutan tagon „egész nap”
kongreso	kongresszus	la Universala Kongreso „az Eszperantó Világkongresszus”
bonŝancon!	sok sikert!, sok szerencsét!

Nyelvtan

Három igeidő, három végződés

Az eszperantó igéknek minden időre egy végződésük van, minden személyben ugyanaz. Cseréld az -as-t -is-re a múlthoz, vagy -os-ra a jövőhöz. Bővebben az igékről szóló oldalon.

Főnévi igenév	Múlt -is	Jelen -as	Jövő -os
esti – lenni	estis – volt	estas – van	estos – lesz
labori – dolgozni	laboris – dolgozott	laboras – dolgozik	laboros – dolgozni fog
iri – menni	iris – ment	iras – megy	iros – menni fog
havi – birtokolni	havis – (neki) volt	havas – (neki) van	havos – (neki) lesz

most

Az -is alak a magyar múlt időnek felel meg – a mai magyarban is gyakorlatilag egyetlen múlt idő van: Mi jam manĝis – „Már ettem”.

Eszperantó	Magyarul
Hieraŭ mi aĉetis flugbileton.	Tegnap vettem egy repülőjegyet.
Mi ankoraŭ ne decidis.	Még nem döntöttem.
En Julio mi iros al la kongreso.	Júliusban elmegyek a kongresszusra.
Morgaŭ mi havos ekzamenon.	Holnap vizsgám lesz.

A magyar a tervekről gyakran jelen időben beszél – „Júliusban elmegyek a kongresszusra” –, az eszperantó ilyenkor rendszerint -os-t használ: En Julio mi iros al la kongreso. Ha a cselekvés a jövőben történik, válaszd az -os-t.

A havi ige. A magyarban a birtoklást a „van” fejezi ki: „nagy hírem van”, „holnap vizsgám lesz”. Az eszperantó a havi „birtokolni” igét használja, a birtokolt dolog pedig a tárgy, tehát -n-t kap: Mi havas grandan novaĵon – „Nagy hírem van”, Morgaŭ mi havos ekzamenon – „Holnap vizsgám lesz”.

Időhatározók

Eszperantó	Magyarul
antaŭhieraŭ	tegnapelőtt
hieraŭ	tegnap
hodiaŭ	ma
morgaŭ	holnap
postmorgaŭ	holnapután
nun	most
baldaŭ	hamarosan
jam	már
ankoraŭ	még; ankoraŭ ne – még nem
poste	később, utána

Az antaŭhieraŭ és a postmorgaŭ pontosan úgy épül, mint a magyar „tegnapelőtt” és „holnapután”: antaŭ „előtt”, post „után”.

A hét napjai

A napok nevei főnevek, és kisbetűvel írjuk őket, akárcsak a magyarban. A hónapokat és a dátumokat a napok és hónapok oldalon találod.

Eszperantó	Magyarul
lundo	hétfő
mardo	kedd
merkredo	szerda
ĵaŭdo	csütörtök
vendredo	péntek
sabato	szombat
dimanĉo	vasárnap

„Hétfőn” és „hétfőnként”

A „hétfőn” kifejezéséhez használd az -n végződést vagy az en elöljárószót: lundon vagy en lundo. Szép egybeesés, hogy a lundon ugyanúgy -n-re végződik, mint a magyar „hétfőn”. A lunde határozószó jelentése „hétfőnként” – minden hétfőn vagy valamelyik hétfőn. Ugyanez az -n fejezi ki az időtartamot is: la tutan tagon „egész nap”; a magyarban is mondhatjuk tárgyraggal: „az egész napot átaludtam”.

Eszperantó	Magyarul
Lundon mi parolos kun la ĉefo.	Hétfőn beszélek a főnökkel.
Sabate mi kantas en koruso.	Szombatonként kórusban énekelek.
Mi dormis la tutan tagon.	Egész nap aludtam.

Gyakorlás

Gyakorlás a 6. leckéhez

Melyik végződés jelöli a jövő időt?
-is-as-os
Válasz
-os
Fordítsd le eszperantóra: „Tegnap dolgoztam.”
Válasz
Hieraŭ mi laboris / Hieraŭ laboris mi / mi Hieraŭ laboris / mi laboris Hieraŭ / laboris Hieraŭ mi / laboris mi Hieraŭ
Tedd múlt időbe: Mi dormas.
Válasz
Mi dormis
Fordítsd le eszperantóra, jövő idővel: „Holnap megyünk a kongresszusra.”
Válasz
Morgaŭ ni iros al la kongreso / Morgaŭ ni al la kongreso iros / Morgaŭ iros ni al la kongreso / Morgaŭ iros al la kongreso ni / Morgaŭ al la kongreso ni iros / Morgaŭ al la kongreso iros ni / ni Morgaŭ iros al la kongreso / ni Morgaŭ al la kongreso iros / ni iros Morgaŭ al la kongreso / ni iros al la kongreso Morgaŭ / ni al la kongreso Morgaŭ iros / ni al la kongreso iros Morgaŭ / iros Morgaŭ ni al la kongreso / iros Morgaŭ al la kongreso ni / iros ni Morgaŭ al la kongreso / iros ni al la kongreso Morgaŭ / iros al la kongreso Morgaŭ ni / iros al la kongreso ni Morgaŭ / al la kongreso Morgaŭ ni iros / al la kongreso Morgaŭ iros ni / al la kongreso ni Morgaŭ iros / al la kongreso ni iros Morgaŭ / al la kongreso iros Morgaŭ ni / al la kongreso iros ni Morgaŭ
Melyik nap jön a merkredo után?
mardoĵaŭdovendredo
Válasz
ĵaŭdo
Mit jelent: Lunde mi laboras?
„Hétfőnként dolgozom.”„Hétfőn dolgoztam.”„Hétfőn dolgozni fogok.”
Válasz
„Hétfőnként dolgozom.”
Írd be az esti ige megfelelő alakját: Hieraŭ la vetero ___ bela.
Válasz
estis
Fordítsd le eszperantóra: „Még nem döntöttem.”
Válasz
Mi ankoraŭ ne decidis
Fordítsd le eszperantóra: „Szombaton meglátogattam a nagymamámat.”
Válasz
Sabaton mi vizitis mian avinon / En sabato mi vizitis mian avinon / Mi vizitis mian avinon sabaton / Mi vizitis mian avinon en sabato

Kulturális kitekintés

A legszélesebb körben megünnepelt eszperantó ünnep a Zamenhof-nap, december 15. – a nyelv megalkotójának születésnapja; Zamenhof 1859-ben született Białystokban. Az 1920-as évek óta ez egyben az eszperantó könyv napja is: ilyenkor az eszperantisták eszperantó nyelvű könyvet vásárolnak vagy ajándékoznak. A helyi klubok előadással, közös vacsorával vagy születésnapi tortával ünnepelnek. Bővebben: Zamenhof-nap.

Gyakori kérdések

Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „már megcsináltam”?

Általában elég az egyszerű múlt idő: Mi jam manĝis – „Már ettem”. Léteznek melléknévi igenevekkel képzett összetett alakok is, de ritkán van rájuk szükség; a 12. leckében röviden megismered őket.

Nagybetűvel írjuk eszperantóul a hét napjait?

Nem. A napokat kisbetűvel írjuk: lundo, sabato. A hónapneveket hagyományosan nagybetűvel írták – Julio –, és a PMEG nevű leíró nyelvtan ezt is ajánlja, bár ma sokan kisbetűvel írják őket. A magyarban mindkettő kisbetűs.

Hogyan mondjuk, hogy „jövő héten” és „múlt héten”?

La venontan semajnon „jövő héten”, la pasintan semajnon „múlt héten”. Mindkettő -n-t kap, mert azt fejezi ki, mikor történik valami – ahogy a lundon „hétfőn” is.

#Párbeszéd

#Új szavak

#Nyelvtan

#Három igeidő, három végződés

#Időhatározók

#A hét napjai

#„Hétfőn” és „hétfőnként”

#Gyakorlás

#Kulturális kitekintés

#Gyakori kérdések

#Hogyan mondjuk eszperantóul, hogy „már megcsináltam”?

#Nagybetűvel írjuk eszperantóul a hét napjait?

#Hogyan mondjuk, hogy „jövő héten” és „múlt héten”?

#Források